Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Veszprém egy különleges arborétum

2022. február 18. 4:00
Ritka, hogy egy város olyan gazdag növényvilággal rendelkezzen, mint Veszprém. Az, hogy ez mégis így van, nagyrészt Strenner József egykori főkertésznek köszönhető, aki kötetbe is foglalta a megyeszékhely fáinak és bokrainak történetét.

Az ezer példányban megjelent Veszprémi fák és bokrok a Séd könyvsorozatának részeként látott napvilágot, tulajdonképpen a folyóirat korábbi cikksorozatának kiegészítéseként. Strenner József egykori főkertész négy éven keresztül számolt be a lapban Veszprém egyedülálló flórájáról és faunájáról, a folyóirat szerkesztői pedig szerették volna, ha a Veszprém szobrait bemutató első kötet után a város őshonos és telepített növényeiről is jelenne meg könyv. Ez a lépés már csak azért is indokolt volt, mert ahogy Cholnoky Jenő híres földrajztudós megjegyezte, Veszprémnek nemcsak társadalmi és kulturális története van, hanem természeti is, amit ismerni kell – árulta el a lap és a kötet szerkesztéséért is felelős Géczi János a könyv csütörtöki bemutatóján.

Brányi Mária alpolgármester a kötet megjelenése kapcsán megjegyezte: mi, akik itt élünk, sokszor észre sem vesszük vagy teljesen természetesnek tekintjük, hogy micsoda miliő vesz körbe bennünket, az ideérkezőknek – kiváltképp a szakembereknek – azonban azonnal feltűnik Veszprém különlegesen gazdag növényvilága. Több mint 1100 olyan növény található Veszprémben, amelyek általában csak arborétumokban fordulnak elő, nálunk azonban ezek a fák, bokrok, virágok a közterületeken, családi házas kertekben nőnek. Ami itt van, az egy közkincs – a kiadvány pedig abban nyújt segítséget, hogy megismerjük ezeket a fajokat és a tudást magunkévá téve, legközelebb büszkén mutathassuk meg az ideérkezőknek ezt az örökséget – fogalmazott.

A kötet ugyanakkor nemcsak a növényismeretünket segít elmélyíteni, de arról is komplex képet kaphatunk, hogyan változtak a város zöldfelületei. Strenner József elmondása szerint volt például olyan időszak, amikor 1500-1600 fát is elültettek egy évben, míg később a 90-es évek komoly megtorpanást, a 2000-es évek eleje pedig igencsak siralmas esztendőket hozott, mielőtt újra elkezdett növekedni Veszprém zöld területei. A kiadványban emellett számos kedves történetre, titokra is fény derül: megtudhatjuk, milyen állatok lakták a fákat, s melyik szolgált karácsonyfaként.

Az élményt fokozza a gazdag képanyag is: Gáspár Gábor a három éves előkészítés alatt több ezer fotót készített az évszakok szerint változó növényekről. A fotósnak egyébként nem volt idegen a téma, korábban Fekete István Pepi-kert című könyvének második kiadásához készített képeket a Szarvasi Arborétumról. Ennek ellenére akadt újdonság számára: Veszprémben mindig találni felfedezésre váró fák, bokrok, és ha figyelmesek vagyunk, akár azt is észrevehetjük, ahogy a mókusok, madarak élik köztük életüket.

Akinek pedig a könyv nem nyújtana elég olvasnivalót, az kezébe veheti a Séd folyóirat legfrissebb, 36. számát is, melynek fókuszában ezúttal a Művészetek Háza kiállításai és a Pannon Várszínház Híd programja áll, de szó esik benne a magyar zeneiparról és a slam poetry-ről is.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
Szép sikerekkel zárta a tanévet a Paszta Szép sikerekkel zárta a tanévet a Paszta A Komáromi Sándor vezette Pannon Színitanoda számos elismerést zsebelt be az elmúlt időszakban. Vezetője megkeresésünkre részletesen elmondta, pontosan milyen fesztiválokon jártak, de megtudtuk azt is, hogy Komáromi Sándor csapatához még most sem késő csatlakozni. ma 12:11 Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. 2024. június 18. 15:21 Perverz magyar népmesék? Perverz magyar népmesék? Mindig is arra vágytam, hogy felnőtt fejjel megmutathassam a kislányomnak a kedvenc meséimet, és közösen átéljük újra azt a varázslatos világot. Nem úgy képzeltem azonban, hogy zavartan nézek, hol a gyerekre, hol a tévére, hogy vajon ő is látta-e, amit én láttam. 2024. június 17. 16:01 Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig annak alkotója, Koltai Lajos lett. Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán. 2024. június 16. 15:05

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.