2022. január 28.
//
Károly, névnap

Vendégkönyv

Időutazás – kampányok gyerekcipőben
Időutazás – kampányok gyerekcipőben
Annak idején volt egy értékes jegyzetfüzetünk és egy magán telefonkönyvünk, jó esetben egy üzembiztos autónk is. Az internetet és a mobiltelefont álmainkban sem ismertük. De volt valami, ami azóta igencsak megkopott: és ez az újságírók iránti bizalom. Ez segített át a technikai hiányosságokon, bár olykor igencsak groteszk helyzeteket kellett átélniük a rendszerváltás krónikásainak.
Három hónappal a választás előtt
Három hónappal a választás előtt
A baloldalról sokan azt mondják nekem, hogy Gyurcsány emlegetése a múltba tekintés, és erre nincs szükség. Iskolás koromban én is ezt mondtam történelem órákon, de mára azért megváltozott a véleményem. Sőt, ajánlatos lenne visszatekinteni akár csak 2019-re, amikor az ellenzéki pártok veszprémi vezetői a maguk listás helyeiért küzdve kizárták például a Lokálpatriótákat, Márki-Zay barátját, Kész Zolit stb... szóval bárkit, aki egyetlen helyet is követelt magának a befutóra várt listás helyek közül. Így a várt összefogás meghiúsult és maradt minden a régiben, de legalább a pártvezérek fizetése megmaradt. Adamecz Zoltán írása.
A haszkovói gipszbetlehem
A haszkovói gipszbetlehem
A hagyomány áhítata, a múlt századok és évtizedek veretessé lett emlékezete tölti meg a decembert. Különösen a második felét. Az ádvent és a karácsony a várakozásból rendre a retrók retróját forrja ki. A visszarévedésbe a betlehemi történet mellett a közelmúlt jellegzetes veszprémi félrehallásai-félremondásai is eszembe jutnak idén. Kilián László írása.
Az év hordaléka
Az év hordaléka
Számvetés lenne ez itt most? Dehogy! Soha nem vetettem számot semmivel, nem írtam naplót, megtanultam hamar felejteni mindent, ami már nincs: ne húzzon le a semmii-haszna emlékezés. Mert - hiába állítják-, az ember soha nem fog tanulni a múltjából, csak lábbilincsben totyorog általa, a sok " mi lett-volna-ha?" meg sima szellemi hazárd.
Felébredt az alvó város – egy kis derű a borús napokon
Felébredt az alvó város – egy kis derű a borús napokon
Haszkovó felébredt, már nem az a városnegyed, ahova csak aludni járnak haza az emberek. Ez a megállapításom nem újkeletű, de most, a karácsony előtti napokban határozott véleménnyé formálódott bennem. A Kálvin parkban sáros cipőben, de otthonosan szaladgáltak a gyerekek a betlehem és a karácsonyfa körül, a felnőttek kalácsot vagy lángost szorongatva kortyolgatták a forró teát beszélgettek és örültek egymás örömének, a változatos műsornak, a kisvonatnak. Nehéz napokat élünk, jól jön minden derűs önfeledt pillanat…
Azért az agy az úr
Azért az agy az úr
Molnár Sándor írása.
Kék a Buhim árja?
Kék a Buhim árja?
Az őszből vagy novemberből rendre muszáj kikukucskálni – fel a kánikulára, le a zimankóra.
Jól képzett utódok mellett is: jó az öreg a háznál!
Jól képzett utódok mellett is: jó az öreg a háznál!
Ezt a népi bölcsességet leginkább agrárkörökben szoktam hallani. Például amikor az idős gazda már napokkal előre jelzi a teendőket, azokat, amiket a várható időjárás sürget, vagy éppen bizonyos károkozók megjelenése. Lehet, hogy tanácsaiban valóban közrejátszik a közelgő időjárásváltozás miatt erősödő reuma jóslása, de gyakran csak arra fogja, hogy az utódok szemében mondandója ne tűnjön okoskodásnak. Így megy ez: az elődök a tapasztalatot hozzák, az utódok pedig az új technikát, technológiát, marketinget. – Generációváltás van az agráriumban – hallottuk Veszprémben az agrárminisztertől is, miután olyan szakemberek, gépek, rendszerek jelentek meg a gazdaságokban, amelyek segítségével ismét Európa éléskamrájaként emlegethetnek majd bennünket. Barta Éva Írása.
1 2 3 4 5 ...