2022. július 1.
//
Annamária névnap

Számos szökés és elfogás tanúja volt a veszprémi Várbörtön őrbódéja

A Jókai utca egyik oldalát magas kőfal szegélyezi és sokáig csak egy falra erősített apró bódé hirdette, a fal mögött bizony egy másik, sokkal sötétebb világ létezett egykor. Ez a bódé volt a veszprémi várbörtön ikonikus megfigyelő állomása, amelynek már megépítése is kuriózum volt, az évek alatt pedig több szökési kísérletnek volt a tanúja. Ezekről a történetekről Szijártó József, nyugalmazott alezredes mesélt, aki majdnem 40 éven át dolgozott a Veszprémi Büntetés Végrehajtási Intézet régi és új falai között is.

Habár a Jókai utcáról nézve több emelet magasságban állt sokáig a falra épített őrbódé, az valójában a börtön -3. szintjéhez csatlakozott, célja pedig nem is lehetett más, minthogy az őrök innen figyeltek és léptek közbe, ha valamelyik fogvatartott szökésre adta volna a fejét.

Ezekből pedig az évek alatt akadt néhány, viszont még mielőtt belemennénk Szijártó József történeteibe, idézzük fel az ikonikus őrbódé történetét, amely már egy 1958-as felvételen is jól látható.

Fortepan/Keveházi JánosFortepan/Keveházi János

A későbbitől eltérően ez még valamivel kisebb, kis ablakokkal ellátott, nyeregtetős fából készült építmény volt.

Szijártó József, aki 1976-2013 között dolgozott a börtönben elmesélte, hogy a későbbi – általunk mindennap látott - tornyot 1992-ben, a veszprémi törvényszék külső felújításával egy időben helyezték el a Bakony Harci Helikopter Ezred segítségével, helikopterrel beemelve a helyére.

Sajnos előtte volt pár szökés a klasszikus rácsfűrészelős módszerrel, valamint a régi őrtorony igénybevételével, ezért hozták azt a döntést, hogy szükség van a védelem megerősítésére. Még a 80-as években a -3. szint az elítéltek munkáltatásának a helyszínéül szolgált és raktárként üzemelt. Az egyik itt dolgozó elítélt rájött, hogy ki lehet menni az őrtoronyhoz. Azbeszt kötegből készített egy kötelet és hozzáerősítette a régi őrbódéhoz. Csoda, hogy nem szakadt le a kötél és nem égette le a kezét, de a szökés sikeresnek bizonyult egy ideig. A rabot azonban rövid időn belül elfogták, visszakerült a börtönbe.

Napló/1992.jan.22.szerdaNapló/1992.jan.22.szerda

Ezután döntöttek arról, hogy megerősítik a védelmet egy új őrbódéval, ami nem érkezett messziről, hiszen a Megyei Bíróság udvarán állt egy őrtorony, amit a börtön akkor már nem használt. A torony tetejét levágták, helikopterrel felemelték és a régi torony helyére szállították. Így kapta meg új helyét és sokáig szolgálta a börtön védelmét, de főleg azt, hogy a vakmerőbb rabok szökési kísérletei meghiúsuljanak.

Az „új” őrtorony állandó megfigyelőhelyként szolgált, melynek tetején videókamerák és reflektorok is segítették az őrök munkáját.

Szijártó József elmondása szerint a fogvatartottak szemfülessége határtalan volt, hiszen a nap 24 órája rendelkezésükre állt, hogy kitalálják szabadságuk útját, módját.

A bíróság épületének felújítási ideje alatt történt, hogy egy dolgozó elítélt - aki jól ismerte a helyiségeket a börtönön belül - rájött, hogy a hátsó lépcsőházban, középen található egy négyzet alakú rész, amelyen fel lehet jutni az akkori megyei bíróság területére. A négyzet alakú acélrúd sem jelentett problémát, mellyel le volt zárva. Szétfeszítették és a bíróság épületén keresztül sikerült kijutni két személynek. Az egyik menekülőnek külföldre is sikerült átszöknie és addig nem jött haza, amíg minden bűncselekménye el nem évült. A másikat rövid időn belül elfogták és visszaszállították.

Történt egy olyan eset is, amikor este kötél segítségével egy fűrészlapot juttattak be a börtön falai közé. Amikor felhangosították a tv-t, akkor kezdték el fűrészelni a rácsot. Egyikőjüknek csak az volt a feladata, hogy figyelje, hogy a felügyelő merre járhat. A szivacsmatrac huzatjait, valamint a lepedőket összekötözték és a 8 fős zárkából öten leereszkedtek a Ruttner – ház belső udvarába. Állítólag volt olyan pillanat, amikor egyszerre hárman lógtak a kötélen és mégsem szakadt le. A kérdezősködő járókelőknek pedig azt mondták, hogy filmforgatás miatt másznak lefele. Négy embert egyből elfogtak, egyet pedig egy hónap múlva egy igazoltatás alkalmával kaptak el.
Azt lehet mondani, hogy bár nem voltak sikeresek a szökések, de a régi épületnek, mely hamarosan megújításra kerül, sok emlékezetes percet szereztek.

