Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 25. Kristóf, Jakab
Veszprém
24°C
2024. július 25. Kristóf, Jakab
Veszprém
24°C

A Bakony Vegyész Torna Club története (4. rész)

2023. július 23. 5:25
Minden idők legnagyobb veszprémi sportegyesülete volt a Bakony Vegyész Torna Club, amely 1969. december 8-tól 1985. május 20-ig szerepelt ezen a néven. Sporttörténeti sorozatunk negyedik részében a labdarúgó-szakosztály másfél évtizedes működésére emlékezünk.
 

Tulajdonképpen a labdarúgók kapcsán merült fel egyáltalán az erők egyesítése, ugyanis a többi szakosztálynál nem hozott jelentős működésbeli változást a fúzió. Az NB II nyugati csoportjában (ami akkor a magyar labdarúgás harmadik vonalának felelt meg) a 11. helyen végzett a Veszprémi Vegyész az összevonás előtt, 1969-ben, ugyanakkor a Bakony Vasas ezüstérmes volt az NB III északnyugati csoportjában, tehát a negyedik osztályban. Az erők egyesítésével azt szerették volna elérni, hogy három éven belül a megyeszékhelynek legyen NB I/B-s, azaz második vonalbeli csapata.

Összesen 40 futballista alkotta a teljes keretet, a legjobbak az NB II nyugati csoportjában játszottak, a többiek a BVTC második gárdájában a megyei első osztály keleti A-csoportjában szerepeltek. A „bőség zavara” sok személyi konfliktussal járt a játékosok, az edzők és a vezetők között. Egyébként pedig már akkor látszott, hogy minőségileg nem alkalmas az állomány a célok megvalósítására, ám ez csak menet közben mutatkozott meg igazán. A versenyrendszer átszervezése, a tavaszi-őszi rendszerről őszi-tavaszira történő átállás miatt 1970 tavaszán félidényes bajnokságot rendezett az MLSZ, melyben bronzérmesek voltak a veszprémiek, a második alakulat pedig ezüstérmet szerzett a megyeiben. Ez biztató rajtnak tűnt, a folytatásban azonban nem a várakozásoknak megfelelően jöttek az eredmények.

A következő négy idényben 50 százalékhoz közeli pontgyűjtéssel a középmezőnyben végzett a BVTC (7-9. helyek). Ez megmutatkozott a csökkenő nézőszámon. Aztán jött egy újabb átszervezés: az MLSZ megszüntette az NB I/B-t, ennek következtében a veszprémiek az NB III-ba kerültek, ami  a magyar labdarúgás harmadik vonala volt, tehát lényegi változás nem történt a csapat osztályba sorolását illetően. Azonban romlott az eredményesség, ugyanis egy idényt (1975-1976) leszámítva, amikor hetedik lett az együttes, a mezőny második felében, a 12-16. helyek valamelyikén végzett – volt, hogy csak az osztályozón sikerült elkerülni a kiesést. Az elégedetlenség pedig folyamatos személycserékhez vezetett, ami nem oldotta meg a problémát. Hol a játékosállomány összetételében, hol az edzőben, hol a vezetőségben, hol pedig a pénztelenségben vélték felfedezni az eredménytelenség okát. Így egymást követték az új koncepciók, melyek aztán nem hoztak lényegi változást. Közben történt egy újabb átszervezés, aminek köszönhetően NB II-esek lettek ugyan a veszprémiek, ám akkor a másodosztály területi elvek alapján elosztott három 20 csapatos mezőnyből állt, melynek nyugati csoportjában szerepelt a BVTC – inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Majd jött az MLSZ újabb, immár sokadik bajnoki átszervezése, amikor létrehozták az egycsoportos, 20 csapatos NB II-t. A veszprémiek a harmadik vonalban, a területi bajnokság Bakony-csoportjában kezdték az 1982-1983-as idényt, és utcahosszal, 17 pontos előnnyel lettek aranyérmesek. Ezután jött a Dunaújváros elleni az osztályozó az NB II-be jutásért, amit kétmeccses drámai küzdelem végén tizenegyesekkel megnyert a BVTC. A következő idény hozta a veszprémi labdarúgás addigi történetének legsikeresebb esztendejét azzal, hogy a hatodik helyen végzett a csapat. A sikerkovácsok: Andorka Gábor, Árky Lajos, Baranyi Sándor, Baumholczer János, Belső László, Bognár Péter, Csomai József, Diósi László, Görbicz István, Feledi László, Hertelendy Jenő, Horváth Alfonz, Jugovits Lajos, Karsai László, Kelemen Miklós, Labanov Sándor, Lechner Károly, Németh Zoltán, Mater László, Palla Antal, Sákovics Péter, Tóth Gábor, vezetőedző: Temesvári Tibor, pályaedző: Balogh Károly. A játékosok és a szakvezetés mellett ebben döntő érdemeket szerzett a minden korábbinál jobb személyi és anyagi feltételeket teremtő Tóth Attila ügyvezető elnök.

