2023. június 6.
//
Norbert névnap

A „legősibb foglalkozás” fénykora Magyarországon

2023. április 12. 9:20
A legősibb foglalkozások közt tartják számon, ma már viszont illegalitásban űzik csak. Pedig a XIX. században, de még a XX. század első felében is virágzott ez a sikamlós iparág, aminek a bordélyházak adtak otthont. Többek közt Veszprémben is.

Ahogy a XIX. században a társadalmi átrendeződés miatt megnőtt a városok lélekszáma, úgy lettek egyre összetettebbek ezek a közösségek is. Ez szinte törvényszerűleg magával vonzotta azt is, hogy a szolgáltatóipar is reagáljon a megjelent igényekre. Ezek között pedig ugyan megbújva, de ott volt a prostitúció is a társadalom egy mélyebb, de egyáltalán nem eldugott rétegében.

Persze a kéjelgés nem volt újdonság az 1800-as évek emberének sem, ahogy a korábbi évszázadokat, de helyesebb, ha azt mondjuk, hogy évezredeket is végigkísérte. Az ókori Római Birodalomban például virágzott, aztán a kereszténység térnyerésével az erkölcs a mindennapi élet követelménye lett, ez mégsem vetette vissza a prostitúciót, csupán a társadalmak underground szintjeire száműzte.

Így fordult rá Európa a XIX. századra, amikor komoly társadalmi átrendeződések zajlottak le szerte a kontinensen, a polgári középosztály megerősödött, sok fiatal, köztük számos nő került fel a nagyobb városokba jobb munka és élet reményében, viszont becsületes munka jóval kevesebb adódott, mint amennyi igény lett volna rájuk, így pedig sokan egyedül és munka nélkül maradtak, ami megalapozta a prostitúció melegágyát. 

Hölgyet ilyenkor nem volt nehéz találni egy alkalmi kapcsolatra a férfiaknak, hiszen számos kocsmának volt ilyen extra szolgáltatása is az italkimérő pult mögötti helyiségben. Ezeken kívül a kor férfijai ismerték a kéjnőtanyákat, ezek olyan helyek voltak, amit 2-3 hölgy bérelt ki, kifejezetten azért, hogy itt nyújthassák szolgáltatásaikat. Ezek voltak a bordélyházak elődjei.

A prostitúció kezdett nagyipari jelleget ölteni, viszont ezzel együtt a nemi betegségek is felütötték a fejüket. Ezek közül is a legelterjedtebb az úgynevezett bujakór, vagy ma ismert nevén a szifilisz volt. Többek közt Ady Endre is ebben szenvedett élete végén, de a betegség már a XIX. században is szedte az áldozatait.

A monarchia területén belátták, hogy betiltani nem tudják ezt a szolgáltatást, ezért inkább szigorú szabályokat alkottak, hogy ki űzheti legálisan. Az első ilyen rendeletet 1867-ben adták ki, ami kimondta, hogy csak 30 évnél idősebb, büntetlen előéletű nő vezethet bordélyházat abban a lakásban, ahol más rajta kívül állandó jelleggel nem él. Ezt az engedélyt, amit akkoriban bárcának hívtak, a korabeli rendőrségtől kellett kikérni, a bordélyházban alkalmazott lányoknál – akik 17 éves kortól kezdhették az ipart – pedig négynaponta orvosi vizsgálat volt előírva.

Bár elsőre ellentmondásnak tűnik, de a bordélyházak népszerűségéhez a kor konzervatívabb világképe is hozzájárult, amikor még gyakoriak voltak a szülői nyomásra történt érdekházasságok. A férjek ezért gyakran keresték legalább a testi boldogságot az ilyen szolgáltató hölgyeknél.

Bár a bordélyok szabályzása megtörtént, hamar kiderült, hogy a felvevőpiac nagyobb annál, mint amit korlátok közé tudnak szorítani, ezért 1884-ben egy újabb rendeletet adtak ki a fővárosban, ez már engedélyezte a magánkéjnők működését, de ezt is be kellett jelenteni, valamint előírták, hogy nem szólíthatnak le csak úgy az utcán senkit.

