2023. június 1.
//
Tünde névnap

Volt idő, amikor a haditengerészetnél macskák is szolgáltak

2023. április 16. 21:20
National Geographic
A komplex feladatot ellátó doromboló négylábúak alkalmanként még „fizetést” is kaptak szolgálatukért.

Piszkos Pofa, Blöff és Terror Tom. Ezek nem verőlegények nevei, hanem tengerésztisztek mellett szolgáló macskáké. Meglepő, igaz? Holott a macskák nagyjából azóta vannak jelen a hajókon, hogy az emberiség először tengerre szállt, és a matrózok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a bársonytalpú jószágok elterjedtek a bolygón: már az ősi egyiptomi sírokban is több olyan festményt találunk, melyek a Níluson halászó macskákat ábrázolnak, a föníciaiak pedig az elsők között ismerték fel ezeknek az állatoknak a hasznát.

A tengeri élet legnagyobb problémáját ugyanis a rágcsálók, az egerek és a patkányok jelentették, amelyek nemcsak a legénység kosztját dézsmálták meg és a felszerelést rágták meg, de betegségeket is terjesztettek. A macskák viszont természetes ösztönüknél hajtva olcsó és hatékony megoldást jelentettek ellenük. Korabeli feljegyzések szerint a kormány javaslatára az amerikai haditengerészet már a 19. században elkezdte alkalmazni őket a fontos dokumentumok megóvása érdekében, míg Nagy-Britanniában az első világháború alatt zajlott a legnagyobb macskamentő program, éppen annak érdekében, hogy aztán a hajókra vigyék el őket. A szolgálatot a Brit Királyi Haditengerészet bőkezűen meg is hálálta: a négylábúak heti egy shilling és hat penny élelmiszer-ellátásban részesültek, amiből a gazdik finomságokat vásárolhattak nekik az étkezdében.

Fiatal tengerész kártyázik a tengeralattjáró hörcsögével és macskájával (Fotó: Photo by © Hulton-Deutsch Collection/CORBIS/Corbis via Getty Images)Fiatal tengerész kártyázik a tengeralattjáró hörcsögével és macskájával (Fotó: Photo by © Hulton-Deutsch Collection/CORBIS/Corbis via Getty Images)

A cicák szolgálata persze nem merült ki a rágcsálóirtásban: egykor a tengerészek úgy hitték, a macskák képesek befolyásolni az időjárást a farkuk mozgásával. Eszerint ha a macska a farka rángásával a haragját jelezte és szörnyű vihart idézett elő. Később rájöttek, hogy a farok rángatózásának oka a levegőnyomás hirtelen esése, ami közelgő viharra utalt, így a tengerészek elkezdték tudatosan figyelni a cicák szokatlan mozdulatait, így váltak azok egyfajta barométerré.

De más hiedelmek is kötődtek hozzájuk. Ha egy macska lépett a fedélzetre kihajózás előtt, azt a tengerészek pozitív előjelnek tekintették. Ha azonban közvetlenül az indulás előtt az állat mégis csak elhagyta a hajót, az rosszat jelzett. Ha pedig két macska verekedett a kikötőben, az egyenesen katasztrófát jelzett elő: azt gondolták, egy angyal és egy démon máris elkezdett harcolni a legénység tagjainak lelkéért.

A Norvég Haditengerészet legénysége a HMS Eskdale fedélzetén 1943-ban (Fotó: Imperial War Museum via Wikipedia)A Norvég Haditengerészet legénysége a HMS Eskdale fedélzetén 1943-ban (Fotó: Imperial War Museum via Wikipedia)

Akármi is volt az igazság, a macskák meglehetősen jó tengerésznek bizonyultak a víztől való ódzkodásuk ellenére is. Sőt, sokszor sokkal jobban bírták az utakat, mint az emberek. Míg utóbbiak például folyamatosan citromlevet fogyasztottak a skorbut megelőzése érdekében, négylábú társaik diétája mindössze halból és apró emlősökből állt. Ráadásul ínségesebb időkben a macskák maguk megoldották az élelmiszer beszerzését: néhányuk víziszonyát legyőzve kiváló úszóvá vált és így fogta ki az óceánból a halakat, mások a hajóorron kezdtek vadászatba. De a hidratálás sem volt gond számukra: a hal ehhez is jó szolgálatot tett, szükség esetén pedig a szervezetük a sós vízzel is megküzdött.

Mindemellett a macskák kiváló társaságnak bizonyultak, hiszen enyhítették a családjukat régóta nélkülöző tengerészek magányát és frusztráltságát, valamint a legénység közötti kapcsolatok megerősítését is elősegítették. Időnként pedig remek szórakoztató műsort is nyújtottak, néhányukat ugyanis állítólag sikerült betanítani például a szalutálásra.

