Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 16. Valter
Veszprém
27°C
2024. július 16. Valter
Veszprém
27°C

Ötkarikás játékok egykor és ma

2023. december 5. 6:02
A 33. nyári olimpiai játékokat rendezik jövőre Franciaország fővárosában, Párizsban, ahol remélhetően népes magyar csapat fog versenyezni az érmekért. Közöttük lesz a veszprémi Rasovszky Kristóf is, aki nyíltvízi úszásban a dobogó második fokára állhatott a legutóbbi ötkarikás játékokon Tokióban.

Ugyan a nézettségi adatok szerint népszerűségében a labdarúgó-világbajnokság megelőzi az olimpiát, ám a történelmi hagyományai miatt az ötkarikás játékok semmi máshoz nem hasonlítható patinával rendelkeznek. 1896-ban Athénban rendezték az első újkori olimpiát. Hol is máshol rendezhették volna? - vetődhet fel a kérdés, ami azonban nem ilyen egyértelmű. A történelmi források szerint időszámításunk előtt 776-tól időszámításunk szerint 393-ig Olümpiában rendezték a játékokat négyévenként, összesen 292-t. Ezt keltették életre a 19. század végén, és nem meglepő, hogy a görögöknek ítélték a rendezés jogát, amit az ország nehéz gazdasági állapota miatt csak vonakodva fogadtak el. Ezért alternatívaként felmerült, hogy Budapest adjon otthont a játékoknak, ami beleillett volna a millenniumi rendezvénysorozatba, de a magyar illetékesek nem mertek belevágni – ugyancsak anyagi megfontolásból.

Nos, Athénban 14 nemzet 241 férfi sportolója 9 sportág 43 versenyszámában mérte össze tudását 1896. április 6-15. között. Kizárólag egyéni sportágak szerepeltek az első újkori olimpián: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás, vívás. Az eredeti programban szerepelt az evezés is, de a rossz időjárás miatt végül nem rendezték meg. Aztán folyamatosan változott és bővült a négyévenként ismétlődő versenysorozat. Legutóbb a Covid miatt 2020 helyett egy évvel később megrendezett játékokon már 207 nemzet mintegy 12 ezer sportolója adott számot felkészültségéről 37 sportág 339 versenyszámában. A számok kifejezik azt a hatalmas fejlődést, ami végbement az újkori olimpiai játékok 125 évében.

A tokiói olimpián ezüstérmes Rasovszky Kristóf a férfi nyíltvízi úszók 10 kilométeres versenyének eredményhirdetésén - Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt A tokiói olimpián ezüstérmes Rasovszky Kristóf a férfi nyíltvízi úszók 10 kilométeres versenyének eredményhirdetésén - Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Mivel a résztvevők száma anyagi és infrastrukturális okokból tovább nem bővíthető, ezért régen elindult egy harc, melyben a diplomáciailag gyengébbek kihullottak a rostán, helyüket pedig az időközben létrejött és nagy nézettséget – ezáltal komolyabb reklámbevételt garantáló – sportágak foglalták el. Minden sportág szeretne ott lenni a négyévenkénti nagy seregszemlén, és ezért bármit képes is megtenni, lásd az öttusázókat, akik kivették a versenyből az egyik számot, a lovaglást, és a korábban öt nap alatt lebonyolított versenyt időben minimálisra faragták, csak maradjanak a programban. Egyetlen kivétel, a minden sportágnál népszerűbb labdarúgás, amely nem hajlandó devalválni a világbajnoksága értékét, ezért az olimpián a legjobb játékosok és csapatok részvétele erősen korlátozott.

A közelmúltban döntött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság arról, hogy 2028-ban Los Angelesben is a programban marad az öttusa és a rendkívül doppingérzékeny súlyemelés, emellett öt új sportág mutatkozhat be a játékokon: a flag football, a krikett, a lacrosse, a fallabda, valamint a baseball és a női változata, a softball.

Ám előbb éljük meg és szurkoljuk végig a jövő évi párizsi olimpiát, melyen a veszprémiek reménye szerint a legutóbb ezüstérmet nyert Rasovszky Kristóf jóvoltából kettőre nőhet a város olimpiai bajnokainak száma. Jó előjel, hogy az Európa- és világbajnok nyíltvízi úszó a közelmúltban negyedszer nyerte meg a Világkupát, ami egyedi bravúr a szakágban. Az első olimpiai aranyérmet az atléta Kiss Balázs szerezte Veszprémnek 1996-ban Atlantában kalapácsvetésben.

Darcsi István
további cikkek
Egy ezüstérem, ami bearanyozta a karácsonyt sporttörténet Egy ezüstérem, ami bearanyozta a karácsonyt Futballból sosem elég és semmi sem sok – állították, akik több mint fél évszázada megálmodták majd nagy közönségsikerrel lebonyolították Magyarországon az első rangos teremfocitornát. Ezzel kiengedték a szellemet a palackból, és már nem volt megállás. Harmincöt évvel ezelőtt az akkor NB I-es újonc Veszprémi SE is elindulhatott az élvonalbeli csapatok terembajnokságán, és nem csak játszhatott, hanem csupán hajszálnyival maradt le az aranyéremről. 2023. december 26. 6:02 Veszprémi kézilabdázók a magyar válogatottban sporttörténet Veszprémi kézilabdázók a magyar válogatottban Eddig 416 férfi kézilabdázó ölthette magára a felnőtt korcsoportos magyar válogatott mezét. Közöttük szép számmal akadnak olyanok, akik válogatottságuk idején veszprémi csapatban játszottak. 2023. október 30. 22:25 Veszprém és a labdarúgó Magyar Kupa (4. rész) sporttörténet Veszprém és a labdarúgó Magyar Kupa (4. rész) A bajnokság után a Magyar Kupa a második legpatinásabb hazai labdarúgó trófea, melyet először 1910-ben emelhettek a magasba. Sorozatunkban visszatekintünk a torna 114 éves történetére, melynek számos helyi vonatkozása van, annak ellenére, hogy a veszprémiek sosem értek el kiemelkedő sikert ebben a versengésben. 2023. október 17. 5:00 Veszprém és a labdarúgó Magyar Kupa (3. rész) sporttörténet Veszprém és a labdarúgó Magyar Kupa (3. rész) A bajnokság után a Magyar Kupa a második legpatinásabb hazai labdarúgó trófea, melyet először 1910-ben emelhettek a magasba. Sorozatunkban visszatekintünk a torna 114 éves történetére, melynek számos helyi vonatkozása van, annak ellenére, hogy a veszprémiek sosem értek el kiemelkedő sikert ebben a versengésben. 2023. október 10. 7:04

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.