Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 15. Henrik
Veszprém
30°C
2024. július 15. Henrik
Veszprém
30°C

Történeti és műemléki kincsek kerültek elő a veszprémi várnegyed megújítása során

2023. március 18. 21:22
Tizennyolc műemléki épület újul meg a 2020-2025 között megvalósuló veszprémi várnegyed beruházás során. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezést és magát a tervezést is egy jelentős kutatási, feltárási munka előzte meg. A projekt feladatait a kezdetektől folyamatosan dokumentálják az örökségvédelmi hivatal felé, a kivitelezéshez kapcsolódva pedig a védett műemléki épületeken végzett beavatkozások, az épületek egyéb tartozékainak és elemeinek restaurálása bejelentés- és engedélyköteles. A várnegyed megújítása során a műemléki szakemberek számos, korábban alig, vagy nem is ismert kincsre, érdekességre bukkantak.

„Elfalazott kemencéket, középkori várfalszakaszokat, barokk csatornarendszert, különböző falfestéseket, régi mesterek kézjegyeit és számos régészeti leletet fedeztünk fel a beruházás előkészítése és a kivitelezési munkái során” – hangsúlyozta Vavra Áron, a veszprémi várnegyed megújításának műemléki projektvezetője.

„A projekt során egyidejűleg 18 műemléki épület megújításáról van szó, ami egyszerre igen komoly kihívás, ugyanakkor előnyei is vannak” – ezt már Dr. Nagy Veronika, múzeumigazgató tette hozzá. „Minden műemléképület egyedi. Egyedi építéstörténete, egyedi kártörténete van, egyedi beavatkozásokat, megoldásokat igényel. Van azonban előnye is annak, hogy egy területen egyszerre ennyi műemlék megújítása zajlik. Az egyik helyen megszerzett tapasztalatok hatékonyan segítik a munkát máshol. Ehhez szükséges az olajozott információáramlás, hiszen rengeteg szakember dolgozik egy-egy épületen is, különböző feladatokat végeznek” – emelte ki a múzeumigazgató.

Mivel műemléki épületek megújításáról van szó, ezért a beruházást kutatási munkával kellett kezdeni, ezt még a tervezést megelőzően elvégezték. „Ideális helyzet, hogy a teljes várnegyedben egyszerre történtek a felújítást előkészítő kutatások. Bár a rengeteg adat módszeres tudományos feldolgozása hosszú időt vesz majd igénybe, azonban már most is felbecsülhetetlen az időben egybekapcsolódó eredmények haszna a műemlékek felújításának tervezése és kivitelezése során” – hangsúlyozta Dr. Nagy Veronika.

Valamennyi felújítandó épületnél az adott épület építéstörténetét és értékeit összegző, úgynevezett építéstörténeti tudományos dokumentációt és értékleltárt készítettek. Emellett a veszprémi vár területe kiemelt régészeti védettség alatt áll, ezért előzetes régészeti dokumentációt kellett készíteni mind a 18 épület vonatkozásában. Az említett feltárások és kapcsolódó dokumentációk az előkészítési fázisban elkészültek. Ezek a vizsgálatok már ebben a fázisban is számos újdonsággal szolgáltak az épületekre és a vár egészére vonatkozóan, több középkori várfalszakasz azonosításra került, középkori és kora újkori temetkezések is előkerültek. Az építészeti tervezéshez kapcsolódó talajmechanikai, statikai vizsgálatokhoz szükséges földmunkák is régészeti megfigyeléssel történtek. „A régészeti munkák azonban itt nem értek véget, ugyanis a régészeti védettség okán a területen végzett bármilyen földmunka régészeti megfigyelést igényel. A kivitelezés során – az elkészült építészeti terveknek megfelelően – a földmunkával érintett területeken sor kerülhetett megelőző feltárásokra, valamint folyamatos régészeti megfigyelésre”– nyomatékosította Vavra Áron.

Az említett földmunkák során számos érme került elő az Árpád-kortól egészen a 19. századig, jellemzően másodlagos helyzetben, a különböző átépítések során áthalmozott rétegekből. Ezek mellett több kifejezetten érdekes és szép kegyérme is előkerült, valamint korabeli használati tárgyak, üveg és kerámia edények, kályhacsempe töredékek is nagy számban feltárásra kerültek.

Mint a szakember elmondta, a projekt során a kutatási munka és annak eredményei komoly kihatással voltak és vannak a kivitelezésre, tervezésre. „Többször találkoztunk olyan lelettel, ami erősen kihatott a további munkálatokra. Több épület esetében is előkerültek olyan középkori falmaradványok, amelyekről eddig egyáltalán nem álltak rendelkezésünkre információk” – magyarázta a szakember. A műemléki projektvezető aláhúzta: ilyen leletek bonyolítják a tervezési és kivitelezési munkálatokat, hiszen régészeti időigénye mellett igazodni kell a lelethez, egy-egy közmű kiépítése, vagy az épület szigetelése összetettebb feladattá válik. „Emellett az épületeken belül több esetben azonosítottunk nem várt falfestéseket, amelyekről eddig semmit sem tudtunk. Ilyet találtunk az Érseki Palotában, a Kisszemináriumban, vagy a Körmendy Házban is.” Ilyen esetekben az építészeti koncepció is változhat, annak függvényében, hogy a részleges vagy teljes körű feltárás, vagy a kutatóablakok visszatakarása mellett születik döntés.