Nemcsak felnőtt szinten volt sikeres a Bakony Vegyész, hanem az utánpótlás-nevelésben is. Gazsó Illés szakágvezető edző veszprémi saját nevelésű játékosokkal 1980-ban elhódította az Országos Ifjúsági Kupát, melynek döntőjében tizenegyesekkel legyőzték a Nyíregyházát Budapesten a Népstadionban a Magyarország-Skócia válogatott találkozó előmérkőzésén. A kupagyőztes csapat tagjai: Bognár Péter, Budai Attila, Csik Ferenc, Csomai József, Fülöp Zoltán, Gazdag László, Glück Ferenc, Jákli Péter, Kalmár István, Kanyár Zoltán, Kató Csaba, Káldi Géza, Moró Gábor, Rein Antal, Rezi Lajos, Répási Róbert, Schalbert Ferenc, Teimaier József.

(Folytatjuk.)

A sorozat korábbi írásait ITT találja.

Darcsi István
további cikkek
Egy ezüstérem, ami bearanyozta a karácsonyt sporttörténet Egy ezüstérem, ami bearanyozta a karácsonyt Futballból sosem elég és semmi sem sok – állították, akik több mint fél évszázada megálmodták majd nagy közönségsikerrel lebonyolították Magyarországon az első rangos teremfocitornát. Ezzel kiengedték a szellemet a palackból, és már nem volt megállás. Harmincöt évvel ezelőtt az akkor NB I-es újonc Veszprémi SE is elindulhatott az élvonalbeli csapatok terembajnokságán, és nem csak játszhatott, hanem csupán hajszálnyival maradt le az aranyéremről. 2023. december 26. 6:02 Ötkarikás játékok egykor és ma sporttörténet Ötkarikás játékok egykor és ma A 33. nyári olimpiai játékokat rendezik jövőre Franciaország fővárosában, Párizsban, ahol remélhetően népes magyar csapat fog versenyezni az érmekért. Közöttük lesz a veszprémi Rasovszky Kristóf is, aki nyíltvízi úszásban a dobogó második fokára állhatott a legutóbbi ötkarikás játékokon Tokióban. 2023. december 5. 6:02 Veszprémi kézilabdázók a magyar válogatottban sporttörténet Veszprémi kézilabdázók a magyar válogatottban Eddig 416 férfi kézilabdázó ölthette magára a felnőtt korcsoportos magyar válogatott mezét. Közöttük szép számmal akadnak olyanok, akik válogatottságuk idején veszprémi csapatban játszottak. 2023. október 30. 22:25 Veszprém és a labdarúgó Magyar Kupa (4. rész) sporttörténet Veszprém és a labdarúgó Magyar Kupa (4. rész) A bajnokság után a Magyar Kupa a második legpatinásabb hazai labdarúgó trófea, melyet először 1910-ben emelhettek a magasba. Sorozatunkban visszatekintünk a torna 114 éves történetére, melynek számos helyi vonatkozása van, annak ellenére, hogy a veszprémiek sosem értek el kiemelkedő sikert ebben a versengésben. 2023. október 17. 5:00

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.