Magyarország a rendszerváltás óta nem volt ennyire kitett a külső körülményeknek – ezzel a megállapítással nyitotta előadását az akadémikus Veszprémben. Az első ilyen mindent meghatározó körülmény a covid megjelenése volt 2020-ban, ami miatt leállt az élet, és bár 2021-re a gazdaság újra mozgásba lendült, mégsem tértünk vissza oda, ahol a járvány előtt tartottunk. Rengeteg folyamat mozgásba lendült, fizikai hiány alakult ki több árucikkből, ami gerjesztette az áremelkedést, az idén februárban kirobbant háború pedig újabb lökést adott az inflációnak. Különösen Európában rossz a helyzet – mint azt Bod Péter Ákos megjegyezte, az amerikai gazdaságnak mások a hajtóerői és a gyengeségei is, így kevésbé kitett a most zajló folyamatoknak.
Európában azonban a gáz ára rendkívül izgága mozgást végez, és mára teljesen nyíltan politikai fegyverré vált, ára pedig elszakadt a többi energiahordozóétól. Az olaj ára például, bár elég magas, de nem abszurd mértékben: tíz évvel ezelőtt például többe került a Brent olaj hordója – ráadásul az olajár ismét csökkenő tendenciát mutat, és a szakértő szerint 80-100 dollár közötti értéken fog stabilizálódni. Magyarországot azonban ez kevésbé érinti, a MOL ugyanis nem a Brent, hanem az Uráli olajat vásárolja – és mivel a nyugati államok hátat fordítottak Oroszországnak, az Uráli ára harmadával zuhant – a magyar olajvállalat így a világpiacinál jóval olcsóbban jut hozzá a kőolajhoz. Hosszú távon egyébként az elemzők a kőolaj és a földgáz árának csökkenésére számítanak, a takarékosság miatt kevesebb energiát használ fel a világ, a GDP csökkenése pedig tovább csökkenti a fogyasztást, az árakat egyértelműen le fogja nyomni, hogy eltűnnek a vevők a piacról. Bod hozzátette: számunkra rossz hír, hogy ezek az árak dollárban és euróban értendők, nagy kérdés, hogy milyen állapotban lesz a forint?
Véget ért az aranykor, Európa legmagasabb inflációja sújtja a forintot
Véget ért az aranykor – Bod Péter Ákos ezzel a jelzővel utalt a 2008-as válság után kialakult gazdasági környezetre, amelyben alacsony volt a nyersanyagok ára és a kamatok. A covid megjelenésére aztán a központi bankok azonnali kamatcsökkentéssel reagáltak, hogy legyen likviditás a gazdaságban, az államok szociális intézkedéseket hoztak, a gazdaságélénkítő intézkedések azonban szükségszerűen inflációhoz vezetnek – jelenleg az eurózónában 10, nálunk 18-20 százalék körüli az árromlás.
Magyarországon 2022 júliusára véget ért a covid utáni helyreállítási időszak, a jegybank kamatemelési ciklusba kezdett, ugyanakkor megmaradtak a kormány által tavaly bevezetett rögzített hatósági árak. A korrekció aztán lórúgásként érte a gazdaságot a KATA felváltása és az állami beruházások leállítása révén, ezek sokakat hoznak nehéz anyagi helyzetbe. A magyar maginfláció Európa legrosszabbjai közé tartozik a gyenge forintárfolyam és a jövedelempolitika miatt. Forintban mérve soha nem volt még ennyire drága a dollár és az euró, mint ma.
A leginkább mérvadó adat mégsem ez – a magyar piac kicsi, pár százmillió dollár adásvétele is nagyot tud rángatni az árfolyamon. Ami a szakértőket leginkább megijeszti, az a külkereskedelmi mérleg. A Kádár-korszak abba roppant bele, hogy olyan külkereskedelmi deficitet halmozott fel, amit képtelen volt finanszírozni. A tavalyi év első fele és az idei első félév között óriási zuhanást tapasztalhatunk ebben a mutatóban, amit az okoz, hogy a kivitel ütemes növekedése elmarad a behozataltól mind volumenében, mind árszintjében – különösen az energiaár-robbanás billenti rossz irányba a mérleget. Ahhoz, hogy ezt a különbözetet finanszírozni tudjuk, dollárt és eurót kell vásárolni, ami tovább gyengíti a magyar forintot.
