Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Veszprém egy különleges arborétum

2022. február 18. 4:00
Ritka, hogy egy város olyan gazdag növényvilággal rendelkezzen, mint Veszprém. Az, hogy ez mégis így van, nagyrészt Strenner József egykori főkertésznek köszönhető, aki kötetbe is foglalta a megyeszékhely fáinak és bokrainak történetét.

Az ezer példányban megjelent Veszprémi fák és bokrok a Séd könyvsorozatának részeként látott napvilágot, tulajdonképpen a folyóirat korábbi cikksorozatának kiegészítéseként. Strenner József egykori főkertész négy éven keresztül számolt be a lapban Veszprém egyedülálló flórájáról és faunájáról, a folyóirat szerkesztői pedig szerették volna, ha a Veszprém szobrait bemutató első kötet után a város őshonos és telepített növényeiről is jelenne meg könyv. Ez a lépés már csak azért is indokolt volt, mert ahogy Cholnoky Jenő híres földrajztudós megjegyezte, Veszprémnek nemcsak társadalmi és kulturális története van, hanem természeti is, amit ismerni kell – árulta el a lap és a kötet szerkesztéséért is felelős Géczi János a könyv csütörtöki bemutatóján.

Brányi Mária alpolgármester a kötet megjelenése kapcsán megjegyezte: mi, akik itt élünk, sokszor észre sem vesszük vagy teljesen természetesnek tekintjük, hogy micsoda miliő vesz körbe bennünket, az ideérkezőknek – kiváltképp a szakembereknek – azonban azonnal feltűnik Veszprém különlegesen gazdag növényvilága. Több mint 1100 olyan növény található Veszprémben, amelyek általában csak arborétumokban fordulnak elő, nálunk azonban ezek a fák, bokrok, virágok a közterületeken, családi házas kertekben nőnek. Ami itt van, az egy közkincs – a kiadvány pedig abban nyújt segítséget, hogy megismerjük ezeket a fajokat és a tudást magunkévá téve, legközelebb büszkén mutathassuk meg az ideérkezőknek ezt az örökséget – fogalmazott.

A kötet ugyanakkor nemcsak a növényismeretünket segít elmélyíteni, de arról is komplex képet kaphatunk, hogyan változtak a város zöldfelületei. Strenner József elmondása szerint volt például olyan időszak, amikor 1500-1600 fát is elültettek egy évben, míg később a 90-es évek komoly megtorpanást, a 2000-es évek eleje pedig igencsak siralmas esztendőket hozott, mielőtt újra elkezdett növekedni Veszprém zöld területei. A kiadványban emellett számos kedves történetre, titokra is fény derül: megtudhatjuk, milyen állatok lakták a fákat, s melyik szolgált karácsonyfaként.

Az élményt fokozza a gazdag képanyag is: Gáspár Gábor a három éves előkészítés alatt több ezer fotót készített az évszakok szerint változó növényekről. A fotósnak egyébként nem volt idegen a téma, korábban Fekete István Pepi-kert című könyvének második kiadásához készített képeket a Szarvasi Arborétumról. Ennek ellenére akadt újdonság számára: Veszprémben mindig találni felfedezésre váró fák, bokrok, és ha figyelmesek vagyunk, akár azt is észrevehetjük, ahogy a mókusok, madarak élik köztük életüket.

Akinek pedig a könyv nem nyújtana elég olvasnivalót, az kezébe veheti a Séd folyóirat legfrissebb, 36. számát is, melynek fókuszában ezúttal a Művészetek Háza kiállításai és a Pannon Várszínház Híd programja áll, de szó esik benne a magyar zeneiparról és a slam poetry-ről is.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon kultúra Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon Két hét múlva, július 10-én Veszprém óvárosa kicsit kiszakad a megszokott pezsgésből és mintegy önálló faluként szerepel majd a térképeken. Nem először történik ilyen, hiszen az elmúlt másfél évtizedben majdnem minden nyáron felépült a borfalu, hogy teret adjon a hazai és vendégként a legjobb külföldi boroknak és pezsgőknek, na meg persze az igényes, jazzalapú zenének a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon. A szervezők idén sem ígértek többet, mint a már bizonyított recept, néhány részletében mégis alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. 2026. június 25. 1:09 Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá kultúra Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá A Múzeumok Éjszakáján volt egy különleges program a Ruttner-ház pincéjében. Nem muzeális emlékeket, hanem a nagyon is élő punk képzőművészetből nyílt tárlat Szilágyi Zoé festőművész jóvoltából. Vele beszélgettünk a helyszínen a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel, ahol szóba került a művészvilágban oly idegesítő másolás, miért festett „bosszúképeket” és hogyan valósította meg édesapja álmát halála után, hogy Afrikában láthassa testközelből az oroszlánokat. 2026. június 24. 18:12 Hátsó füves történetek a polgármestertől közélet Hátsó füves történetek a polgármestertől „Nehogy már ennek a kopasz törpének ne tudjatok gólt lőni!” – hangzott el régen egy Gyulafirátót – Balatonkenese focimeccsen a nézőtéren felfokozott hangulatban. De pont az ilyen őszinte, zsigeri reakciók miatt is van különös hangulata a falusi futballmeccseknek, ahol megszűnnek a társadalmi különbségek az emberek között és mindenki csak a játéknak él. Pont, ahogy az említett példa is mutatja, hiszen a kenesei kapus, aki védte akkor a hálót, Veszprém későbbi polgármestere, Porga Gyula volt. Most pedig éppen ő tartott szubjektív tárlatvezetést a Laczkó Dezső Múzeum, falusi futballéletet bemutató kiállításán, a Hátsó füvesen. 2026. június 22. 17:04

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.