"Nagyon fontos, hogy az MKSZ összehívja a sikeres csapatokat. Én személy szerint minden elismerést megkaptam a munkámért, de ezt eddig nagyon hiányoltam. Sok játékosommal találkoztam korábban, de van, akivel negyven év után most látjuk egymást először" - kezdte beszédét Csík János, az 1982-es sikercsapat szövetségi kapitánya.
Pitz András, az MKSZ operatív igazgató-helyettese biztosította a mesteredzőt, hogy hagyománnyá vált az MKSZ életében a kerek évfordulók megünneplése.
Csík János úgy fogalmazott, edzői pályafutása során a legnagyobb öröme a vb-ezüstérem volt, amivel a válogatott kvótát szerzett a Los Angeles-i olimpiára, a legnagyobb szomorúsága és csalódása pedig az, hogy politikai döntés miatt végül nem indulhattak az 1984-es ötkarikás játékokon.
Fotó: MKSZ
"Nagyon jó csapatunk volt, amely jó eredményt ért el. Fantasztikus verseny volt, a hazai környezet és a szurkolók bíztatása miatt nagyon jó volt, ugyanakkor felelősséggel, feszültséggel is járt, de a válogatott ezt végig elbírta" - vélekedett a kapitány.
Hozzátette, a győzni akarás és a győzni tudás nagyon fontos dolog, és a játékosai ebben voltak nagyon jók.
"Ez nemcsak abból áll, hogy kimegyünk a pályára, és győzni akarunk, hanem a nehéz pillanatokban hideg fejjel, céltudatosan gondolni rá, és végigcsinálni" - magyarázta.
A nyolcadik női világbajnokságot 13 magyar városban rendezték 12 csapat részvételével 1982 decemberében. A magyarok a csoportkörben az Egyesült Államokat 22-4-re, Norvégiát 24-18-ra legyőzték, majd az NDK-val 17-17-es döntetlent játszottak. Az 1-6. helyért rendezett körmérkőzések során Csehszlovákia ellen 20-17-re, a Koreai Köztársaság ellen 31-25-re nyertek, Jugoszláviától 17-16-ra kikaptak, az aranyérmes Szovjetuniót pedig 15-13-re legyőzték, így a második helyen végeztek.
"Nagyon nagy élmény volt veletek dolgozni, és végigélni az egészet" - szólt egykori játékosaihoz Csík János.
Ballai Attila, az MKSZ stratégiai főtanácsadója felidézte, hogy emblematikus éve volt a magyar kézilabdázásnak 1982, hiszen a Bp. Honvéd a férfi, a Vasas SC a női BEK-ben nyert aranyérmet, és mivel kizárólag magyar klasszisokkal érte el ezeket az eredményeket a két fővárosi együttes, a válogatottak is szép reményekkel vágtak neki a világversenyeknek.
Pitz András emlékeztetett, hogy a Koreai Köztársaság ellen 8500, Jugoszlávia ellen pedig több mint 10 ezer néző volt a Budapest Sportcsarnok lelátóin. A szovjetek elleni, utolsó meccs hivatalos nézőszáma 10 500, de a valóságban több mint 11 ezren drukkoltak a házigazdáknak.
"A szervezőbizottság elnöke és a nemzetközi szövetség elnöke többször is kiemelte a korabeli sajtóban, hogy a rendezés és a körülmények megelőzték a korukat. Olyan méltó házigazdája volt a tornának a Budapest Sportcsarnok, ami jól tükrözte az esemény rangját" - mondta Pitz.
Hozzátette, az volt az első komolyabb hazai rendezésű kézilabda-világbajnokság, ami ráadásul rendkívül magasra emelte a színvonalat.
A vb-ezüstérmes csapat tagjai:
Angyal Éva, Baloghné Nyári Erzsébet, Barna Ildikó, Bonyhádi Klára, Csajbók Sándorné, Csíkné Horváth Klára, Fehérné Gombai Katalin, György Anna, Gódorné Nagy Marianna, Jakab Gabriella, Krámerné Agocs Valéria, Nyári Zsuzsa, Őriné Győrvári Györgyi, Rácz Marianne, Sterbinszky Amália, Vadász Józsefné, szövetségi kapitány: Csík János
