Mitől lesz egy sportcsapat szerethető? – tesszük fel a kérdést. Az elért eredményei miatt – vágják rá sokan már-már sablonosan. A helyzet az, hogy a szerethetőség ennél sokkal összetettebb feladat. Kicsit olyan mindez, mint amikor mindenki a legszebb lányért van oda az óvodában. Felnőttként már kirajzolódik az emberekben, hogy a szépség természetesen nem árt, de mit sem ér, ha odabent nem lapul tartalom. Ezért választjuk legtöbben az arany középutat.
Hogyan is szerethetnénk egy sportcsapatot, amely hiába nyer meg minden trófeát, ha a soraiban „zsoldosok”, lélektelen játékosok szerepelnek. Igaz, a veszprémi labdarúgócsapat nem az élvonalban játszik. Még csak nem is a másodosztályban. Az NB III-ban tengeti napjait, szűkös költségvetéssel, szerényen, temérdeknyi fiatallal a keretben. Nemzeti szinten pedig hosszú évek óta nem lett bajnok. A szurkolók mégis szeretik, tisztelik az együttest.
Az ember szíve majdhogynem megszakad, amikor a rendszerváltás előtti stadion hátsó kapujánál hétvégente szurkoló időseket pillant meg. Ugyanis akadnak nyugdíjasok, akik nem oltatták be magukat, így a stadionba sem léphetnek be. Az infrastruktúra szempontjából talán jobb is kint, mint bent, de a csapat attól még csapat marad.
Talán ebben is rejlik a mi titkunk. Három évvel ezelőtt, amikor leültünk a jelenlegi vezetőedző Pető Tamással tárgyalni, a feltétel egyértelműek voltak. Pénz az nagyon kevés volt, jelenleg sincs sokkal több, így nem volt más választásunk, mint a helyi tehetségekre és a fiatalokra összpontosítani. Nem igazoltunk levezetni vágyó focistákat, vagy éppen nagy neveket, gyanítom egyébként, hogy őket sem tudtuk volna finanszírozni
– emlékezett vissza a megkeresésünkre Szabó Péter, a Practical VLS ügyvezetője. A klub első embere elmondta, ahogy ő maga, az egyesület minden dolgozója, beleértve a játékosokat is dolgoznak, vagy tanulnak a futball mellett. Hiába a nemzeti szint, a VLS egyelőre még amatőr klubnak számít.
Tudom, közhely, de a munka nemesít. Látom a játékosokon, akik ha kell, egész nap a kertészetben gürcölnek, hogy amikor pályára lépnek a futballt nem munkaként, hanem kikapcsolódásként fogják fel. Nehéz feladat mindez, de egyelőre csak így tudunk fennmaradni. Túl leszünk a nehézségeken.
A vezető utolsó mondatára kitérve, talán előbb, mint gondolnák. Ugyanis a veszprémiek a temérdeknyi akadály ellenére tavaly bajnoki bronzérmet szereztek, míg idén egyelőre szintén a dobogón állnak. Mindezt az elmúlt idényben 21, jelenleg pedig 22 éves átlagéletkorral. Ha nem pénz, mégis mi hajtja a focistákat?
A fejlődési lehetőség. Tudom, furcsa ezt hallani a XXI. században, de a tavalyi keretünk az elmúlt idényben alig változott. Pető Tamásnak sikerült elhitetni a fiataljainkkal, ha teljes megélhetést nem is, kitörési lehetőséget biztosítunk nekik. Molnár Balázst leigazolta a Puskás Akadéma, Hársfalvi András az NB I-es Gyirmót kapuját védi. Több játékosunkat folyamatosan megfigyelik. Esetükben az álomból valóság lett.
Adódik a kérdés: a klub nagy álma, az új Veszprémi Labdarúgó Stadion létesítése vajon hogy áll? Szabó Pétertől megtudhattuk, a TAO-s forrás mellett állami támogatást is kaphat az egyesület a fejlesztésre, amely így biztosan maradéktalanul megvalósulhatna. Hogy mikor? Talán már jövőre!
Az aréna és a sportuszoda melletti terület az állam tulajdonában van, de már folynak az egyeztetések, hogy minél előbb birtokba vehessük azt. Kisebb akadályok folyamatosan adódnak, hiszen nagyfeszültségű vezetékek is elhelyezkednek a területen, de bízom benne, hogy minden meg fog oldódni. Sokat tettünk ezért, és még fogunk is. Mind a vezetőség, mind az edzők, a játékosok azért dolgoznak, hogy a következő idényt már az új otthonunkban kezdhessük meg.
Az ügyvezető zárásként hozzátette, névadó támogatójuk, a Practical hivatalosan az év végéig szponzorálja a csapatot. Reményekkel telve hozzátette, bízik abban, hogy az együttműködés nem szakad meg, továbbra is együtt küzdhetnek a célokért.
A jelenleg harmadik Practical VLS vasárnap 15 órakor a megyei rivális, a tabella tizenegyedik helyét elfoglaló Pápát látja vendégül a Városi Stadionban. A veszprémiek az idei kiírásban hibátlan mutatóval rendelkeznek hazai környezetben: mind a négy mérkőzésüket megnyerték, amelyeken összesen egyetlen alkalommal kaptak gólt.