Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Piros lámpa és vörös vonalak Magyarország és az Európai Bizottság között

2023. április 27. 10:24
Közlekedési hasonlattal élve jelenleg egy piros lámpa stoppolja azokat az uniós pénzeket, ami az egyik olvasatban járna Magyarországnak, a másik szerint viszont a hazai kormánynak kellene megtenni kifizetésükhöz a szükséges lépéseket országhatáron belül. Hogy pontosan ki tudja átkapcsolni zöldre a lámpát, ezt a kérdést illetékes szakemberek és a területfejlesztési miniszter nyilatkozatain keresztül próbáltunk megválaszolni.

Magyarország az orvosi ló este, már ami azt az adok-kapok játszmát illeti, ami jelenleg zajlik az Európai Bizottság és hazánk között a befagyasztott uniós támogatások kifizetése kapcsán. Ezt a megfogalmazást dr. Szigeti Borbála, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének Politikai és Gazdasági Elemzési osztályának vezetője mondta, aki kollégájával, Gyenes Zoltánnal tartott előadást a Pannon Egyetem hallgatóinak a jelenleg is zajló kusza jogi és politikai helyzetről, ami Magyarország és a bizottság között áll fenn.

Pedig az az eljárás, ami miatt a mai napig nem fizették ki a pénzeket, nem Magyarország ellen lett kitalálva, szögezte le Szigeti Borbála a hallgatók előtt, viszont, hogy egyszerűbben megértse mindenki, hogy pontosan milyen pénzekről is van szó, a két szakértő egy idővonalra is felrajzolta a fontosabb mérföldköveket.

Mindez 2020-ban kezdődött a Covid-járvány betörésekor. Bár, ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor még korábban az 1960-as években, amikor lefektették azokat az alapokat az EU-n belül, hogy minden tagállam a saját GNI-je (bruttó nemzeti jövedelem) körülbelül 1%-át fizeti be a közös kasszába, hogy aztán azt elosszák a tagállamok között úgy, hogy a felzárkóztatást igénylő régiók többet, a fejlettebb gazdasággal rendelkezők arányosan kevesebbet kapnak belőle.

Ez kisebb-nagyobb hibákkal, de működőképes rendszert alkotott a koronavírus megjelenéséig, akkor viszont gyorsan kellett egy eszköz, amivel az EU kisegíti a tagállamok gazdaságát. Felmerült, hogy növeljék meg a befizetés mértékét, de ezt elutasították az országok, így maradt a hitelfelvétel, aminek a szétosztását az országok közt szintén feltételekhez, immáron sokkal szigorúbbakhoz szabták. Ezt, mármint a feltételrendszert anno Magyarország Lengyelországgal közösen megtámadta az Európai Bíróságon, miszerint erre nem volt jogalap, de ezt a keresetet elutasították.

Így érkeztünk el 2022 áprilisához, amikor az Európai Bizottság megindította Magyarország ellen az eljárást, amit még mindig nem sikerült lezárni, így a pénzek egy része sincs kifizetve. Egy érdekes adalék a történetben, hogy a bizottság akkor megvárta a magyar választásokat ezzel, hogy ne tűnjön úgy, hogy beavatkoznak a kampányba, ezért viszont az Európai Parlament perelte be a bizottságot, mert törvényileg előbb el kellett volna indítani az eljárást szerintük.

2022 decemberében aztán az Európai Tanács – ebben az intézményben a tagállamok vezetői foglalnak helyet – elfogadta, hogy Magyarország ellen szankciókat kell hozni. Az indoklás szerint jogállamisági problémák merültek fel hazánkkal szemben, valamint nem látták biztosítottnak rendszerszinten a korrupcióelleni harcot. Hogy csak néhányat említsünk, ami az előadáson is elhangzott, kifogásolták a gyermekvédelmi törvényt, a bíróságok helyzetét, valamint azt, hogy a felsőoktatási modellváltás után több egyetem kuratóriumába politikusok ültek be, ez pedig összeférhetetlenséget eredményezett szerintük.

A szavak után mindez aztán a tettekben is megnyilvánult, a bizottság felfüggesztette a három legnagyobb uniós alap forrásainak 55%-át, ami Magyarországnak járna. Tehát nem az összes uniós pénz apadt el, de így is csökkent a magyar gazdaság mozgástere.