„Minden feltárt értéket szeretnénk megőrizni, ennek módja viszont mindig kérdés, nagymértékben függ a feltárt elemek állapotától is. Több esetben is előfordul, hogy egy-egy értékes elem megőrzését úgy tudjuk vállalni, ha visszatakarjuk. Ilyenkor nem tudjuk megmutatni a látogatóknak, de a feltárt elemek eredeti állapotának megőrzése, az állapotromlás megelőzése elsődleges feladat. Ilyen esetekben alapos dokumentáció készül, így a későbbiekben, ha lehetségessé válik a bemutatás, könnyebben, célirányosan helyreállíthatóak lesznek” – ismertette a folyamatot Vavra Áron.

A szakember kitért az engedélyek kérdésére is: a kivitelezés során a védett műemléki épületek, tartozékok és elemek restaurálása bejelentés- és engedélyköteles. Mint megtudtuk, igen kiterjedt és komoly szakmai tapasztalattal rendelkező szakember csapattal dolgoznak együtt a beruházás során. Az előkészítés folyamatában a kutatások kapcsán, valamint természetesen a kivitelezéshez, restaurálásokhoz festő-, fa-, fém-, szilikát-, és kőrestaurátorokat is alkalmaznak, mellettük művészettörténészek, régészek is részt vesznek a projektben. Ők a teljes projektet végig kísérik, dokumentálnak és nagymértékben segítik a döntéshozatalt, ezáltal a kivitelezési munkákat.

Természetesen az épületek korabeli berendezési tárgyai is, például számos festmény, bútor, cserépkályha restaurálásra kerülnek.

„Ahogy Veronika is említette, minden épület egyedi, azonban a tervezés és kivitelezés során az épületek és a vár egészét tekintve is rendszerben kell gondolkodnunk. Egy-egy kisebb részlet megváltoztatása kihatással lehet akár a teljes várnegyedre is” – jegyezte meg a szakember.

A beruházás idén fontos mérföldkőhöz érkezik: 2023 húsvétján a liturgikus eseményeket már a megújult Szent Mihály Főszékesegyházban tartják meg. Májustól pedig ismét látogatható lesz több épület is, úgy, mint a Biró-Giczey Ház, a Körmendy Ház és az Érseki Palota egyes terei, valamint elkészül valamennyi – megújításban érintett épület – tető- és homlokzati munkája. Májustól folytatódnak a januárban már egy hétvége alkalmával megtartott várséták.

„A Work In Progress 2023 (WIP ’23) programsorozat keretében a Veszprémi Főegyházmegye – a hazai és külföldi érdeklődők számára – bemutatja és átélhetővé teszi azt az évezredes szellemi örökséget, amelynek megőrzése a főegyházmegye feladata, és melynek hordozói a veszprémi várnegyed épületei és képzőművészeti alkotásai” – fogalmazott Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató, aki egyben az említett rendezvénysorozat egyik kurátora is. Mint mondta: a WIP ’23 nem klasszikus tárlat, hanem a beruházás építőipari és restaurátori munkáihoz igazodva, térben és időben is változik. Több helyszínt ölel fel, amelyeken az épületek és műtárgyak a kivitelezés különböző fázisaiban tekinthetők meg. A kiépített, látogatóbarát útvonalak a műemlékek és a munkafolyamatok minél mélyebb megismerését segítik majd. „Az érdeklődők a kulisszák mögé tekintve ismerhetik meg a helyszíneket, mindemellett az egész projektre vonatkozóan betekintést kapnak a tudományos kutatások és műszaki vizsgálatok eredményeibe, az építészeti tervezés és koncepció-alkotás − olykor nem is olyan könnyű és egyértelmű − döntési helyzeteibe” – fűzte hozzá a kurátor.

vehir.hu
további cikkek
Jövő nyáron megnyitják a látogatók előtt a megújuló veszprémi várnegyed több épületét Jövő nyáron megnyitják a látogatók előtt a megújuló veszprémi várnegyed több épületét 2025 nyarán megnyitják a megújuló veszprémi várnegyed több épületét. A Veszprémbe látogatók jövőre olyan helyszíneket is bejárhatnak majd, amelyek korábban, a beruházás kezdete előtt nem voltak látogathatók, így a Körmendy-házat, ahol kiállítás várja majd az érdeklődőket, illetve több kert is nyitva áll majd a várnegyedbe érkezők előtt. A korábban ismert épületek pedig megújulva várják a látogatókat. Az érdeklődők megcsodálhatják majd a Szent Mihály-főszékesegyház altemplomát, valamint a város ékkövének számító Gizella-kápolnát, de látogatható lesz a Szent Imre- (piarista) templom is. 2024. július 6. 12:26 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából régészet 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő. 2024. június 22. 12:32 Kötetben mutatják be a várfelújítás első félidejét Kötetben mutatják be a várfelújítás első félidejét Félidőhöz érkezett Magyarország legnagyobb műemlék-felújítási projektje, a veszprémi várnegyed megújítása. A Gizella Napokon egy friss kiadványokat felsorakoztató beszélgetésen mutatták be az Ősienk hite című fotóalbumot, amely az eddig elvégzett munkát dokumentálja rendkívül színesen, fotókkal illusztrálva. 2024. május 16. 14:40 Kalandos úton kerültek elő a veszprémi várnegyed Szentháromság-szoborcsoportjának eredeti szobrai Kalandos úton kerültek elő a veszprémi várnegyed Szentháromság-szoborcsoportjának eredeti szobrai Meglepő helyen, egy veszprémi kollégium kertjében bukkantak rá a szakemberek a várnegyed Szentháromság-szobrának eredeti, a kilencvenes évek elején műkő másolatokra cserélt részeire. 2024. május 15. 12:00

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.