Az AMT története részben innen, a királynék városából indul, de mielőtt erre kitérnénk, érdemes elöljáróként egy gyorstalpaló arról, hogy mit jelent nagy vonalakban a 3D nyomtatás utáni felületkezelés, vagy ahogy egyébként szaknyelvben hívják, a post-processing.
A 3D nyomtatás ipari, professzionális berendezéseit ma már a közvetlen gyártásban is felhasználják - ez az úgynevezett Additive Manufacturing. A 3D nyomtatás terjedésének egyik akadálya, hogy a létrejövő felület rétegződötté válik, és így esztétikailag nem felel meg azoknak az elvárásoknak, melyeket egy végleges termékbe való beépítésnél az ipari szereplők elvárnak. Az ideális az lenne, ha olyan tömör, sima és egyben fényes felületű tárgyakat is megalkotnának, amelyek gyakorlatilag megfelelnek a fröccsöntési minőségnek.
Ezt a problémát sokan, sokféleképp próbálták már megoldani, ám a Veszprémben működő AMT (Additive Manufacturing Technologies) a Sheffieldi Egyetem által bejelentett eljárás alapján megkapta azokat a szabadalmakat, amelyekkel képes olyan berendezést építeni, ami hozza az ipar által elvárt magas minőséget. A részletekbe nem mennénk bele, de a lényeg, hogy egy olyan bonyolult, kémiai eljárást alkalmaznak, ami képes megbontani a 3D nyomtatott modellek felületét úgy, hogy közben simítja is azt. Az innováció gyakorlatilag egy fekete doboznak tűnő berendezés és a benne végbemenő utókezelési eljárás. Ez a postprocessing. Az eszköz paramétereinek megfelelő beállításával azt is el lehet érni, hogy a kezelt felületek nem csak teljesen simává, de tömörré, lég -és víz-áteresztővé, valamint csíramentessé, és biokompatibilissé, azaz közvetlen orvosi felhasználásúvá válnak. A berendezést és a módszert az Innovációs és Technológiai Minisztérium idén ipari innovációs díjban részesítette.
A céget 2017-ben alapították, és ma már olyan ügyfeleket tudhatnak magukénak, mint az Apple, a Google, a Nike és a Lego - hogy csak a nagyközönség által legismertebbeket említsük. Az AMT eddig 150 berendezést épített Veszprémben, amelyek a világ 25 országában vannak jelen. Egyedi technológiájukkal eddig 5 millió elemet kezeltek.
Fotó: AMT
De miért pont Veszprémben működik egy ilyen piacvezető vállalat, és mikor, miért lehetnek egyszer ők a város egyik legnagyobb foglalkoztatói? Erről Pap-Kovács Viktor, az AMT főmérnöke (CTO, azaz chief technology officer, ami magyarul a műszaki igazgatónak felel meg) beszélt magazinunknak.
A történet kezdetéhez majd egy évtizedet kell előre ugrani, ugyanis 2011 volt az az év, mikor Viktor jó pár évnyi Angliában eltöltött nyomtatófej-tesztelő, majd gépfejlesztő és építő karrier után hazatért Veszprémbe, és volt cambridge-i főnöke révén szerzett megrendelésekkel saját céget alapított. A vállalkozás ipari tintasugaras nyomtatókhoz való tesztrendszerekkel foglalkozott, ami egy kísérleti, tintasugaras technológiára alapuló 3D nyomtató megtervezésére és legyártásáról szóló megrendeléshez vezetett a laughborough-i, majd a projekt átvétele után a Sheffieldi Egyetem részére. A 3D nyomtatással Viktor ekkor került kapcsolatba, ugyanis az egyetem semmiféle gépépítési tapasztalattal sem rendelkezett. A gép annyira jól sikerült, hogy egy 3D nyomtatással foglalkozó múzeumban azóta is őrzik.
2015 tájékán a Sheffieldi Egyetemen megjelent a korábban 10 évet repülési, védelmi és autóiparban eltöltő Joseph Crabtree nevű úriember is, hogy 3D-nyomtatással foglalkozó technológiát vásároljon.
Viktor aznap éppen a 3D nyomtató karbantartását végezte, amikor Joseph a szabadalmak megvásárlásáról tárgyalt a tanszék vezetőivel és a feltalálókkal, majd a nap végén felajánlott egy fuvart Joseph-nek a vasútállomásra, ahol akkor és ott elhatározták, közös projektbe vágnak, és megalkotják az AMT ma ismert gépeit.
– Ő kitalálta az elméletet, én pedig a kémiai eljárást. Az elején nem igazán tudtuk, hogy hol lesz a gyártás, és mi lesz ennek a vége, de megegyeztünk: létrehozunk egy magyar kft-t, és elkezdjük belerakni, amink van. A gép és a folyamat megalkotása volt a cél, így elkezdtünk építkezni, és összegyűjteni hozzá a csapatot - emlékszik vissza Viktor a kezdeti időkre, amikor a cég még csak két ebédlőasztalból, és egy maroknyi emberből állt a volt Bakony Művek területén, és félig Veszprémben, félig Sheffieldben dolgoztak.