A HMS Hermione macskája, Convoy saját függőággyal is rendelkezett (Fotó: Beadell, S J (Lt), Royal Navy official photographer, Imperial War Museums via Wikipedia)A HMS Hermione macskája, Convoy saját függőággyal is rendelkezett (Fotó: Beadell, S J (Lt), Royal Navy official photographer, Imperial War Museums via Wikipedia)

A második világháború után mégis elkezdett leáldozni a tengeri macskák csillaga. A növényvédelem és a fertőtlenítő rendszerek fejlődésével egyre kevésbé volt szükség rájuk, így a kevésbé macskabarát kapitányok egyre inkább csak egy betolakodót láttak bennük, akik elterelik a legénység figyelmét. A végső „döfést” végül a politika vitte be: a II. világháború után, a kommunizmus előretörésével a haditengerészet büdzséjét drasztikusan megnyirbálták, ami mellett nem hatott túl jól, hogy az egyik hajó háromfős bizottságot állított össze, hogy megtervezzék egy elhunyt macska temetését. Noha a valóságban a macskatartás költségei csekélyek voltak, az eset miatt könnyen elterjedhetett volna a pletyka, hogy a haditengerészet felelőtlenül veri a pénzt, aminek természetesen nem szabadott megtörténnie. Mindezt tetőzte a karanténtörvények szigorodása az 50-es években: ha a hatóságok rajtakaptak egy macskát, hogy a kötelező egy hónapos karantén letelte előtt lelopakodik a hajóról a kikötés után, ahol aztán egy helyi kandúrral összeverekedve betegséget terjeszthetne, a kapitányt komoly pénzbírságra ítélték vagy akár le is tartóztatták.

Márpedig a macskák természete, hogy nem lehet őket megkötni és szeretnek szabadon kószálni. Így aztán hiába voltak köztük, akik egykor több időt töltöttek a nyílt vízen, mint a szárazföldön, hacsak nem sikerül beszerezni egy speciális engedélyt – ami nagyjából a lehetetlenséggel ér fel a legtöbb országban –, a macskák tengeri élete ma már csak a kikötői bámészkodásra és jutifalatokra korlátozódik.

 

Bertalan Melinda

További cikkek

Három csodás rózsakert, ami visszarepít a romantika korába
Három csodás rózsakert, ami visszarepít a romantika korába
Az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere volt a Bridgerton-család, amely pezsgő szerelmi drámáival és romantikus díszleteivel a legbolondabb időkben is tiszta eszképizmust kínált. Bár a saját életünket nem tudjuk olyan lazűn átformálni egy tündérmesévé, mint ahogy a sorozat a történelmi tényeket átírta, a mese egyes díszleteit a valóságban is megtalálhatjuk: érkezik a nyár, vele együtt pedig országszerte nyitnak a romantika korát idéző pazar rózsakertek.
Minek ellenség, ha ilyen szövetségesei vannak egy országnak?
Minek ellenség, ha ilyen szövetségesei vannak egy országnak?
Az EU alapítói forognának a sírjukban, ha megtudnák, milyen diplomáciai botrányt sikerülhetett utódjuknak összehozni. Kérdés, hogy valóban lesz-e botrány, vagy érdeklődés miatt elmarad.
A mostani esőzés csak zápor a 13 évvel korábbi eseményekhez képest
A mostani esőzés csak zápor a 13 évvel korábbi eseményekhez képest
Az idei májust eddig javában az eső uralta, de ez a mennyiség még mindig semmi a 13 évvel korábbiakhoz képest, amikor napokig tombolt egy ciklon Veszprém felett. Kovács Győző helytörténész, meteorológus segítségével felidézzük a 2010-es katasztrofális állapotokat: kiöntött patak, házakra dőlt fák, szennyezett ivóvíz és áramszünet akkor, amikor tényleg a víz volt az úr.
Hová tűnt az udvariasság?
Hová tűnt az udvariasság?
Simon Dani jegyzete egy társadalmi problémáról.
Kivételek persze mindig vannak
Kivételek persze mindig vannak
Érzékeny téma, mert tíz emberből kilenc biztos azt mondja majd rá, hogy a szex a gyerek után, az ugyan olyan, sőt jobb, és izgalmasabb, meg a gyerek csak megerősítette azt a fantasztikus intim kapcsolódást kettőtök között, és mindenki alig várja, hogy a munkából hazaesve, a fociedzés, meg házifeladat írás és vacsorakészítés után vadul egymásnak essen a szülői pár. A szexben általában a legjobb, – van némi haszna is ugye, de általában nem azért csináljuk – hogy spontán.