Péntek délután az Érseki Palotában ismertették annak a fejlesztésnek a konkrétumait, amelyet még 2020 augusztusában jelentettek be, miszerint a Magyar Kormány a veszprémi Európa Kulturális Főváros program mellett a megyeszékhely, pontosabban a főegyhézmegye részére további forrásokat biztosít a történelmi várnegyed épületeinek és tartalmának felújítására.
Mindez összesen 18 épületet érint, 35 ezer épített és tízezer szabadtéri négyzetmétert, köztük liturgikus, pasztorális, hivatali, gyűjteményi, múzeumi, kiállító, valamint zarándok- és vendégfogadási tereket érint.
A projekt keretében megújul a Szent Mihály Székesegyház, az egykori Püspöki ma Érseki Palota, a Nagypréposti Palota és az Alkalmazotti Ház, a Szent György és a Boldog Gizella Kápolna, a Kis- és a Nagy-Szeminárium, a Biro-Giczey, a Körmendy és a Tejfalussy Palota, az egykori Ferences és Piarista rendi együttesek, a Szent István és Szent Imre Templom, valamint a Simon és Kanonoki ház.
A veszprémi vár-projekt nem csak méretében jelent kuriózumot a magyar egyházi fejlesztések között, hanem időbeniségében is, hiszen azáltal, hogy a munkákat egyszerre indították el, az alapvető funkciók és építészeti struktúra koherens alakításával a lehető legmagasabb hozzáadott érték elérésére van mód - ebben országosan is egyedülálló a fejlesztés.
Többek közt erre is felhívta a figyelmet Vörös Tamás, érsekségi főépítész, aki kiemelte, hogy a projekten már az előkészítés fázisában több száz szakember dolgozik a teljes fejlesztés területén egyidőben, térben párhuzamosan folynak ütemezett előkészítési, kutatási, tervezési és kivitelezési feladatok. A teljesség igénye nélkül a régészeti, festő- stukkó- fafém- kő- szilikát- restaurátori, történeti kutatásban, művészeti és kurátori munkában több százan dolgoznak jelenleg is a projekt előre haladásán. 10 építész-generál, 2 kert- és 3 tájépítész, 6 mérnöki és műszaki, valamint 1-1 gyűjteményi és turisztikai csapat készíti a szükséges terveket.
A sajtótájékoztatón ezt követően Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszönetét fejezte ki elsősorban Dr. Udvardy György veszprémi érseknek, aki felkarolta ezt a beruházást, valamint a Magyar Kormánynak, amely pedig bizalommal fordul Veszprém felé és biztosítja a forrást a munkákhoz.
Sokan tesznek azért, hogy Veszprém 2030-ig Európa legélhetőbb városai közé sorakozzon fel. Sokan érdekeltek abban, hogy ezt a célt elérjük: civil szervezetek, vállalkozások egyaránt. Jó magunk mögött tudni a Magyar Kormányt, amely terveinket, vízióinkat támogatva áll a város mögött. Fontos megújítani egy olyan várost, melynek ilyen jelentős történelmi múltja van. Fontos, hogy megújítsuk az épületeket, amiket őseink hagytak ránk. A magunk mögött hagyott másfél éves időszak eredménye már látszik. Nemsokára pedig találkozhat vele minden idelátogató – emelte ki a polgármester.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a munkagépek hamarosan felvonulnak a várban, ezzel együtt pedig lezárásokra is számítani kell, amihez a fejlesztésben résztvevők türelmet kértek az emberektől.
Ovádi Péter, országgyűlési képviselő beszédét azzal kezdte: „Sikeres múlt áll mögöttünk, sikeres jövő elé nézhetünk.” Felidézte, hogy 2016-ban Orbán Viktor miniszterelnökkel aláírt Modern Városok Programnak köszönhetően Veszprém régóta dédelgetett álmai közül már több is megvalósult, ezek sorába aztán 2018-ban az Európa kulturális főváros cím elnyerésével újabb fejlesztések csatlakoztak. A képviselő méltatta azt a csapatmunkát, ami ezen munka mögött áll, valamint ő is megköszönte a kormány támogatását, amit Veszprémnek juttat.