Magyarországot tehát érzékenyen érinti, hogy a külföldről – nagyrészt Oroszországból – beszerzett energiahordozók, különösen a földgáz ára elszállt, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy a gazdaságstratégia a jelentős energiaigényű iparágak országba települését támogatta az elmúlt húsz évben. A szakértő példaként rámutatott: a Debrecenbe települő kínai akkumulátor-gyár olyan sok gázt, áramot, vizet és munkaerőt igényel, amiből egyik sem áll rendelkezésre.
Jövőkép: nagyon kell a megállapodás az unióval
Hogy mit hoz a jövő? Biztosat senki nem tudhat. Az optimista becslések szerint is recesszióba fordul a német gazdaság 2023-ban, és Kína sem tud a világgazdaság motorjává válni. Globális szinten 1-2 százalékos növekedésre lehet számítani, ha a háború eszkalálódása nem rontja tovább a kilátásokat.
Az európai valutaárfolyamokra pillantva azt láthatjuk, hogy a cseh korona egyre inkább erősödik, a román lej ugyan gyengül, de csak mérsékelten, miközben a magyar forint veszít a legtöbbet az értékéből. Míg a többi közép-európai valuta a zuhanást követően képes a korábbi szinre visszaerősödni, a magyar forint ezt nem tudja megugrani. A lengyel és cseh pénzt megvédi az erős gazdaságuk, a román lejt pedig az, hogy az eurozóna előszobájában a közös valutához kötötték az árfolyamot.
A magyar forintnak nincsenek ilyen kapaszkodói – a tanulság, hogy csak erős valutával lehet versenyképesnek lenni, leértékelődő pénzzel nemigen. Magyarország azonban jelenleg nem képes teljesíteni az eurozóna csatlakozási feltételeit, így ha lenne ilyen politikai szándék, akkor sem tudnánk bemenekülni a közös valuta védőernyője alá.
Idén nyár közepére a magyar államháztartás már elérte az idei évre előirányzott háromezer milliárdos deficitet – emiatt volt szükség az adórendszert érintő változtatásokra és az állami beruházások leállítására. Az adósság-besorolások tekintetében Európában utolsó előttiek vagyunk, és a fentebb vázolt körülmények további romlást sejtetnek a besorolásokban.
Ha a körülmények kedvezőek – tehát a nyersanyagárak lefele tartanak és az európai intézményekkel is megszületik a megállapodás a vitás kérdésekben –, akkor Magyarországon 2023-ban 1-2 százalékos növekedést vetítenek előre a szakértők.
A megegyezés az EU-val különösen fontos: egyetlen eurocent tényleges kifizetése nélkül, már önmagában a megállapodás híre képes lenne stabilizálni a valutaárfolyamot, mert előrevetítené azt, hogy nem áll le a piaci finanszírozás, nem kell két lábbal rálépni a fékre.
A közgazdászok szerint az is elkerülhetetlen, hogy a kormány befejezze “a gazdaság alkalmazkodóképességének rontását”, magyarán szólva megszüntesse a hatósági árakat. Bod Péter Ákos szerint nonszensz, hogy miközben egész Európa spórol az energiával, addig Magyarországon nem csökken a kereslet, mert mesterségesen alacsonyan tartják például az üzemanyagok árait.
A következő évekre tehát magas kamatszint valamint magas, de mérséklődő tendenciát mutató energiaárak várhatók, Magyarország számára pedig az Európai Unióval való megegyezés jelenthet kapaszkodót, illetve az, ha a kormány felvállalja a szükségszerű, de nagyon népszerűtlen lépések meghozatalát.