Hogy a helyzet kimozduljon ebből a patthelyzetből a magyar kormány már a tavalyi év végén több intézkedést is végrehajtott. Többek között az egyetemek kuratóriumából kikerült az összes miniszter, államtitkár, de még a kormánybiztosok is. Azóta már a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökét sem Navracsics Tibornak hívják, hanem Birkner Zoltánnak, aki a tudományos világból érkezett, és az ország többi felsőoktatási intézménye is így járt el.

A célt a kormány elérte azzal, hogy 2022 decemberében megkötötte azt a megállapodást az Európai Bizottsággal, ami biztosítja, hogy Magyarország esetében, ha fel is függesztették ideiglenesen a forrásokat, de azok később ne vesszenek el. Erről már Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter beszélt az ATV-nek adott interjújában a napokban.

Navracsics Tibor az ATV műsorábanNavracsics Tibor az ATV műsorában

Ezzel pedig el is érkeztünk az érme másik oldalához, a magyar kormány álláspontjához és az egész jogi vita politikai vetületéhez, amiről Navracsics Tibor beszélt az interjúban.

Ő úgy fogalmazott, jelenleg már csak a bürokratikus folyamatokat kell lezárni és megszűnhet a jogállamisági eljárás, Magyarország pedig megkaphatja azokat a pénzeket, amik a kormány álláspontja szerint mindvégig jártak neki. Navracsics Tibor szerint ez valamikor nyáron már reálisan megtörténhet.

Az egykori uniós biztos a tárgyalásokról elárulta, a magyar kormány és az Európai Bizottság között akkor torpant meg a hatékony kommunikáció, amikor elfogadták itthon a gyermekvédelmi törvényt. Ő, aki jelenleg is a tárgyalások egyik vezetője szeretné, hogy ez a párbeszéden alapuló kapcsolat is felélénküljön.

Az interjúban elárulta azt is, az egyik vita arról szólt, hogy a Magyarországot érintő jogállamisági kérdéseket egyben, vagy külön vizsgálják-e? A területfejlesztési miniszter a kormánnyal együtt szeretné, ha külön-külön mennének végig a kérdéses pontokon, a bizottság viszont egyben kezelné ezeket.

Szóval a területfejlesztési miniszter bizakodó a jövőt tekintve, aki a végén hozzátette, a magyar kormány hajlandó a kompromisszumos megoldásra, viszont vannak olyan vörös vonalak, amiket nem hajlandó átlépni, ilyen például az ország szuverenitásának kérdése, viszont ezeket a feltételeiket az Európai Bizottság előtt sem titkolják, tehát nyílt lapokkal játszanak ebben a jogi vitában.

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
Bübük a bábok között - Györgydeák György kiállítás nyílt a Kabóca Bábszínházban kultúra Bübük a bábok között - Györgydeák György kiállítás nyílt a Kabóca Bábszínházban A Múzeumok Éjszakája keretében nyitották meg Györgydeák György műveiből álló kiállítást, melynek a Kabóca Bábszínház új, Deák Ferenc utcai épülete ad otthont. tegnap 15:17 Több mint száz filmvetítés négy nap alatt Több mint száz filmvetítés négy nap alatt Szerda este a História-kertben nyitotta meg kapuit a MOZ.GO filmfesztivál. Az első este Fazakas Péter Ma este gyilkolunk című játékfilmjét mutatták Kern András és Hermányi Mariann főszereplésével, a vetítés közönségtalálkozóval zárult. 2024. június 13. 13:36 Nagyobb, zöldebb, szerethetőbb a nagymacskák új otthona Nagyobb, zöldebb, szerethetőbb a nagymacskák új otthona Átadták a nagymacskák megújult kifutóját a Veszprémi Állatkertben csütörtökön. A látogatókat szibériai tigrisek, kárpáti hiúzok és hópárducok várják. 2024. május 30. 17:20 'A választások tétje Veszprém töretlen fejlődése' 'A választások tétje Veszprém töretlen fejlődése' 2002-ben nem várt vereséget szenvedett a Fidesz, amikor 0,7 százalékkal kaptak ki az MSZP-től, valamint az SZDSZ-től. Ekkor új értékek mentén kellett átszervezni Veszprémet is, így vállalta el dr. Navracsics Tibor a Fidesz veszprémi csoportjának elnökségét, és ehhez a feladathoz kérte Porga Gyula segítségét. Ahogy a közigazgatási- és területfejlesztési miniszter elmondta a hétfői lakóssági fórumon: ,,Porga Gyulával elkezdtük a lassú építkezést, amiben voltak mesterfogások is, mint például Ovádi Péter, és voltak óriási balfogások, mint Kész Zoltán”.   2024. május 28. 19:02

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.