A 2017-es megalapítás óta óriási fejlődésen mentek keresztül, ami befektetői csoportok többmillió eurós nagyságrendű tőkeinjekcióinak is köszönhető. „Akkor kezdett el felfigyelni ránk a világ, és kerültünk a befektetői szempontból series-b kategóriába, amikor 4 millió eurót invesztáltak a cégbe. Ez azt jelenti, hogy érdemesek vagyunk a befektetők figyelmére” - mondja Pap-Kovács Viktor. „A startupok 90%-a jellemzően már a series-c-nél elhasal.”
Az AMT ma már három helyszínen van jelen Veszprémben: a pénzügy a Pillér utcában, a gyártás a Párna utcai csarnokban, a fejlesztés pedig a volt Bakony Művek területén folyik. Magyarországon kívül az Egyesült Királyságban, az USA-ban, Tajvanon és Németországban nyitottak irodát.
A vállalkozásnak ma több mint 80 alkalmazottja van világszerte (ebből 69 Magyarországon), de ahogy Viktor meséli, eljutottak arra a pontra, hogy 2,5 éven belül legalább 200 fősre kell növekedniük, ha tartani akarják a lépést a piaci igényekkel.
„Szintet fogunk lépni, és a befektetők által series-b-re értékelt cégből egy nagy, komoly vállalatot hozunk létre. Amit mi csinálunk, az az egyedi gépépítés és a sorozatgyártás között helyezkedik el, sorozatgyártós technológiákkal, de kézi szereléssel. Elképzelhetetlenül munkaigényes feladatról van szó. A teljes rendszer komplex, és sok mindenből áll, minden egyes gyártósor különböző. Mi azon dolgozunk, hogy a teljes modult kidolgozzuk és megrendelésre gyártsuk a gépeket. Nem vagyunk multi, de multis szintű fizetést vagy annál jobbat tudunk adni ad kétkezi munkásainknak, így szükségünk lesz rájuk az előrelépéshez. A gyártást folyamatosan bővítjük, és el fog jönni az a pillanat is, hogy Veszprémben Continental szintű munkaadók leszünk, és több száz főt fogunk foglalkoztatni” - vetíti előre a terveket, majd hozzáteszi: ragaszkodnak ahhoz, hogy a fejlesztés mindvégig Veszprémben maradjon.
„Mindig a hatékonyságot tartottuk szem előtt, ezért nem csak a technológiát, hanem a gépet is folyamatosan fejlesztjük. Ügyfeleink annyira messzire vannak, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy
bármilyen minőségromlás közbeszóljon.”
Viktortól megtudtuk azt is, a cég robbanás előtti értékét nehéz most megtippelni, de 2021 év végén több tízmillió eurókban mérhető. Egy-egy gép értéke kb. százezer euró.
Fotó: AMT
Elárulta, hiába növekszenek folyamatosan és törnek egyre nagyobb babérokra, a vállalati kultúrából épp csak annyit alkalmaznak, amennyit muszáj: „Mi azért vagyunk, mert valami szépet akarunk csinálni. Jót, jól és hatékonyan. A tőlünk telhető legeslegjobbra készítjük a gépet és a folyamatot. Nem adunk lejjebb a minőségből, épp ezért mindenkinek tisztában kell lenni a folyamatokkal. Ha felveszünk valakit mérnöknek - frissen végzett egyetemistákat gyűjtünk -, neki az első dolga az lesz, hogy megy vasat fogni a hegesztőbe. Minden egyes dolgot ismerni kell a cégen belül, hogy a legjobb minőséget adjuk ki a kezeink közül. Nálunk az >>every man is a rifleman<< elv érvényesül, azaz, mindegy, hogy ki milyen tiszt és tábornok, a legalján kezdi, majd lépked felfelé. Aki elektroműszerészként került hozzánk, ma már termelésvezető. Az AMT-nél nagyon emberközpontú az előremenetel is” – magyarázza.
A cégnél nem hatalomalapú a vállalatirányítás, hanem kompetencia-alapú. Mi itt csak az embert nézzük, és azt, hogy mire lesz képes. Egyetlen ember dolgozik nálunk, aki álláshirdetés alapján jutott hozzánk. Rajta kívül mindenki valakinek az ismerőseként és barátjaként került ide. Korábban csak ajánlás alapján, kezeskedés alapján vettünk fel valakit, de ahhoz, hogy növekedjünk, muszáj lesz ezen változtatni, épp ezért szeretnénk sok frissen végzett egyetemistát és fiatal szakembert felvenni.
Az AMT a mai napig kizárólag külpiacokra dolgozik, magyar partnerük csak egy van, a 3D nyomtatással Magyarországon legrégebben foglalkozó Varinex, aki viszonteladójuk is egyben, így elmondható, hogy Magyarországon is van cég, amelyik az ő technológiájukkal dolgozik.
A cikk eredetileg a Vehir.hu-t is kiadó Bakony-Balaton Média Kft. egy másik lapjában, az Ecoport magazinban jelent meg 2021. decemberben.
