2022. augusztus 9.
//
Emőd névnap

A szerzetesség és a sörkészítés együtt

Hétvégén az Óváros piacon debütált az EKF hivatalos söre, ami egyenesen a Zirci Ciszterci Apátságból érkezett Veszprémbe. Abból a manufaktúrából, ami az apátság falain belül az egyik alagsori részen működik és története egészen a török utáni időkig nyúlik vissza. Erről és egy kalandos szerzetesi élettörténetről is lehet olvasni a HelloVEB-en megjelent legújabb cikkben.

„Vidit et gustavit, quia bona esset” - ez a latin bejegyzés egy 1735-ben kelt okiratban szerepel, amit a mai napig a zirci apátság levéltárában őriznek. Bár a papír, amire felírták már megkopott, a jelentése nem is lehetne aktuálisabb manapság. Marton Bernát atyával, a zirci apátság perjelével persze nem csak latin nyelvleckéket vettünk, a Dallas-t is megjárt ciszterci szerzetes sok minden más mellett a zirci apátsági sör készítésének kulisszatitkaiba is bevezetett.

Marton Bernát atya élettörténetéből korán sem az a kép köszön vissza, amit a közhiedelem a keresztény szerzetesekhez társít. Nem magába révedve néz a föld felé állandóan, de nem is emeli a tekintetét mindig az ég felé. „Én inkább nyitott szemmel járok a világban” - vallja magáról a 81 éves szerzetes, aki idestova 60 éve tett fogadalmat, hogy életét a ciszterci rend szabályai szerint, szerzetesként, Isten szolgálatában fogja leélni. Tette mindezt az Egyesült Államokban, Dallasban, ahová alig 17 évesen, egyedül utazott ki, mielőtt saját bevallása szerint az isteni gondviselésnek köszönhetően szerencsésen megfordult Franciaországban, Spanyolországban és Svájcban is. Életének nagy részét viszont mégis a tengerentúlon, Texas állam egyik legnagyobb városában töltötte, ahol a ciszterci rend tagjaként tanított iskolában, mellette szenvedélyes távfutó volt, de a Dallas Cowboys football-csapat lelki vezetője is volt egy időben. Mi most mégis Zircen találkoztunk vele, az apátság épületében egy csendes szobában, pontosabban egy olyan szárnyban, aminek a túloldalán a zirci apátsági sörfőzde üzemelt azokban a percekben is éppen.

Bernát atya a sörfőzdében (fotó: HelloVEB / Kovács Bálint)Bernát atya a sörfőzdében (fotó: HelloVEB / Kovács Bálint)

Ez utóbbira még visszatérünk, viszont előtte Bernát atya hosszasan elmesélte olykor kalandos élettörténetét, aminek jelenlegi állomása Zircre vezette őt. Persze ebben nem csupán a véletlen keze van, Bernát atya már hosszú évek óta szeretett volna hazajönni Magyarországra Dallasból. Először 25 évvel ezelőtt kérelmezte, akkor viszont rábíztak egy érettségiző osztályt, majd még egyet, így telt el újabb 16 év, amikor már a dallasi rendfőnök kérte meg arra, hogy repüljön haza és segítsen Zircen, valamit szerte Magyarországon a ciszterci iskolák és intézmények felvirágoztatásában.

A segítség el is kellett, hiszen valaha 250-en is voltak a ciszterciek Magyarországon, ma viszont csupán 12-en maradtak.

A ciszterci rend alapjaiban a bencés rendből származik, amit még a 6. században Szent Benedek alapított meg. Évszázadokkal később egy reformot követően alakultak meg a ciszterciek, majd ismét eltelt jó pár száz év és létrejött még egy reform-ág, a trappisták. Ők egy rendkívül szigorú szabályrendszert követtek, viszont tudni kell róluk, hogy a mai Belgium területén nagyon jól értettek a sörfőzéshez.” Ezen a ponton kezd összekapcsolódni a szerzetesség a sörfőzéssel, de Bernát atya történeteiből hamar kiderül, hogy a zirci sörfőzés megalapozása sokkal inkább a németekhez kapcsolódik. „A török dúlás után minden elpusztult Zircen és először a Sziléziából betelepített német ajkúak tudtak ismét életet lehelni ebbe a térségbe. Jöttek velük szerzetesek is, akik magukkal hozták a sörfőzés tradícióját. Ekkor készült el az első zirci sör az apátságon belül. 1735-öt írtunk.”

Ugyanaz a dátum, ami a levéltári iratban szerepel. „Vidit et gustavit, quia bona esset.” Bernát atya pedig gyorsan le is fordítja a latin szavakat, azaz: „Megkóstolván látta, hogy az jó.”

Tehát már a legelső zirci sör is elnyerte a korabeli emberek tetszését, azt pedig újabb hordók, azokból pedig korsók követték az apátság területén belül működő főzdében. A városban néhány elnevezés még ma is őrzi azoknak az időknek az emlékét, például az apátság melletti tó Seres-tó névre hallgat, utalva arra, hogy egykor ebben a vízben hűtötték le a folyékony kenyeret.

Az évek múlása és főleg a történelmi viszontagságok, a Habsburg-uralom, majd a kommunista rendszer ellehetetlenítette a ciszterciek működését, ezzel pedig a sörfőzés is berekedt Zircen hosszú évtizedekre.

