Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. április 20. Konrád, Tivadar
Veszprém
7°C
2024. április 20. Konrád, Tivadar
Veszprém
7°C

Veszprém egykori tava, amit a városért áldoztak fel

2022. december 29. 11:28
Valójában nem is rendes tó, csak egy kis víztározó volt a Baloch-tó, amit az esővíz táplált a mai Vörösmarty tér helyén álló mélyedésben, de a 19. század végén egy tűzvész miatt eltűnt és ma már csak egykori térképekből és feljegyzésekből tudjuk, hogy valaha létezett. De hogyan győzhetett a tűz a víz ellen? Igazából éppen ellenkezőleg történt.

Az 1800-as évek vége felé Veszprém éppen a polgáriasodás hajnalán volt, a város déli határa, vagyis a még lakott övezet valahol a mai Hotel környékén ért véget. A Cserhát is más képét mutatta, magas társasházak helyett sűrűn beépített családi házas övezet volt. Pontosan a város ezen adottsága, na meg persze a faszerkezetű házak és az uralkodó szélirány is közrejátszott abban, hogy több nagyobb tűzvész is pusztított azokban az évtizedekben. 1887-ben, 1893-ban és 1909-ben is feljegyeztek olyan katasztrófákat, amelyekben több tucat épület semmisült meg Veszprém különböző városrészeiben, többek közt a már említett Cserháton is.

Ezekről a tűzvészekről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Kapcsolódó cikk
A nagy cserháti tűzvész átalakította Veszprém arcát
A régi időkben a tűz volt Veszprém réme: az 1893-as nagy cserháti tűzvész után jelentősen megváltozott a város arca, a katasztrófa következményeit és hatásait máig felfedezhetjük a megyeszékhelyen.

Abban, hogy a kipattanó tüzek ekkora veszélyt jelentettek a Királynék városára közrejátszott még egy előnytelen adottság, miszerint a Séd partját nem számítva a városban csupán elvétve, vagy egyáltalán nem voltak jelentősebb vízlelőhelyek. Kivétel volt ez alól a Baloch-tó, vagy magyarosítva, Balog-tó, a mai Vörösmarty tér területén. Ugyanis a világháborús emlékműnek otthont adó városi terület bő 20 évvel az I. világháború kitörése előtt még egy kicsiny, ám, mint kiderült annál fontosabb vízgyűjtőnek volt a helye.

A 19. századi térképeken jól látszik a tó elhelyezkedése, mellette északi irányban már állt a Rosos-kúria és a Balassa-Cseresnyés-kúria, ma ezekben az épületekben hivatalok működnek, akkoriban az utolsó házak voltak Veszprém déli határán. A Baloch-tó mögött, a mai Bezerédy utcában pedig hatalmas falerakat állt, ez a Zichy-uradalomhoz tartozott.

A Baloch-tónak sokáig tehát nem volt különösebb szerepe a város mindennapjaiban, bár felmerült az 1880-as évek végén, hogy az akkor szerveződő korcsolya egylet használná majd, de ők is inkább a Betekints-völgyben gondolkodtak komolyabban.

1893 azonban mindent megváltoztatott. Április 13-án és 14-én a Cserháton az évtized legnagyobb tűzvésze pusztított, ami a már említett előnytelen városi adottságok miatt gyorsan terjedt dél felé, megcélozva a fatelepet.

A lángok végül elérték ezt a részt is, a tűz oltásában résztvevők pedig elkezdték kimerni a Baloch-tó vízét, hogy azzal csillapítsák a pokoli lángokat. A feljegyzések szerint alig pár óra alatt teljesen kiürült a meder, a tüzet pedig a nagy pusztítása után sikerült megfékezni.

Szinte csodával határos, hogy a két klasszicista stílusú kúria nem vált a lángok martalékává, mindenesetre ezután a tó medre már sosem telt meg vízzel, mint előtte. Ráadásul a két épület mögött a kornak megfelelő díszes kerteket kezdtek építeni, ami érintette a tó egykori medrét is, amit szép lassan elkezdtek feltölteni.

Így az évek alatt a kis vízfelület területe beleolvadt Veszprém városszövetébe, idővel körbeépült polgári házakkal, ma pedig már csak elődeink feljegyzéseiből tudjuk, hogy mekkora segítséget nyújtott az évtized katasztrófájának megfékezésében.

 

Hajas Bálint
további cikkek
Ismét apácák sétáltak egykori otthonuk falai között Ismét apácák sétáltak egykori otthonuk falai között Ugyanott sétáltak és imádkoztak az apácák, ahol elődeik közel nyolcszáz éve tették ugyanezt. Hétvégén ugyanis olyan domonkos rendi nővérek érkeztek Veszprémbe, akik először nem sokkal a tatárjárás után telepedtek le a Benedek-hegy alatt, itteni történetüknek pedig egy szentéletű apáca és egy magyar hercegnő is a része. 2024. április 13. 12:12 Apró töredéke, mégis annál hangosabb része Veszprém történelmének a Jókai utcai "beszélő" várbörtön Apró töredéke, mégis annál hangosabb része Veszprém történelmének a Jókai utcai "beszélő" Egy furcsa női alak integet a várbörtön cellái felé a Jókai utcán, emléket állítva annak a korszaknak, amikor a maga arcon vágó valóságában kapcsolódott össze a börtönön kívüli és belüli élet. 2024. április 7. 17:49 Áprilisban hét tél, hét nyár Amiről az időjárás mesél Áprilisban hét tél, hét nyár "Amiről az időjárás mesél..." című sorozatunk legújabb fejezetében Kovács Győző, helytörténeti kutató, meteorológus a régi áprilisok időjárásból szemezget. 2024. április 7. 10:04 Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Veszprémi Érsekség Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig. 2024. március 26. 11:37

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.