Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 27. Olga
Veszprém
20°C
2024. július 27. Olga
Veszprém
20°C

A Titanic egy veszprémi életet is követelt

2023. június 30. 21:21
A Titanic a maga korában minden rekordot megdöntött és azóta hiába készültek nagyobb és erősebb hajók, valamiben máig a tragikus sorsú óceánjáró áll az élen: a Titanic katasztrófája máig a legismertebb hajószerencsétlenség, ami valaha történt a történelemben másfél ezer emberéletet követelve. Köztük pedig egy ígéretes szobrászművészét is, akink élete Veszprémből indult és az Atlanti-óceánon ért véget.

Alig van olyan ember a Földön, akinek a „Titanic” szó hallatán ne az jutna eszébe, hogyan tud a pompa és luxus egyik pillanatról a másikra átváltozni emberi tragédiák sokaságába. És ebben nem csak a Leonardo DiCaprio és Kate Winslet nevével fémjelzett 1997-es kultuszfilm játszik szerepet. Legutóbb a Titan tengeralattjáró halálos balesete miatt került ismét az érdeklődés középpontjába az egykori óceánjáró.

111 évvel a Titatic elsüllyedése után a legendás óceánjáró ugyanis újabb áldozatokat szedett. Azt az öt embert, akik életük élményére készültek, amikor vagyonokért jegyet váltottak a tengeralattjáróra, hogy saját szemükkel nézzék meg a Titanic roncsait. Azóta tudjuk, hogy a konstrukció nem bírta ki a víz nyomását, ez okozta az öt ember halálát, közvetve tehát a Titanic miatt.

Viszont sem velük együtt, sem nélkülük nem tudjuk megmondani a mai napig sem, hogy pontosan hány áldozata volt a Titanic-nak. Az amerikai kongresszus vizsgálata 1517 áldozatot említ, a britek hasonló bizottsága viszont csak 1490-et, míg a Brit Kereskedelmi Karama 1503 halottról írt.

A Titanic (forrás: National Geographic)A Titanic (forrás: National Geographic)

Arról, hogy hány magyar áldozata volt a szerencsétlenségnek szintén megoszlanak a vélemények. Hogy pontosan miért nem lehet pontosan megmondani ezt, még kitérünk később, de előbb ismerjünk meg egy embert, akiről egészen biztosan tudjuk, hogy magyar gyökerei voltak, ráadásul Veszprémben látta meg a napvilágot.

Weisz Lipót, vagy ahogy a Titanic utaslistáján szerepelt, Leopold Weisz 1867. április 27-én született Weisz Zsigmond és Heimann Éva házasságából. A szülők közül az édesanyjának voltak veszprémi szálai, a Heimann név az akkori veszprémi zsidó közösségben ismert volt. A család Lipót születése után Budapestre, majd Bécsbe költözött. Itt a fiatal fiú a helyi művészeti akadémián tanult, majd családjától távol Münchenben és Párizsban is megfordult különböző iskolákban.

Ezután Angliába emigrált, ahol saját ékszerész vállalkozásba kezdett, itt vette el feleségül a belga származású Mathilde Françoise Pëde-t.

Mathilde Françoise Pede, Weisz Lipót özvegye (Forrás: Encyclopedia Titanica)Mathilde Françoise Pede, Weisz Lipót özvegye (Forrás: Encyclopedia Titanica)

Lipót, vagy angolosan Leopold 1911-ben, egy évvel a Titanic tragédiája előtt Kanadába utazott, ahol a  montréali Szépművészeti Múzeumban lett fafaragó, később pedig kőpajzsokat készített. Az ígéretes magyar szobrász művei egyébként a mai napig fellelhetőek Kanadában, de térjünk vissza Weisz Lipót korába ahhoz a ponthoz, amikor elhatározta, hogy áthozza a családját is a tengerentúlra és Quebec-ben telepednek majd le, ahol a művészetéből fogja eltartani őket.

Lipót visszament hát Angliába feleségéért, a kanadai jegyük pedig már meg is volt a Lusitania hajó első osztályára, de az végül a bányászok sztrájkja miatti szénhiány következtében az a hajó nem indult el, őket pedig átirányították a Titanic másodosztályára, ami 1912. április 10-én indult el Southamptonból.

Hogy pontosan mi történt a Titanic-on Weisz Lipóttal, arról minden kétséget megdöntő bizonyíték nincsen, de több forrás is úgy emlékszik vissza, hogy indulás előtt megtakarított vagyonát, mintegy 21 kg-nyi aranyat belevart kabátja bélésébe. Ennek a későbbiekben még lesz jelentősége.

Weisz Lipót (forrás: Encyclopedia Titanica)Weisz Lipót (forrás: Encyclopedia Titanica)

A tragédia éjjelén Lipót sétálni indult a fedélzeten, amíg felesége egy a hajótestben maradt egy rögtönzött mulatságon, majd csatlakozott férjéhez. Állítólag ekkor megjegyezte neki, hogy valami nagyon nyugtalanítja, de végül nyugovóra tértek a kabinjukban.

A Titanic 23 óra 40 perckor ütközött neki a jéghegynek. A Weisz házaspár közül Mathilde fel tudott szállni a 10-es számú mentőcsónakba, de Lipót a tengerbe veszett.

