A Veszprémi Petőfi Színház előcsarnokában gyülekezett az a közel kétszáz ember, akik kíváncsiak voltak a huszonöt évig Veszprémben szolgálatot teljesítő emeritus érsek, Márfi Gyula legújabb könyvére. A jelenlévők közt veszprémi hívek, szimpatizánsok, valamint városi vezetők – Porga Gyula, Ovádi Péter, Brányi Mária – is jelen voltak. Habár az eseményt könyvbemutatóként hirdették meg, végül annál egy sokkal tágabb, a társadalom több aggasztó jelenségére reflektáló beszélgetéséé kerekedett ki.
Mindezt a Magyar Lélek Alapítvány szervezte meg, ez a civil szervezet már számos alkalommal tartott a keresztény-konzervatív értékrend köré szerveződő tudományos, kulturális és közéleti rendezvényeket, valamint az ő segítségükkel jelent meg Márfi Gyula több írása is nyomtatásban.
Most is ez a sorozat folytatódott, vegyítve egy lényegre törő, egyenes beszélgetéssel a pulpitusnál.
Mielőtt azonban a veszprémi közönséggel újra találkozott volna Márfi Gyula, még Oberfrank Pál, a színház igazgatója, a házigazda, valamint Sztojalovszky Béla, a Magyar Lélek Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte megjelenteket.
Ő rövid beszédében méltatta az emeritus érseket, aki – mint fogalmazott – a kereszténységért végzett munkája és nem egyszer harcai során talán leginkább a tanításban lelte meg talentumát. Valahol pedig ez a könyv is erről szól, egyfajta tanítás a bizonytalan lelkeknek.
De hogy pontosan milyen tartalom van a borító mögött, arról dr. Garaczi Imre, filozófus beszélgetett Márfi Gyulával.
Felvezetésképpen egy kevésbé sem ideális aktuális korképet mutatott be az érsek beszélgetőpartnere, ahol a keresztény értékek már háttérbe szorultak, mi több, háttérbe szorították azokat a piac és az üzleti világ érdekeltjei.
Az Istenkeresés útjai könyv elsősorban erre reflektál, és ahogy Garaczi Imre is megfogalmazta, egy lélekmegerősítő gyógyszerként is szolgálhat azoknak, akik ebben az értékvesztett világban bolyonganak és keresik a kapaszkodót. Azt a kapaszkodót, ami a keresztény szellemiségben végig itt van a világban, csak meg kell tanulni elkapni és megszorítani.
Márfi Gyula ebben próbál segíteni több fejezeten keresztül, melyekben érinti a mértékletességet, a szabadság és elköteleződés kettősségét, kitér más világvallások megismertetésére is, értekezik a liberalizmus veszélyeiről, valamint az evangéliumokról és a Tízparancsolatról is.
Pszichológia, szociológia, teológia és történelem keveréke a könyv, ahogy ez a bemutatón is elhangzott, mindez jól követhető, egyszerű nyelvezettel, ahogy azt a nyugalmazott érsektől már megszokhatták a veszprémiek az elmúlt évtizedekben.
A bemutatón ugyan minden fejezetbe nem volt lehetőség belemélyedni, de így is voltak olyan részek, amelyeken hosszabb gondolatmeneteken át elidőztek. Ilyen volt a mértéktartás kérdésköre is, és Márfi Gyula rögtön egy meghökkentő kijelentéssel állt elő, miszerint nincs olyan dolog, amit ne lehetne túlzásba vinni, ilyen az istenszeretet is. Példaként az ókori emberáldozatokat hozta, de a vallási megfontolásból végzett túlzott önsanyargatás is ide tartozik szerinte. „Ha Isten szeret engem, én miért ne szerethetném magam?” – tette fel az egyszerűen eldönthető kérdést. A megoldás az összhangban rejlik, amit nem lenne nehéz megtalálni, csak sok a kísértés a mai világban, hopgy átlépjük a határokat.
A beszélgetésen kitértek globális világpolitikai témákra is, elsősorban Európa helyzetére, ami szintén nem rózsás. Márfi Gyula több statisztikát is hozott, hogy milyen mértékben fogy a keresztény gyökerű lakosság száma, elsősorban azért, mert a fiatalok nem vállalnak gyermeket. Eközben az iszlám vallású migránsok bejönnek ezekbe a kiüresedő terekbe, és a saját kultúrájukat kezdik építeni. Náluk ráadásul a gyermekvállalás is más helyzetben van, lévén, hogy egy iszlám férfinek több felesége is lehet a Korán szerint.
Mindez viszont csak egy tünet, a valódi probléma az Európai Unió alapvető értékrendszerében van, ahonnan a kereszténységet teljesen kiszorították a liberalizmus eszméi. Holott ezek ugyanúgy megtalálhatók a keresztény hitben is, mint például a szabadság, az egymás elfogadása és szeretete. A liberalizmus viszont – ahogy erről korábban már szó esett – nem tudott mértékletességet tartani. Így vert gyökeret Európában többek közt az LMBTQ-lobbi is.
„Milyen jó viszont, hogy Magyarországon nem azt kell mondani, hogy jó estét hölgyeim, uraim, transzok, homoszexuálisok, ciszgenderek, queerek, hanem elég annyit: hölgyeim és uraim.” Márfi Gyula ezzel a példával illusztrálta azt, hogy a feje tetejére állt világban azért vannak olyan szigetek, ahol még mindig a normalitás és az igazi keresztény értékek a meghatározók és Magyarország pont ilyen hely.
A könyvet a Magyar Lélek Alapítvány honlapján keresztül lehet beszerezni.