A bordélyok között is voltak különbségek, némelyik kifejezetten luxushelyként volt számontartva, itt akár vacsorát is felszolgáltak a férfiaknak, a hölgyek pedig táncos, énekes előadásokkal is készültek, de mellettük ugyanúgy működtek azok a kéjlakok is, ahol a paraszti sorból a városokba költöző egyszerű lányok keresték a megélhetésüket sokkal puritánabb körülmények között.

A magyar bordélyok fénykora aztán a monarchia felbomlásával leáldozott. 1926-tól be is tiltották a működésüket, igaz, ekkor még a prostitúció legális volt, azt az államrendőrség felügyelte egészen 1950-ig, amikor végleg illegálisnak nyilvánították ezt a szolgáltatást.

A bordélyházak homályos világa Veszprémben is megvolt abban a korszakban. A város legismertebb bordélya a Pázmándi utcában működött, ezt korabeli feljegyzések alapján a helyben állomásozó katonák is szívesen látogatták a XX. század elején főleg, ahová a mai Csermák-lépcső vezet fel, árnyas környezetével visszaadva azt hangulatot, amikor veszprémi férfiak taposták a lépcsőket egy alkalmi légyott megkaparintásának céljából.

Hajas Bálint

További cikkek

Új márkával, de a jól ismert tartalommal jelentkezünk a veszprémi médiában
Új márkával, de a jól ismert tartalommal jelentkezünk a veszprémi médiában
A mai nappal egy új magazin tűnt fel Veszprém és a térség településeinek közösségi tereiben, valamint számos kávézóban és étteremben, hotelben. A Life&Style címlapján Vecsei H. Miklós, színművész tekint az olvasóra, fellapozva pedig még több érdekes helyi személlyel és az ő történetükkel lehet találkozni. Pont, mint az Ecoport magazinban eddig, amit mostantól Life&Style-ként kell keresni, továbbra is ingyenesen.
Dr. Gelencsér Andás: Nem kellett volna felgyorsítani a hajót!
Dr. Gelencsér Andás: Nem kellett volna felgyorsítani a hajót!
Egy felgyorsult tankerhajóban ül az emberiség, amit már nem lehet gyors irányváltásra kényszeríteni. Ezzel a képletes példával írta le dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora azt problémát, ami elsősorban a nyersanyagok belátható időn belüli kimerülésében keresendő. Ezzel együtt a rektor szerint a zöldtechnológia jelenlegi formájában vakvágányon van. Hogy ez mit jelent a valóságban és ő hogyan éli meg személyesen ezeket a visszafordíthatatlan folyamatokat, arról is kérdeztük.
Tavaszi bakancslista a szabadidő eltöltéséhez
Tavaszi bakancslista a szabadidő eltöltéséhez
2023-ban csak az nem talál magának programot, aki nem akar, mindenesetre ha még akadnának kétségek, adunk néhány támpontot.
Az irodalom gyógyír lehet lelki nehézségeinkre is
Az irodalom gyógyír lehet lelki nehézségeinkre is
Miért olvasunk? Hogy fantasztikus univerzumokat fedezzünk fel, hogy elvándoroljunk a saját életünkből, de azért is, hogy magunkra találjunk a történetekben, és a felismerésben, hogy a problémánkkal nem vagyunk egyedül, gyógyírra leljünk. Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre többet hallani az irodalomterápiáról, mely már Veszprémben is elérhető.
Mindig nagyon személyesnek kell lennie a filmnek, amit készítek
Mindig nagyon személyesnek kell lennie a filmnek, amit készítek
Vannak, akik már egész kicsiként tudják, felnőttként mivel szeretnének foglalkozni, másoknál egy isteni szikra lobbantja be a szenvedély lángját, megint mások sokáig keresgélnek. A herendi Nagy Kálmán esete a második: lelkes és tehetséges amatőr kisfilmesként kezdte, majd Az utca másik vége című diplomafilmjével tavaly elnyerte a berlini FIRST STEPS AWARD Legjobb kisjátékfilm díját, mely kifejezetten a következő filmes generációra fókuszál német nyelvterületen, most pedig első nagyjátékfilmjére készül. De hogyan jutott el a blockbusterektől a társadalmilag érzékeny európai filmekig? Többek között erről is mesélt nekünk.