2021. június 13.
//
Antal, Anett névnap

Rendhagyó Séd-bemutató a Dubniczay-palotában

Kedd délután a Dubniczay-palotában mutatták be – többek között – a Séd – kritikai lap elmúlt négy lapszámát, de nem csak ezért volt rendhagyó az összejövetel, hanem azért is, mert megjelent az első Séd-könyv, vagyis Csuhai István Szobornék városa című műve.

Az eseményen elsőként Géczi János, a Séd főszerkesztője üdvözölte az érdeklődő olvasókat, felvázolta az elmúlt négy Séd folyóirat lapszámait. A járványos időszak kapcsán felmerült a kérdés Géczi Jánosban, hogy van-e joguk ebben az eseménytelen helyzetben mégis írni valamiről, éppen ezért döntöttek úgy, hogy a szóban forgó 2020/29., 2021/30., 2021/31. valamint a 2021/32. lapszámok kivételesen tematikus lapszámok lesznek.

Géczi János főszerkesztő, és Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora Géczi János főszerkesztő, és Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora

A főszerkesztő örömmel számolt be a tényről, miszerint az online is elérhető Séd folyóiratnak igen csak nagy látogatottsága volt a pandémia alatt az internetes térben, vagyis akik nem tudták a kezükbe venni, szívesen keresték fel az az epa.oszk.hu oldalán a lap online verzióját is.

A bemutató központja, mondhatni „főszereplője” az első Séd-könyv volt, hiszen Csuhai Istvánnak - az Élet és Irodalom hetilap versrovat-vezetőjének, a Séd folyóirat rendszeres publicistájának – megjelent Szobornék városa kötete, melyben tizennégy veszprémi szoborhoz kíséri el az olvasót, „szemlélőt”. A bemutatón a könyv szerzőjét Ladányi István irodalmár, a kötet szerkesztője kérdezte.

Csuhai István és Ladányi IstvánCsuhai István és Ladányi István

A szerző mesélt arról, hogyan és miért kezdett el – az irodalom mellett – a köztéri szobrok fotózásával foglalkozni. Mint kiderült, már gyermekkorában is egészen komoly, erős emlékképek maradtak bizonyos szobrokról, végül már felnőttként, Debrecenben fogott neki komolyabban is, egy családi nyaralás során. Csuhai a fényképezésen túl nem megy el a szobor története mellett sem.

Csuhai IstvánCsuhai István

Géczi János, a következő Séd bemutatóról elárulta, egy veszprémi sétával egybekötött esemény lesz, ahol a szerzővel együtt személyesen is elsétálhatunk azon szobrokhoz, melyek a kötetben szerepelnek. További terv, hogy minden évben megjelenjen egy Séd-könyv.

A szerzővel korábban készült interjúnkból idézünk: „ha az utcán lencsevégre kapsz egy embert, valószínűleg megfordul, és megkér, azonnal töröljem ki a fényképet. A szobrok közül még egyik sem háborodott fel, ráadásul nem véletlen vannak a tereken, hiszen a „közhöz” tartoznak, és a cél, hogy minél több ember beléjük ütközzön, minél többen lássák őket.” 

Szabó Eszter
Domján Attila

További cikkek

Stockfotókból festmények
Stockfotókból festmények
A fotóhasználat és a festészet a nemzetközi trendben régóta „cool”, a stílusnak nagymesterei és szórakoztatóipari szakmunkásai a mai napig alkotnak. Szombat délelőtt egy hazai művész festményeiből nyílt kiállítás a Művészetek Házában.
Egy érintetlen kultúra utolsó remekművei
Egy érintetlen kultúra utolsó remekművei
Mintegy kilencven évvel ezelőtt Molnár Mária református misszionárius hozta Magyarországra a melanéz őslakosok azon használati tárgyait, amiket most a Laczkó Dezső Múzeumban nézhetünk meg.
Idén nyáron karácsonyozhatunk
Idén nyáron karácsonyozhatunk
Újabb projektet jelentett be szerdán a „Veszprém az Élhető Város” akciócsoport: A Zene Városa – a városlakók zenéje néven indít projektet Veszprém Város Vegyeskara, melynek első lépéseként június 24-én Napfényes Karácsony címmel tartanak oratóriumi estet, pótolva tavalyi hagyományos ünnepi koncertjüket.
A miniszobrok is csatlakoztak a szurkolók táborához
A miniszobrok is csatlakoztak a szurkolók táborához
Nemzeti színű mezbe bújt Ödön, az utcazenész és LeoNóra, a kislány, de még a folyamatos szolgálatot teljesítő Ernő is felkapta szurkolói sálját.
A szerelmet mindig jó átélni, ez nem korfüggő
A szerelmet mindig jó átélni, ez nem korfüggő
Goda Krisztina többek között a Kaméleon, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem rendezője; idén Gárdonyi Géza művéből, az Ida regényéből készít tévéfilmet. A forgatás utolsó két napja a veszprémi Vár utcában zajlott, ennek apropóján beszélgettünk a Balázs Béla-díjas rendezővel, forgatókönyvíróval.