2021. szeptember 23.
//
Tekla névnap

Okos városban okos emberek

Egy városfejlesztési projekt nem aszerint történik, hogy ma kitalálnak valamit a döntéshozók, holnap pedig felvonulnak a munkagépek. Több módszertan és még több változó is létezik, amit mind-mind figyelembe kell venni ilyenkor. A 21. században pedig megjelent az okos-város kifejezés is, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni ilyenkor.

Dr. Temesvári Balázs, a VKSZ Zrt. vezérigazgatója tartott online előadást a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által első alkalommal megszervezett GreenLike Infonapon múlt héten a Föld Napja alkalmából. Bár az előadás a „Városfejlesztés és városüzemeltetés a 21. században” címet kapta, rövid történeti áttekintést is kaphattak az érdeklődők a magyar önkormányzatiság 30 éves történelméről, majd európai példákon keresztül a veszprémi fejlesztések mögöttes részeit is megismerhették.

 

A rendszerváltással megszületett a modern önkormányzatiság is

A modern önkormányzatiság a rendszerváltáskor jött létre, ekkor viszonylag nagy önállóságot kapott a falvakat, városokat irányító intézményrendszer. Mindez 20 évig működött is, 2011-ben azonban szükség volt egy nagyobb ráncfelvarrásra az önkormányzati törvényben. Ekkor az addigi feladatkörök egy része átkerült más szakmai szervezetekhez, az önkormányzatok pedig főleg az embereket érintő ügyeket tarthatták meg.

Ez az átszervezés nem csak a feladatkörök megváltozásában jelentett újítást, hanem egy merőben más szemléletet is megkövetelt az önkormányzatoktól.

A bürokratikus működést felváltotta egy fejlesztőtípusú innovatív szemlélet, miközben új lehetőségek is megnyíltak.

A veszprémi Városháza, ami otthont az önkormányzatnakA veszprémi Városháza, ami otthont az önkormányzatnak

A mai fejlesztések a jövő kihívásai

Az új lehetőségekkel együtt új elvárásokkal is meg kellett ismerkedni. A 21. század szemlélete szerint már nem elégséges az üzemeltetés biztosítása és egy-egy beruházás megvalósítása, hosszabb távon kell értelmezni minden újítást, elsősorban a környezeti és gazdasági fenntarthatóság szellemében.

Ez főleg az ingatlangazdálkodásban figyelhető meg egy város életében. A rendszerváltáskor számos állami épület tulajdonjoga került az önkormányzatokhoz, viszont sok esetben a hosszú távú stratégia hiánya miatt kihasználatlanok maradtak, vagy éppen ezek értékesítésével pótolta az önkormányzat a költségvetési hiányát.

Az új megközelítés szerint viszont ezeket az értékes épületeket hasznosítani kell, elsősorban közfunkciót kell találni nekik, miközben piaci alapon jövedelmezőknek is kell lenniük.

Tehát összefoglalva az eddigieket: a 21. század önkormányzatai akkor tudnak sikeresek lenni, ha olyan beruházásokban gondolkodnak, amelyek a kor igényeit elégítik ki, ezeknél pedig nem hagyják figyelmen kívül a piaci szemléletet sem.

Dr. Temesvári Balázs az előadása közbenDr. Temesvári Balázs az előadása közben

Dr. Temesvári Balázs mindezt egy egyszerű párhuzammal szemléltette előadásában: amikor városfejlesztési projektekben gondolkodunk, az olyan, mintha egy filmet forgatnánk.

  • Ki kell találni a forgatókönyvet, több verziót is el kell olvasni és a legjobbat kiválasztani!
  • Készíteni kell egy kézikönyvet, ami a megvalósításhoz szükséges eszközöket, költséget és humánerőt tartalmazza!
  • Meg kell rendezni a filmet, elvégezni minden előkészítő- és utómunkát is!
  • Jól kell kommunikálni a kész művet, hogy minél több ember megismerje, megszeresse!

Mindezek mellett végig ott kell, hogy lebegjen egy olyan tényező, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni: a fejlesztéseknek és az üzemeltetéssel kapcsolatos döntéseknek is a lakosság valódi igényeire kell válaszolniuk. Ezzel erősödik az emberek identitása és válnak büszke városlakókká.

