Pénteken délelőtt avatták fel a Jeruzsálemhegyen, a Viadukt bejárata melletti területen Gyulai Attila festőművész alkotását, amely az úgynevezett anamorfózis trükkjeit alkalmazza, azaz az alkotás valódi jelentése és annak alakjai csak egy bizonyos pontból látszódnak tisztán, akkor viszont egy izgalmas háromdimenziós hatást keltve emelkedik ki optikailag a térből a kép.
Pontosan így készült el a Viaduktnál lévő kép is, amely Laczkó Dezsőt, egykori geológust ábrázolja, amikor megtalálja a kavicsfogú álteknős ősleletét a 20. század elején, így felhelyezve Veszprémet is az őskorkutatás térképére. A város a ProVeszprém Kft. segítségével egyébként egy EU-s pályázatból, a TOP-6.9.2-16-VP1-2018-00001 azonosító számú „Közösségfejlesztés Veszprém város településrészein” valósította meg ezt a projektet.
Az alkotás helyszíne sem véletlen, ugyanis annak idején a Jeruzsálemhegyen került a felszínre a lelet, ebben annak is nagy szerepe volt, hogy Veszprém ezen városrészében több kőbáanya is működött, hogy kiszolgálja a városi építkezések alapanyagigényét. Erről Bontó László, helytörténész beszélt a pénteki eseményen, aki még egy titkot elárult a kavicsfogú álteknős leletének megtalálálásáról, miszerint arra valójában a kőbánya dolgozói leltek rá, Laczkó Dezső ezek után azonosította a kövületet.
Az ünnepi leleplezésen jelen volt Halmay Gábor, a városrész önkormányzati képviselője is, ő felidézte, hogy az elmúlt pár napban a Jeruzsálemhegyen leleplezték a kavicsfogú áltkenős szobrát is, a képviselő úgy fogalmazott, akár az állat témahetének is nevezhetné ezt az időszakot, mindenesetre örömét fejezte ki, hogy újabb köztéri műalkotással bővült Veszprém, ráadásul egy olyan témát feldolgozva, amit mindenki ismer és mindenki tud vele veszprémiként azonosulni.
Halmay Gábor, Bontó László és Gyulai Attila
Az alkotó, Gyulai Attila – akinek korábbi kiállításáról és művészeti koncepciójáról itt írtunk – az alkotásról elmondta, egy betontalapzaton kapott helyet, amit a decemberi fagyokban helyeztek el a területen, erre került rá a festmény.
Az alkotás elkészítésében a művész felügyelete és instrukciói mellett részt vettek a Szent Margit Óvoda kisgyermekei is, ők egyébként személyesen is kilátogattak a leleplezésre, így a végleges alkotásban az ő kezük munkája is benne van.
Gyulai Attila mesélt az alkotás különleges stílusáról is, mint mondta az anamorfózis lényege, hogy az alkotás látszólag egy torz, groteszk festmény, de van egy bizonyos pont, ahonnan nézve már kirajzolódik a tényleges ábra, ráadásul különleges térbeli optikai illúziós hatást keltve a szemlélőnek.
A jeruzsálemhegyi alkotásnál is van egy ilyen pont a szobor előtt, amit bárki ellenőrizhet a jövőben, bár a terület végleges pompáját tavasszal nyeri majd el a füvesítés és tereprendezés után, ezzel egy újabb méltó emléket állítva Laczkó Dezsőnek és az ő felfedezésének.
