A veszprémi Vár, hiába a város egyik szimbóluma sokáig volt egy komolyabb hiányossága, amit leginkább abból lehetett észrevenni, ha valaki kisétált egészen Szent István király és Gizella királyné szobrához, onnan „visszapattanva” a Vár utcán kívül nem sok másik térrel találkozhatott a történelmi városrészben. Holott a barokk épületek mögött számos olyan udvar és tér bújik meg, ahol a középkorban, de akár még néhány évtizede is pezsgő közösségi élet zajlott.
A várnegyed nagyszabású felújításával ezek közül több hamarosan régi, ám a mai kor igényeire szabva újul meg és válik ismét nyitottá a látogatók előtt, viszont van egy szelete a várnegyednek, ahol a terek felújítása mellett egy különleges és összetett beruházásba vágtak bele, ami kicsit több, mint fél év múlva a kultúrára és művészetekre fogékony közönség előtt is kitárja a kapuját.
Ezen a ponton viszont fontos kiemelni, hogy a várnegyed projektjei közül nem mindegyik kapcsolódik a főegyházmegye által menedzselt építkezésekhez. A Vár utca 17. szám alatt található egykori Simoga-ház barokk kori melléképülete, valamint környéke más módon, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretén belül újul meg.
Az 18. században épült és sokáig istállóként használt épület Veszprém korábbi évtizedeiből úgy lehet ismerős, mint a „Várkert étterem”. Ennek szomszédságába 1985-ben húztak fel egy szocreál stílusú, lapostetős egységet, viszont az étterem bezárása után mindegyik állaga rohamosan elkezdett romlani, a növényzet pedig elburjánzott a használaton kívüli udvarrészeken.
Ennek az enyészetnek parancsoltak most megálljt az EKF program segítségével és fordították át az épületek romlását egy olyan irányba, ahol a kultúra mellett az egyszerű kikapcsolódásra vágyók is szívesen térhetnek majd be az itt épülő egységekbe, vagy egyszerűen a felújított parkokba.
Hétfő délután ennek a projektnek tartották a nyílt napját, azaz azt az eseményt, amikor bárki beléphet az építési területre, ahol a polgármester, a tervezők és a kivitelezők vezették körbe az érdeklődőket a beruházás fontosabb állomásain.
Ahogy korábban a gyermekkórház épületénél, a Ruttner-háznál, valamint a Szent Miklós-szegnél, úgy a Vár utca 17-nél is számos civil érdeklődő várta, hogy megismerjék, hogyan alakul át és milyen funkciókkal töltik meg a történelmi épületrészeket hamarosan.
A felújítás után egy háromszintes multifunkcionális épület jön majd létre, valamint legalább ennyire fontos a beruházás szempontjából, hogy megújulnak a környező parkok is, egészen a Tűztorony lábáig.
Az egykori étterem helyén a földszintről egy kávézóba lehet majd belépni, innen nyílik egy szalon, rendezvény és kiállító terem, a lépcsőkön pedig a boltíves pincerészbe lehet lejutni, ami a tervek szerint a Művészetek Háza digitális alkotóműhelyeként fog funkcionálni. Ez utóbbi is egy olyan fejlesztés lesz, aminek köszönhetően kibővül majd a szomszédban működő kulturális intézmény lehetőségeinek tárháza.
A kávézó pedig alapvető funkciója mellett lehetőséget kínál majd tematikus beszélgetések, könyvbemutatók, közönségtalálkozók, akusztikus koncertek megtartásához, vagy éppen fotó-, vagy képzőművészeti kiállítások megtartásához.
Nem rendelkezik évszázados múlttal, mégis a Vár utca 17. udvarának megkerülhetetlen épülete a 80-as években épült egység, ami sokáig kiszolgálóépületként funkcionált. Ennek az objektumnak ezután is hasonló funkciót szánnak, ám egy sokkal izgalmasabb koncepcióban. Az épület tetején ugyanis egy 200 négyzetméteres, 70 fő befogadására alkalmas előadótermet építenek meg olyan építészeti megoldásokkal, amelyek már önmagukban is sajátos látványosságot tartogatnak. Legalábbis ezt ígérte a két tervező, Nóbik Orsolya és Szilvási Attila a bejáráson. Úgy fogalmaztak, az előadóteremre úgy is lehet majd tekinteni, mint egy különálló installációra a téren, ami egyik irányból sem nyomja el a középkori környezet adottságait, mégis kitűnik abból. Ezeknek a kiszolgálóegysége lesz a régi szocreál lapostetős épület. „Egy épület, ami van is, meg nincs is” - fogalmazott rejtélyesen Szilvási Attila.
És hogy e kijelentés mégis miért olyan fontos, arra hamar választ kapunk, ha megnézzük, hogy milyen terekből áll a Vár utca 17. kapuja mögötti rész. Összesen 2100 négyzetméternyi területről van szó, ami 4-5 kisebb egységre tagolódik. Ezekhez a tervezők úgy próbáltak hozzányúlni, hogy közben megőrizzék a terület klasszikus jegyeit, és egyik parkból a másikba szinte észrevehetetlenül lehessen átjutni, a környező épületek pedig kiegészítsék, hozzátegyenek valamit a közterek hangulatához. A Tűztorony melletti területre egyébként egy szabadtéri színpadot is terveznek nézőtérrel, valamint megújítják a toronyhoz vezető feljárót és kilátórészt is.
A beruházás utolsó része pedig egy szinttel lejjebb készül el, a kávézótól egy lépcsőn keresztül lehet lejutni egy parkba, ahol amellett, hogy a város nyugati oldalának panorámájában lehet gyönyörködni majd, valamint ugyanitt díszkertet alakítanak ki és további fákat ültetnek el.
Ahogy a bejáráson is elhangzott, a tervezők azt a célt tűzték ki, hogy aki belép a Vár utca 17. kapuján, egy olyan térben találja magát, ahol könnyű inspirálódni, felöltődni, elmélyülni a művészetek különböző ágaiban.
A komplexum üzemeltetésére az önkormányzat egy olyan konstrukciót alkotott meg, ami piaci alapon szerveződik, ezzel is erősítve azt a célt, hogy gazdaságilag fenntartható legyen. Éppen ezért egy 15 évre szóló bérleti szerződést kínálnak az üzemeltetőknek, ahol feltétel, hogy több kulturális programot is megvalósítsanak ezen a helyszínen.
A beruházás összesen nettó 2,2 milliárd forintba kerül, amit az EKF forrásaiból finanszíroznak, a kivitelező a helyi illetőségű Kuti és Fia Kft. akik várhatóan 2023 májusára készülnek el véglegesen az új épületekkel és parkokkal.