A vár az a hely, ahol előbb született írásos dokumentum 866-ban, minthogy honfoglaló őseink bejöttek volna a Kárpát-medencébe és maga a város megszületett volna, hiszen akkor már állt a mai székesegyház elődje. Erről, mint központi helyről megemlékeznek a dokumentumok. Így tehát Veszprém azelőtt csatlakozott Európához, hogy a magyarok letelepedtek volna. Mindezt már Navracsics Tibor, kormánybiztos emelte ki történelmi kitekintőjében a veszprémi várral kapcsolatban.
Amikor a vár új életre kel, akkor abban bízom, hogy a városon túl a régió, a katolikus egyház, az ország is új lendületet kap. Ez a célja ennek a programnak. A megújult várral a közösség megújulását is ünnepeljük – tette hozzá.
A teljes beruházás elkészültének végdátuma nem 2023 lesz, az EKF ünnepi éve, hanem 2025 végéig vállalták a munkák lezárását. Ugyanakkor 2022 végéig azokat a tereket igyekeznek elkészíteni és felkészíteni a rendezvényekre, melyek az EKF eseményeit szolgálják majd, így tehát már jövőre találkozhatnak a veszprémiek és az ide látogató turisták néhány újdonsággal a várban, amit használatba is vehetnek.
A sajtótájékoztatón személyesen részt vett Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes is. Ő rávilágított arra, hogy az érsekség projektje organikusan beleillik a várossal és a térséggel kapcsolatos fejlesztésekbe. Az EKF miatti fejlesztések szükségesen indokolták ezt a beruházást is, ez a kormány előtt sem volt kérdés.
Veszprém történelmileg olyan a hely, ahol az egyház szorosan kapcsolódik a város turizmusához is. Meggyőződése, hogy az együttműködés, ami az érintettek között létrejött, lehetővé teszi, hogy a város újra betöltse azt a szerepét, ami Szent István és Gizella kora óta mindig is jellemző volt a történelemben.
Végezetül Udvardy György, érsek osztotta meg ünnepi gondolatait a megjelentek előtt, aki a Főegyházmegyének választott mottó felidézésével kezdte: „Őseink hite a jövő reménye.”
Ez a rövid mondat pontosan kifejezi azt, akik most mi vagyunk, és azt, is akik szeretnénk lenni. Szeretnénk megőrizni azokat a szellemi, hitbéli javakat, melyek az embert emberré teszik, közösséget teremtenek. Úgy tekintünk a múltba, hogy valójában a jövőt szemléljük. Ez vezetett minket, mikor vállalkoztunk erre a feladatra – mondta.
Számtalanszor feltette magának a kérdést a főpásztor: kellett-e ilyen nagy munkába belefogni? Hiszen sok konfliktussal, olyan teherrel, vállalással jár, amit elsőre az ember nem biztos, hogy szeretne. A negatív megközelítés alapján gondolta át: megteheti-e, hogy ne álljon bele ebbe a munkába? A válasz ezután egyértelmű volt: ez egy egyházi beruházás, hitünket szeretnénk megjeleníteni. Külön a Gondviselésnek mondott hálát azért, hogy a 2021-es év Szent József éve volt. Aki a szó legnemesebb értelmében az egyház gondnoka. Az ő oltalmába ajánlotta ezt a grandiózus munkát.
A főegyházmegye részére a Magyar Kormány 39 milliárd forintot biztosít a veszprémi vár felújítására. Alábbi exkluziv képriportunkban pedig bemutatjuk a mostani állapotokat, olyan különleges helyeken is a várban, ahol már elindultak a feltárási és építkezési munkák.
