Luther Burbank botanikus szerint „a növények jobbá, boldogabbá és segítőkészebbé teszik az embereket, napfényt, étket és orvosságot jelentenek a léleknek.” Úgy tűnik, Burbanknak igaza volt, egyre több tanulmány mutat ugyanis rá, hogy nemcsak a természetben töltött idő, de maga a növényekkel foglalkozás, a földdel való érintkezés is kifejezetten gyógyító jelleggel bír.
Fotó kredit: pelargoniums-for-europe on Unsplash
A Colorado-i Egyetem kutatásában például 291 felnőtt fizikai és mentális egészségi állapotát vizsgálták, miközben azt a feladatot kapták, hogy kezdjenek el aktívan kertészkedni (korábban egyikük sem foglalatoskodott ilyesmivel). Az eredmények azt mutatták, a résztvevők mindegyikének jelentősen csökkent ez idő alatt a stressz szintje, illetve a szorongása – különösen azok esetében, akik egy ideje már küzdöttek ilyen jellegű mentális zavarokkal.
A kertterápia hívői szerint a tevékenység többféleképpen fejti ki pozitív hatását. Egyrészt amennyiben a szabad levegőn végezzük a kertészkedést, már a természet közelsége hat ránk, másrészt a kapálás, ültetés, gereblyézés, gyomlálás komoly testmozgást is jelent, amelynek megint csak megvan a jótékony hatása: az egyetem kutatása szerint a megnövekedett fizikai aktivitás hatására a résztvevők fizikai állapota is jelentősen javult.
Fotó kredit: greenforce-staffing on Unsplash
De a növényekkel való foglalatoskodás akkor is pozitívan hat, ha ezt csak a négy fal között tudjuk megtenni. Egy 2015-ös tanulmány szerint már önmagában a növényekkel való interakció csökkentheti a pszichológiás és fiziológiás stresszt az idegrendszer negatív automatizmusainak elnyomásával.
A napfény, a kert köré gyűlő állatvilág látványa és hangjai, a földdel való érintkezés ugyancsak segít: utóbbi olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek fokozzák az agyban a hangulatjavító hormonok termelődését, növelik a szerotoninszintet, ezáltal csökkentve a szorongás tüneteit. Gondoljunk csak bele, amikor gyerekek vidáman tapicskolnak a sárban: tulajdonképpen a természettel kapcsolódnak ilyenkor, márpedig az ember természeti lény, és modern kori nyavalyáink nagy részét épp az okozza, hogy eltávolodunk ettől az ősi világtól és erőtől.
Fotó kredit: annie-spratt on Unsplash
A kutatók tehát azt javasolják, igyekezzünk minél többet növények között lenni és velük foglalkozni, akár egészségesek vagyunk, akár olyan mentális betegségekkel küzdünk, mint a depresszió – a kertészkedés mindkét esetben jót fog tenni. Már az is hasznos, ha csak körbevesszük velük magunkat: a leghatásosabbak azok, amelyek kellemes illatot árasztanak, élénk színűek és esztétikus kinézetűek, mint a kamilla, a levendula vagy aloe vera. Ezek a növények egyenesen az agy neurotranszmittereire hatnak, nyugtatva az idegrendszert. A rozmaring a memóriát és a kognitív funkciókat is pozitívan stimulálja, az olyan vizuális kielégítő látványt nyújtó virágok, mint például a gerbera, a százszorszép vagy a krizantém, pedig az általános jó közérzetért és hangulatért felelnek.
Kertészkedés közben gyakorolhatjuk a mindfulnesst, a jelenben való létezést, hiszen ilyenkor általában a konkrét feladatokra koncentrálunk, ráadásul egy növény ápolása célt is ad, türelemre tanít, sikeres virágzás esetén pedig elégedettséggel tölti el a gondozóját, ami mind-mind hozzájárul a jobb önértékeléshez.