Egészen az ezredforduló utánig, 2015-ig kellett várni ahhoz, hogy ismét feléledjen ez a hagyomány. Az akkori apát döntött úgy, hogy az elődök példáját követve ismét készülni fog sör az apátság falain belül. Bernát atya gyorsan hozzáteszi, ez nem csak a nevében apátsági sör, hiszen Zircen valóban a kolostor falain belül, az egyik alagsori épületrészben főzik a 10-féle sörüket. Köztük klasszikus világos sört, félbarnát, búzát, feketét, tripple-t, vagy éppen az egyik közönségkedvencet, a levendulás sört. Bernát atya olyan lelkesedéssel meséli a sörfőzés folyamatát, mintha mindig is ezt csinálta volna, holott saját elmondása szerint, ha pár éve valaki azt mondja, ő egyszer egy sörfőzdéért fog felelni, nem nagyon hitte volna el és ma is, túl a nyolcadik X-en, még mindig sokat tanul új dolgokról. Többek közt a sörfőzésről is, aminek az alapja a jó minőségű víz, ez Zircen adott. A sör többi összetevőjéhez viszont már gondos válogatásra van szükség, ők például többször Belgiumból rendelik az alapanyagokat, amiket aztán a sörfőző mesterek változtatnak a jól ismert hűsítő alkoholos itallá.

2015 óta lehet ismét érezni a maláta illatát Zircen (fotó: HelloVEB / Kovács Bálint)2015 óta lehet ismét érezni a maláta illatát Zircen (fotó: HelloVEB / Kovács Bálint)

Az a szép a sörfőzésben, hogy nincs két egyforma sör. Mindegyiknek más a zamata, más az aromája, ki lehet ismerni a saját karakterüket. Pont, mint egy parfüm illatát.

- vallja Bernát atya, aki hozzáteszi, a sörfőzéshez olyan emberi tulajdonságokra van leginkább szükség, mint a türelem, a kísérletezés, és az az erény, ha nem sikerül az egyik főzés, ne csüggedjünk, próbáljuk meg újra.

Ráadásul a sörfőzés egy közösségi élmény is az apátságon belül. Amikor készül egy új főzés, a nyitott ablakoknál pontosan lehet érezni, hogy melyik fázisában van az ital a beszűrődő illatokon keresztül. Ez még azokat is lecsalogatja a sörfőzőbe, akik egyébként nem rajonganak a sörért, meséli a szerzetes.

Jelenleg 16 darab 2000 literes tartályban készülnek a zirci sörök, évente körülbelül 100 ezer liternyi, amelyek közül az idei évben ismét napvilágot lát egy-egy új termék. Az egyik ilyen történetesen a VEB2023 EKF söre, ami találkozásunkkor készült el éppen, ráadásul különösen zamatosra sikeredett Bernát atya szerint. Mint mondta, „megkóstoltam és láttam, hogy ez jó.”

Az EKF hivatalos sörét jelenleg csak ezzel a jelzővel lehet emlegetni, ugyanis konkrét neve még nincs, a névadás a veszprémiekre van bízva. Ötletét bárki elküldheti az EKF oldalán egészen június 5-ig.

Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek

Egy napra ismét kinyitnak Veszprém legbarátságosabb kávézói
Egy napra ismét kinyitnak Veszprém legbarátságosabb kávézói
Augusztus 13-án hatodik alkalommal tárják ki kapuikat a kertkávézók a Jeruzsálemhegyen, ezúttal zenei, irodalmi és spirituális programokat is kínálva.
Amatőr és tapasztalt fotósok mérték össze tudásukat
Amatőr és tapasztalt fotósok mérték össze tudásukat
Szombat délután zajlott a IV. Budapesti Fotósviadal díjátadója a Pannon Egyetem N épületében. Az eseményen kihirdették a 2023-as év programjait is.
Sós kürtős lett az év strandétele
Sós kürtős lett az év strandétele
Az Év Strandétele idén a boglári Bundi sós kürtőse, a legjobb bisztró étel a zamárdi Tiki Beach Malacfül salátája, a vegán különdíjat pedig az aligai Tarow Borsófőzi Dim Sumja nyerte.
A nyolcvanas években a nyár is jobb volt?
A nyolcvanas években a nyár is jobb volt?
Dübörög a nyolcvanas évek iránti nosztalgia, ami így nyáron mintha még inkább szembetűnő lenne. Visszavágyjuk a régi idők szabadságát, éppen ezért a Fortepan archívumának segítségével megnéztük, milyenek is voltak a nyarak cirka negyven évvel ezelőtt.
A kis csodákban tudok hinni
A kis csodákban tudok hinni
Akik az utóbbi években mélyebben is belefolytak Veszprém kulturális életébe, azoknak nem lehet ismeretlen Somogyi Csaba neve, hiszen a slam poetry egyik kiemelkedő alakja. Miközben Várpalotán egy általános iskola felső tagozatában magyart tanít, az intézmény könyvtárosa is, hetente két könyvet olvas el, s volt idő, hogy még a Rubik-kocka szakkör vezetése is belefért az idejébe, mindeközben pedig saját versein is dolgozik.