2021. október 16.
//
Gál névnap

Ahol veszpréminek veszprémi az ellensége

2021. szeptember 19. 21:44
Avagy a csoport, amelyben a királynék városából udvari bolondot csinálnak.

Van az a vicc, amikor a Sátán idegenvezetést tart a pokolban. A turisták betekintést nyerhetnek azokhoz a dézsákhoz, amelyekben nemzetiségek szerint őrzik a bűnöslelkű halandókat. Az egyik betekintőnek feltűnik, hogy az utolsó kondér mellett egyetlen démon sem áll. Az ördög fürgén észlel, azonnal megnyugtatja az embert.

Semmi vész! Ők a magyarok. Ha valamelyik megpróbálna kimászni, azonnal visszarántaná a többi!

Anno, amikor szembesültem ezzel a páratlan poénnal egy pillanatra sem vettem magamra. Sőt, boldogság és büszkeség járt át, hiszen akkor még úgy éreztem, a veszprémiekre ez egyáltalán nem jellemző. Az idő múlásával viszont be kellett látnom, minden múlandó. Napjainkra az örömben való osztozkodást felváltotta az irigység.

A segítségnyújtás helyett elfordulnak egymástól az emberek. Lassan mindenki azt lesi, hol rúghat nagyobbat a másikba. Az előbb leírtakról egy helyi Facebook-csoport, az Ezt láttam Veszprémben! tanúskodik. Az online világ felvirágzásával lassan eljutunk arra a pontra, amikor a szemtől szembe való kommunikáció teljesen ki fog halni.

Hogy példával is éljek: a közel tizenhatezer taggal megáldott közösségben talán egy hónapja botlottam bele egy nyilvános bejegyzésbe, amelynek szerzője könyörtelenül elecsetelte a problémáját. Tudniillik az illető panelban lakik, és az egyik szomszéd telefonja minden nap hajnali négykor megcsörren, amelyre ő maga is megébred.

Teszem fel a kérdést: abba bele sem gondol, hogy annak a szerencsétlen szomszédnak uzsonnát is kell csomagolnia a gyermekeinek, mielőtt korán reggel beér a gyárba? És ez a történet csak egy a sok közül. Hiába fejlődik rohamosan a királynék városa, az elégedetlenséggel kapcsolatos posztok szintén elözönlik a csoportot.

Ahogy parkolóhely, úgy strand sincs. A körforgalmak bedugulnak. A kutyák piszkítanak. Az elektromos rollerek útban vannak. Így megy ez napról napra... Szomorú látni, mivé lettünk. Szívből remélem, hogy idővel ismét látótérbe kerülnek azok az emberek, „akik megállnak csodálni a naplementét, kiülnek bámulni a csillagos eget.”

„Ők valami nagyon fontos dolgot értettek meg az életről.”

Simon Dani

További cikkek

Képes-e kezelni a társadalmat érintő problémákat a Facebook?
Képes-e kezelni a társadalmat érintő problémákat a Facebook?
A közösségi oldal múltheti leállása ismét ráirányította a figyelmet a cég balhéira. A szivárogtató szerint a vállalatnál tudnak mindenről, de nem tesznek semmit. Vajon lesz-e hosszútávú változás? Kommentár.
Találkozás a „közösséggel”, olyan volt, mint elmesélték
Találkozás a „közösséggel”, olyan volt, mint elmesélték
A veszprémi közösség nagyon erős – szokták mondani, de találkozott már valaki ezzel a közösséggel? Véleménycikk.
A túl sok szabadidő lehangolttá tesz
A túl sok szabadidő lehangolttá tesz
Amerikai kutatók szerint nagyjából öt órányi szabadidő az, ami még jól esik, ennél több viszont már inkább rombolja a közérzetünk.
Filléres emlékeim – avagy meddig cipeljük gyerekkorunkat?
Filléres emlékeim – avagy meddig cipeljük gyerekkorunkat?
Hátra hagyni egy korszakot nem csupán lelkileg, de fizikailag is megterhelő. Az új kezdet felé való robogás felszabadító, de mi van, ha fut utánunk a múlt, vagy esetleg utolér?
Gondoltuk volna, hogy a tömegközlekedésnek is vannak „íratlan szabályai”?
Gondoltuk volna, hogy a tömegközlekedésnek is vannak „íratlan szabályai”?
A tömegközlekedés a legtöbb ember számára egy olyan terep, amivel nap, mint nap szembe kell néznie, még ha nem is tartozik annyira a kedvenc élethelyzetek közé. Eltérő habitusok, más-más emberek, különböző szociális és kulturális szintek ütköznek (olykor szó szerint) a tömegközlekedésben. Mégis, hogyan élhetjük ezt túl, és hogy illik viselkedni?