 

Először kicsiben kipróbálni, majd jöhet a nagyja, esetleg a városlakókkal közösen építkezni

A VKSZ Zrt. vezérigazgatója több módszertant is megemlített előadásában, amelyek más-más megközelítéssel állnak hozzá a városfejlesztési projektek megvalósításához.

Ezek közül a taktikai várostervezést főleg a skandináv városokban alkalmazzák sikeresen, Oslo belvárosát például ennek szellemében alakították át.

Lényege, hogy a nagyobb infrastrukturális beruházások előtt kisebb beavatkozásokat végeznek el az adott városrészen (pl. belváros), ezek azt vizsgálják, hogy milyen reakciókat vált ki az emberekből az újítás. Ha a kisebb módosítások után már megfigyelhetőek pozitív eredmények, akkor kezdenek bele a nagyobb munkákba.

Norvégia fővárosának belső kerületében például sokáig probléma volt az autók nagy száma. Ezért először az önkormányzat lecsökkentette a parkolóhelyeket és parkosította ezeket a részeket. Ezután több utcát is egyirányúsítottak, majd utolsó lépésként végleg lezárták az autók elől a belvárost, amit utána új térkővel fedtek le és még több zöldfelületet alakítottak ki.

A norvég példa esetében a belvárosi vállalkozók először megijedtek és tiltakoztak a beavatkozások ellen, viszont azzal, hogy az autókat visszaszorították, még több gyalogos és kerékpáros jelent meg a belvárosban, ami végül a gazdaság fellendülését is magával hozta.

Oslo belvárosa az autók kiszorítása után (forrás: g7.hu)Oslo belvárosa az autók kiszorítása után (forrás: g7.hu)

Egy másik várostervezési módszertan az úgynevezett közösségi tervezés. Hogy ezt megismerjük, nem is kell messzire menni, hiszen a veszprémi Hangvilla is ennek a szellemében épült meg, valamint a belváros rehabilitációja is közösségi projekt volt.

Lényege, hogy a lakosság minél nagyobb rétegét megszólítsák és a civil szervezetek, vállalkozók révén aktívan is részt vegyenek egy-egy fejlesztés, program megvalósításában az adott városrészben.

Ez természetesen megkövetel egyfajta nyitottságot is a lakosok részéről, amit Veszprém esetében a VKSZ olyan programokkal próbál erősíteni, közelebb kerülni az emberekhez, mint a Városom, Veszprém mozgalom, vagy a különböző környezetvédelmi akcióik megszervezése.

A vezérigazgató a közösségi tervezés projektjeit ahhoz hasonlította, mintha otthon a saját nappalinkban lecserélnénk egy bútort, például egy régi fotelt egy újabbra. A funkciója és a környezete ugyanaz marad, de sokkal jobb, modernebb és kényelmesebb lesz.

A Hangvilla is a közösségi tervezés szellemében épült megA Hangvilla is a közösségi tervezés szellemében épült meg

Okos városban okos emberek

A 21. századi városfejlesztés fogalmával már-már összenőtt az okos-város kifejezés is. Ennek a lényege, hogy lehetőség szerint minél több modern és digitális technológiai újítást vezessenek be a mindennapokba és adják a városlakók kezébe a lehetőséget, hogy akár a saját okostelefonjukról tudjanak tájékozódni a tömegközlekedésről, a parkolóhelyekről, mielőtt még elindultak volna otthoról, de szinte bármilyen információhoz hozzájuthassanak, vagy igénybe vehessenek szolgáltatásokat elektronikus módon.

Viszont itt sem szabad tudatos tervezés nélkül belevágni a fejlesztésekbe, mondta dr. Temesvári Balázs előadásában, hiszen ahogy az infrastrukturális beruházásoknál, úgy az okos-város újításainál is először fel kell mérni a valós igényeket, hogy pontosan mely területen igényelnék a leginkább az emberek ezeket a modern szolgáltatásokat.

Egy okos-város megoldásai közt lehet említeni például a közösségi közlekedésben az online jegyvásárlás rendszerét, vagy éppen elektromos robogók, kerékpárok bérlésének lehetőségét, szintén telefonos alkalmazáson keresztül, hogy csak néhányat említsünk azok közül, amelyek már Veszprémben is megjelentek.

