2021. október 25.
//
Bianka névnap

Couleur locale itthon

2021. július 3. 13:29
Kilián László írása a Bakonyról, Balatonról és Veszprémről.

Veszprém ősze, tele a Bakony.

Veszprém tavasza és nyara a Balaton.

A lankás múltban innen indul vadászni – micsoda hőskor – a jámbor püspök és a mindenkori őrkanonok. Indul rőtvad-lesre a Bakonyba. Biztos pompás terítéket juttat a bükkös.

Veszprém ősze, tele a Bakony. Emlékezik a város a felette nőtt rengeteg erdőre, amely fái és vadjai barnáját adta neki századról századra. Az ódon épületek ácsolatában a bakonyi gerendák roppannak a hidegtől, a melegtől.

Az ottani vadak és jószágok csordái, nyájai adták a megélhetést számtalan veszprémi tobaknak, kik cserzőanyagukat cserszömörcéből és macskahúgyból keverték. Vitték-hordták csinos bekecseiket, ködmöneiket.

Veszprém ősze a Bakony. Nekem a Bakony mindig őszi erdőként jut eszembe. Egyszer már írtam effélékről zibnayimutos könyvemben, a harmadik megtestesülésnél, és azóta is mindig kísért az ott megénekelt ötlet. Az a képzelt kép, hogy a kezdetek idején Szent Istvánnak hímzett palást mindig a „Bakonerdő” ádvent előtti avarjában rejtőzik, ott rajzoltatnak meg időről időre a királyi köpeny alakjai, mintái. A dombok szelei és tündérei ezt terítik magukra, ha nagy útra kelnének vagy borzongató a hideg a fák között.

De Veszprém tavasza, nyara a Balaton.

Aki első királyunk hitvese volt, Gizella szeme játszhatott olyan színekben, mint a Balaton kékeszöldjei. A tükröződő vizek időtlen idők óta jósolják, milyen órák vagy napok jőnek. Lohogni fog a júliusi hőség? Megsúgja a tó. Vagy Gizella?

Zivatar köszönt a környékre? Előre jelzi víztükör vagy a királyné szeme.

Mikor verőfénnyel telnek a delek és a délutánok, Gizella vidám szeme tekint ránk, mikor ítéletidő fenyeget Gizella bánatos, Gizella haragszik.

Veszprém nyara a Balaton máskor is.

A virágkorok tehetős polgára fogattal hajtat innen a kánikulás hivatali órák múltán, tóközeli dombocskákon rakott nyaralójába, mely alatt szőlőtábláit értő kezek művelik, hogy karácsonykor jó borral koccintson a család. De ő most ledöccen fogatjáról. Kényelembe helyezi magát a teraszon: a nyári délutánt övéivel, szívesen látott vendégekkel tölti el. Adomáznak, hunyorogva füstölögnek – dörmögnek a bajszosok, szakállasok vagy csacsognak a kecses fehérnépek.

A város most is emlékezik évszakaira. Nyarait egyre-másra a tóból való halak – keszegek, fogasok – adták. A hőség üzenete lett itt is a rizling, a siller a vizek mellől. Onnan, hova odalátni a város déli határából.

Teleit ugyancsak emlékek hozzák. A Bakony küldte a tűzifát is. Arra jártak a kanászok makkoltatni a csürhét. Arra északra, ahonnan szelei jőnek és ahol ott mered a Papod, az Ámos-hegy meg a Mórocz-tető. Mindig néznek és innen mindig láthatóak.

… és Veszprém benneül a tájban. Mondom színei évszak szerint váltakoznak. Délre kell menni a tavaszért. Északra az őszért. De színei a tájban nyugat felé szintén ott vannak, gabonatáblák az arra elterülő határban, ahova még a vár gyilokjárójáról is ellátni. Helyszíne és színe keleti irányba is varázslat, ahol olyan ingatagok a távolságok, hiszen röpke perc a kocsival és elhullámzanak a szürkés dombok: Veszprém széléről már intenek a palotai tarka panelkockák. Középen vagyunk – közben/közelben az emlékezettel.

Kilián László

További cikkek

A város szaga
A város szaga
A szagok most, a szeptember végével fokról fokra záródnak be, ahogyan minden évben. Ami április-május idején oly gazdagon bomlott szét, a mind hűvösebb reggelekkel visszatakargatja magát a termekbe, szobákba, belsőséges zugokba. Kilián László írása.
Buli a kútnál
Buli a kútnál
A Koma-kút meséje Kilián László tollából.
Szamovár a padláson, fáraó és királylány a nappaliban
Szamovár a padláson, fáraó és királylány a nappaliban
Amikor az útlevelek csak egy irányba mutattak, a haza hozott emléktárgyak is egymásra ütöttek. Van egy korosztály, amelynek tagjai még repülőn vagy vonaton cipelték haza a szamovárt, később a bolgár csergét, a szlovák söröskorsót, a cseh üveget. A korszak jellegzetes ajándéktárgyait ma már nagyrészt a padláson vagy a pincében őrzik és jön helyükbe az egyiptomi fáraó, a görög királylány meg a zenélő kagyló, hogy csak a legjellemzőbbeket említsem. Nyitott kérdés, hogy az élmények mellett tőlünk mit visz majd a turista 2023-ban. Mert, hogy valami emléket vinni akar, abban biztosak lehetünk.
Boditó
Boditó
Molnár Sándor, az Utas és Holdvilág Antikvárium tulajdonosának személyes története egy megszállott kisgyermekről, a határozottságról és eltökéltségről.
A szőlő, a bor és a gyökerek – Generációváltás a füredi bornapokon
A szőlő, a bor és a gyökerek – Generációváltás a füredi bornapokon
Első látásra nincs nagy változás. Hasonló pavilonok, azonos nevek sorakoznak a füredi bornapokon, valami mégis változott. Megfiatalodtak a borászok. Egy-egy őszülő bajusz vagy haj fel-felvillan a háttérben, de a terepet már inkább a fiatalok uralják. – Generációváltás van a borászatban – magyarázza Varga Zoltán, aki több mint két évtizedig volt a Balatonfüred-Csopaki Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke. Barta Éva írása.