2023. január 27.
//
Angelika névnap

Veszprém egy különleges arborétum

Ritka, hogy egy város olyan gazdag növényvilággal rendelkezzen, mint Veszprém. Az, hogy ez mégis így van, nagyrészt Strenner József egykori főkertésznek köszönhető, aki kötetbe is foglalta a megyeszékhely fáinak és bokrainak történetét.

Az ezer példányban megjelent Veszprémi fák és bokrok a Séd könyvsorozatának részeként látott napvilágot, tulajdonképpen a folyóirat korábbi cikksorozatának kiegészítéseként. Strenner József egykori főkertész négy éven keresztül számolt be a lapban Veszprém egyedülálló flórájáról és faunájáról, a folyóirat szerkesztői pedig szerették volna, ha a Veszprém szobrait bemutató első kötet után a város őshonos és telepített növényeiről is jelenne meg könyv. Ez a lépés már csak azért is indokolt volt, mert ahogy Cholnoky Jenő híres földrajztudós megjegyezte, Veszprémnek nemcsak társadalmi és kulturális története van, hanem természeti is, amit ismerni kell – árulta el a lap és a kötet szerkesztéséért is felelős Géczi János a könyv csütörtöki bemutatóján.

Brányi Mária alpolgármester a kötet megjelenése kapcsán megjegyezte: mi, akik itt élünk, sokszor észre sem vesszük vagy teljesen természetesnek tekintjük, hogy micsoda miliő vesz körbe bennünket, az ideérkezőknek – kiváltképp a szakembereknek – azonban azonnal feltűnik Veszprém különlegesen gazdag növényvilága. Több mint 1100 olyan növény található Veszprémben, amelyek általában csak arborétumokban fordulnak elő, nálunk azonban ezek a fák, bokrok, virágok a közterületeken, családi házas kertekben nőnek. Ami itt van, az egy közkincs – a kiadvány pedig abban nyújt segítséget, hogy megismerjük ezeket a fajokat és a tudást magunkévá téve, legközelebb büszkén mutathassuk meg az ideérkezőknek ezt az örökséget – fogalmazott.

A kötet ugyanakkor nemcsak a növényismeretünket segít elmélyíteni, de arról is komplex képet kaphatunk, hogyan változtak a város zöldfelületei. Strenner József elmondása szerint volt például olyan időszak, amikor 1500-1600 fát is elültettek egy évben, míg később a 90-es évek komoly megtorpanást, a 2000-es évek eleje pedig igencsak siralmas esztendőket hozott, mielőtt újra elkezdett növekedni Veszprém zöld területei. A kiadványban emellett számos kedves történetre, titokra is fény derül: megtudhatjuk, milyen állatok lakták a fákat, s melyik szolgált karácsonyfaként.

Az élményt fokozza a gazdag képanyag is: Gáspár Gábor a három éves előkészítés alatt több ezer fotót készített az évszakok szerint változó növényekről. A fotósnak egyébként nem volt idegen a téma, korábban Fekete István Pepi-kert című könyvének második kiadásához készített képeket a Szarvasi Arborétumról. Ennek ellenére akadt újdonság számára: Veszprémben mindig találni felfedezésre váró fák, bokrok, és ha figyelmesek vagyunk, akár azt is észrevehetjük, ahogy a mókusok, madarak élik köztük életüket.

Akinek pedig a könyv nem nyújtana elég olvasnivalót, az kezébe veheti a Séd folyóirat legfrissebb, 36. számát is, melynek fókuszában ezúttal a Művészetek Háza kiállításai és a Pannon Várszínház Híd programja áll, de szó esik benne a magyar zeneiparról és a slam poetry-ről is.

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Elindult a Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál veszprémi rendezvénye
Elindult a Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál veszprémi rendezvénye
A négynapos fesztiválon hat dokumentumfilmet nézhetnek meg, akik a Cinema Citybe látogatnak. A csütörtöki nyitónap után még pénteken, szombaton és vasárnap is várják az érdeklődőket.
Idén nemzetközi fellépőkkel jön a Holtszezon
Idén nemzetközi fellépőkkel jön a Holtszezon
Február 23-26 között második alkalommal rendezik meg a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa elsőszámú irodalmi eseményét. Ezúttal négy napon keresztül, tizenhárom helyszínen, százegy programmal várják az érdeklődőket.
Mészáros Zoltán: Az volt a lényeg, hogy egy estére mesevilágot teremtsünk, boldogságot hozzunk, ünnepeljünk
Mészáros Zoltán: Az volt a lényeg, hogy egy estére mesevilágot teremtsünk, boldogságot hozzunk, ünnepeljünk
Lebegő Michelin-bábu a város felett, negatív közhangulat, állami pénzek, hiányos EKF-kommunikáció, és egy ezeket felölelő Európa Kulturális Fővárosa nyitóprogram. A mit, miért kérdésekről olyan valakit kérdeztünk, aki belülről átlátja a történéseket, de lokálpatriótaként, és helyi vállalkozóként civil szemszögből is figyeli az EKF munkáját. Mészáros Zoltán főtanácsadó minősítésben dolgozik a Veszprém-Balaton 2023 Zrt-nek, de a nevéhez fűződik az Oliva Hotel és Étterem, a Rozé, Rizling és Jazz Napok, valamint az idén 20 éves VeszprémFest is. Az ő narratívájában egy sokkal tisztább képet kaphatunk az EKF szellemiségéről és az előttünk álló évről.
Visszatér Erzsébet királyné és új szobrok is költöznek a ligetbe
Visszatér Erzsébet királyné és új szobrok is költöznek a ligetbe
A közgyűlés csütörtökön döntött az Erzsébet-ligetben elhelyezendő szobrokról. A műalkotásokat a jelenleg zajló felújítást követően helyezik majd el a közparkban.
Közösen kell megteremteni az alkotó élethez szükséges békét – Csák János
Közösen kell megteremteni az alkotó élethez szükséges békét – Csák János
Vasárnap délután a Pannon Egyetem auláját A nagy Himnusz sztori című rendkívül népszerű előadás töltötte meg. Nyáry Krisztián és Bősze Ádám humoros, ugyanakkor tényszerű estjét az innovációs és kulturális miniszter, Csák János is megtisztelte.