Mathildét végül a Carpathia mntette meg és ennek a hajónak a fedélzetén érkezett meg New Yorkba, ahol egyből azzal a veszéllyel kellett szembenéznie, hogy nincstelenként visszaküldik Angliába. Ekkor azonban jött a hír, hogy a Mackay-Bennett  nevű hajó megtalálta 293-as mentőmellényt viselő holttestet, akinek ruhájába bele volt hímezve a W.L. monogram. A testet Weisz Lipótként azonosították, az öltönyben pedig megtalálták a belevart aranyat is, amit átadtak az özvegynek. Mathilde ezek után már Kanadában maradt, ahol ismét férjhez ment és 1953-ban halt meg.

Weisz Lipótot Montréalban temették el, a sírján pedig ez a felirat áll: „Leopold Weisz, született 1880 körül Magyarországon. 1912. április 15-én halt meg a Titanic katasztrófájában. Nemrég házasodott, és kezdett új életet Montréalban. Tehetséges és ígéretes szobrász, a bromsgrove-i ipartestület tagja, munkáira Montréalban és külföldön egyaránt csodálattal tekintenek.”

Weisz Lipót síremlékeWeisz Lipót síremléke

Weisz Lipót tehát bizonyítottan a Titanic egyik magyar áldozata, de, hogy pontosan hányan és kik voltak még nemzetünkből azok, akik azon a végzetes estén az Atlanti-óceánba vesztek, pontosan nem tudjuk, ennek pedig egyszerű oka van. Akkoriban nem volt egyértelmű, hogy kt tekinthetünk valóban magyarnak. Az Osztrák-Magyar Monarchia koráról beszélünk, ráadásul csak statisztika kérdése, hogy például a horvát, bosnyák nemzetiségűeket is magyarnak tekintjük-e, akik magyar területeken éltek, de nemzetiségüket tekintve máshova tartoztak.

Az utaslista szerint 49 osztrák-magyar állampolgár utazott a Titanicon, a londoni konzulátusi jelentés szerint pedig 33 magyar volt a fedélzeten. Közülük lehettek többen a már említett nemzetiségiek tagjai.

A Titanic túlélőinek mentésében egyébként egy másik igazoltan magyarnak fontos szerep jutott. Dr. Lengyel Árpád akkoriban a Carpathia orvosa volt, annak a hajónak, amelyik elsőként ért oda és több, mint 700 embert vett a fedélzetére a mentőcsónakokból, többek közt Weisz Lipót feleségét is. A Titanic tragédiája után a Carpathia legénységét hősként ünnepelték Amerikában, de a magyar orvos nem sokkal később beadta felmondását és soha többé nem szállt hajóra. Ezzel együtt több tanulmányt is írt a tengeri mentésről, ezekkel ő is hozzájárult a hajózási szabályok megreformálásához. Dr. Lengyel Árpád sírja ma Budapesten a Fiume úti temetőben van.

 

A témában Rybár Olivér és Györe Zoltán írtak átfogó tanulmányt még több adattal Weisz Lipótról és a Titanic-ról, amit ezen a linken lehet megtalálni.

Hajas Bálint
további cikkek
Ilyen volt a régmúltban 'kaszasuhintó július' Veszprémben Amiről az időjárás mesél Ilyen volt a régmúltban 'kaszasuhintó július' Veszprémben „Most aratok és szénámat takargatom, ami nedves benne fölfordítom. Ím, a kánikulák ránk igen erőlködnek, magamra azért jobb gondot viselek.” – a régi kalendáriumok ezzel a tömör versikével érzékeltették a kaszasuhintó július, embert próbáló, rekkenő hőségét. Amivel az idei július közepe is előrukkolt, versenyre kelvén a 2007-es, a 2013-as és az elmúlt évek – hasonló időszakának – forróságával. 2024. július 23. 21:04 Hogyan nőtt ki egy bulvárhírből Európa egyik legnívósabb vitorlásversenye? Hogyan nőtt ki egy bulvárhírből Európa egyik legnívósabb vitorlásversenye? Egy 19. századi bulvárhír miatt indult el rohamos léptekben a balatoni vitorlázás fejlesztése, amit aztán a két világháború és a tó gazdasági és társadalmi átalakulásai sem törtek meg. Éppen kilencven évvel ezelőtt pedig elrajtolt az első olyan tókerülő verseny, ami mára Európa egyik legnevesebb vitorlás viadala lett és mindenki csak úgy emlegeti, hogy Kékszalag. De pontosan kik voltak az úttörők a balatoni vitorlázásban és miért éppen kékszínű az a szalag. Történeti cikkünkben ezeket is elmondjuk. 2024. július 16. 14:29 Fegyvertelen foglyokat mészároltak le Mohácsnál Fegyvertelen foglyokat mészároltak le Mohácsnál A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolja, hogy mintegy kétezer letérdeltetett foglyot kaszaboltak le szablyával az ütközetet követően. 2024. július 15. 15:22 'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' Amiről az időjárás mesél 'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' „Hogyha dörög hajnalban, szél megindul óhatatlan. Hogyha délben gurgulázik, erdő-mező bőrig ázik. És ha zendül alkonyatkor, zivatar lesz a javából.” – dédapáink kalendáriuma emlékeztette ezzel a Szent Jakab havára érvényes intelemmel az aratókat. Mert bizony a nyár legmelegebb hónapja – a július – sem mentes a szélsőséges időjárási fordulatoktól. Ilyenkor kúszik legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, és ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránk törő heves záporok, zivatarok. 5-én pedig, Sarolta esője – miként azt a hajdani időjósok megfigyelték és hangoztatták is – tönkreteszi a várható diótermést. 2024. július 3. 22:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.