 

Végső cél, hogy élmény legyen a városban lakni

Amíg sokáig az volt a legnagyobb kihívás egy város életében, hogy új vállalkozók odacsalogatásával új munkahelyek jöjjenek létre, ma már legalább ilyen, ha nem nagyobb kihívás, hogy ott tartsák a szakképzett munkaerőt. Veszprém esetében, ahol statisztikák szerint az egyik legmagasabb az egy főre jutó diplomások száma az országban különösen fontos ez, hiszen ma már a cégek is azt keresik, hogy hol jutnak hozzá a legegyszerűbben a magasan képzett munkaerőhöz egy térségben.

Éppen ezért, annak érdekében, hogy egy város hosszabb távon is fent tudja tartani gazdasági potenciálját, gondoskodnia kell arról, hogy az emberek szeressenek ott élni. Ehhez pedig egyszerre kell biztosítania a megfelelő munkahelyet a céges kapcsolatok révén, gondoskodnia kell a közszolgáltatások zavartalan és modern működéséről, valamint biztosítania kell az embereknek, hogy szabadidejükben is aktívan tudják elfoglalni magukat. Utóbbit főleg kulturális és sportintézményeken keresztül.

 

Mindezek fényében Veszprém már megvalósult és folyamatban lévő fejlesztéseinek miértjeire is válaszokat kaphatunk, ha hosszabb távon, városfejlesztési és városüzemeltetési stratégiában gondolkodunk a 21. században.

A teljes előadás elérhető az alábbi linken:

 

Hajas Bálint

További cikkek

Egyre kevesebb a szabálytalanság a Balatonnál
Egyre kevesebb a szabálytalanság a Balatonnál
Két évvel ezelőtt még minden negyedik, idén már csak minden hatodik balatoni vállalkozásnál találtak valamilyen szabálytalanságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai. Az előre meghirdetett akciósorozat után eddig mintegy 34 millió forint bírságot szabott ki a hivatal a szabálytalanságok kapcsán. Még tart az eredmények feldolgozása.
A kisgyermekes édesanyáknak kínál rugalmas munkát az új szövetkezeti rendszer, elsőként Veszprémben
A kisgyermekes édesanyáknak kínál rugalmas munkát az új szövetkezeti rendszer, elsőként Veszprémben
Magyarországon újszerű lehetőség nyílt meg a GYES-en, vagy GYED-en lévő anyukáknak arra, hogy rugalmas keretek közt munkát vállaljanak lehetőségeikhez mérten a gyermeknevelés mellett. Mindez elsőként Veszprémben. A Kisgyermekes Északi Szomszédok Szövetkezetet lelkes kismamák hozták létre, hamarosan pedig még több ilyen iroda nyílik szerte az országban.
Az új trendek átrendezhetik a gazdaság szerkezetét
Az új trendek átrendezhetik a gazdaság szerkezetét
A járvány okozta válság hatásairól és a magyar gazdaság kilátásairól tartott előadást a Veszprém Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara rendezvényén Chikán Attila akadémikus, egyetemi tanár, korábbi (1998-1999) gazdasági miniszter.
30 éve építik Veszprémet és a környéket
30 éve építik Veszprémet és a környéket
30 éves lett a VEMÉVSZER Építő- és Szerelőipari Kft. a jubileumot pedig nagyszabású családi nappal ünnepelték meg a cégnél. A vállalat három évtizedét számos fordulat és nehéz döntési helyzet jellemezte, ezekbe is kaphattak bepillantást az ünnepségen részt vevők. Jelenleg a VEMÉVSZER a térség egyik legnagyobb építőipari vállalata, többek közt az ő nevükhöz fűződik a Veszprém Aréna és az új sportuszoda megépítése is.
20 éves lett a Diego Veszprém
20 éves lett a Diego Veszprém
Pontosan 20 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a veszprémi Diego szőnyegáruház, azóta a régió meghatározó üzletévé nőtte ki magát, amely mögött a kemény munka mellett egy szenvedélyes üzletember is áll. A pénteki születésnapi összejövetelen a város vezetői mellett partnerek, barátok is köszöntötték az üzletláncot, amely a jövőben tovább terjeszkedne a környéken.