Természetesen az újabb szökések újabb fejlesztéseket vontak maguk után. A belső falsíkba egy jelzőrács került beépítésre, mely a fűrészelést és a falsíkból való kimozdítást is érzékelte.

Az emlékeket a ház falai megőrzik, de a Veszprém Jókai 8-as szám alatti ház látképe hamarosan megváltozik. Az itt álló Ruttner-ház a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően új életre kel. A Veszprém 2030 Kft - mint lebonyolító szervezet – irányítja a régi épület átépítését, hogy 2023-tól hostelként, illetve a Várbörtön Múzeum látogatóközpontjanként éledhessen újra.

Az új lift alapjai már látszanakAz új lift alapjai már látszanak

Bár a börtön eddigi is látogatható volt, azonban nem túl nagy létszámmal és nehéz megközelítéssel lehetett eljutni a zárkákhoz: a Ruttner-ház liftje megoldást jelent majd erre a problémára, hiszen közvetlen összeköttetést teremt a -3 szinttel. A múzeumra is ráfér már a felújítás, hiszen a folyamatos ázások miatt teljesen leromlott az eredeti börtön nem túl jó állapota. Szükségessé vált a megújulás, hogy az elmúlt 150 évnyi, sokrétű helyi történelem a mai kor követelményei szerint legyen megmutatható. A VEB2023 és a Lackó Dezső Múzeum kreatív csapatai egymással karöltve dolgoznak azon, hogy minél érdekesebb kiállítás és programok várják majd a látogatókat nem csak 2023-ban, hanem utána is.

Kapcsolódó cikk
A Ruttner-ház sómentesítése
2021. novemberében az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódva a VEB 2023 Zrt. támogatásával és a Veszprém2030 Kft. irányításával megkezdődött a Jókai utcában található országosan védett műemlék épület felújítása.

Az önkormányzati tulajdonú Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. a tervek készítésétől a megvalósulásig figyelemmel kíséri nap-mint-nap a projekt és az ehhez kapcsolódó többi projekt elkészülését is. A cég az érintettekkel és a városlakókkal szoros kapcsolatban végzi a munkákat és tájékoztatja őket azok előrehaladásáról, többek között a most meghirdetett bejárás alkalmával is személyesen informálják majd a résztvevőket.

Kapcsolódó cikk
Most bárki beleshet a városban zajló építkezések kulisszatitkaiba
Egy új kezdeményezés indult az önkormányzat, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros program és a Veszprém 2030 Kft. kezdeményezésére, melynek keretében a lakosság vezetett bejáráson vehet részt a legújabb EKF-ben érintett építkezéseken. Elsőként a Ruttner-házba lehet ellátogatni.
Hajas Bálint

További cikkek

Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben
Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben
Közel 50 év néma csend után ismét beindultak az egyik veszprémi malomnak az őrlői. A Fenyves utcában szerelemprojektként újraindított malom látványőrlésekkel és a veszprémi malomiparról szóló lexikonnyi információval várja az érdeklődőket, mindezt interaktív formában. A Múzeumok éjszakáján portálunkat is körbevezette Tamás Péter, a hely tulajdonosa ott, ahol egykor 0-24-ben folyt az őrlés.
A felsőörsi szakrális ékszerdoboz
A felsőörsi szakrális ékszerdoboz
A Balaton-felvidéken nem ritka, hogy történelmi jelentőségű épületekkel vagy romokkal találkozunk. Veszprémtől pár kilométerre található Felsőörs, aminek apró temploma a 13. századtól áll és egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel.
Kik is voltak a veszprémi tobakosok?
Kik is voltak a veszprémi tobakosok?
A Benedek-hegy alatti utcát, ami ma már inkább egy kedvelt sétaút, mint forgalmas ipari rész hivatalosan Tobak utcának hívják. Az elnevezés nem véletlen, hiszen valamivel több, mint 100 éve még javában tevékenykedtek a bőrkészítők itt. Őket hívták tobakosoknak, a Laczkó Dezső Múzeum által szervezett piknik-sorozat első állomásán pedig az ő történetüket lehetett megismerni szombaton.
Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.
Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait
Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait
Egy megkopott emlékű, ám legendás vízimalom épületének maradványait rejti a veszprémvölgyi sétaút mellett egy növényekkel benőtt domb. Veszprémi régészeknek, néprajzkutatóknak és helyi civileknek köszönhetően most feltárulnak az egykori Gábriel-malom megmaradt falai, ezzel együtt a több száz éves épület ismert története is a felszínre kerül. Kiderül, miben egyedülálló ez a malom Magyarországon és még egy fekete-fehér film is a képbe jön.