Heiter Sándor, a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör elnöke részletesen is beszámolt a szoborállítás folyamatáról. Mint világossá vált, már 2000-ben is felmerült az igény a kavicsfogú álteknős megjelenítésére. Végül 2019-ben – amikor a levéltár kaleidoszkópos sorozatában megjelent a Jeruzsálemhegyről szóló kötet – lett egyértelmű az út. A Veszprém-Balaton 2023 által kiírt pályázat elnyerése után, valamint kétszáznál is több magánember adakozásának köszönhetően idén elkészülhetett a mű, mely Lugossy László szobrászművész munkája.
A szerdai avatáson Porga Gyula polgármester a városrész példaértékű közösségéről beszélt, és meglátása szerint ezen cselekedet megint közelebb hozhatja az embereket egymáshoz. A szobrot a polgármester valamint Heiter Sándor leplezte le a Kiskőrösi utcában. Az alkotás olyannyira veszprémi és környékbeli, hogy szobrot a kádártai kőbányában kiválasztott mészkőtömbből faragták. Azt a pillanatot ábrázolja, amikor rábukkantak az ősmaradványra, így a hüllő feje és hátának egy része látszik.
Katona Lajos Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeumának geológusa elmondta, a kavicsfogú álteknős Veszprém híres ősmaradványa, amely a késő triász korban, mintegy 200 millió éve élt a Tethys-tengerben. A leletet 1901-ben találták meg bányászok a jeruzsálemhegyi bányában, és Laczkó Dezső geológus tárta fel, majd az őshüllőt egy német paleontológus, Otto Jaekel írta le tudományosan.
Az ünnepélyes szoboravatás végén kihirdették a MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma, a Laczkó Dezső Múzeum, a Veszprémi Jeruzsálemhegyi Baráti Kör és a Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre közös szoborpályázatának eredményeit. Az emléklapokat és okleveleket Kutasi Csaba, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának igazgatója adta át a diákoknak.
