Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 22. Magdolna
Veszprém
22°C
2024. július 22. Magdolna
Veszprém
22°C

A Bakony Vegyész Torna Club története (7. rész)

2023. augusztus 8. 9:31
Minden idők legnagyobb veszprémi sportegyesülete volt a Bakony Vegyész Torna Club, amely 1969. december 8-tól 1985. május 20-ig szerepelt ezen a néven. Sporttörténeti sorozatunk hetedik részében a 14 szakosztályból a teniszezők, a természetjárók, a tornászok és a vívók eredményeit idézzük fel.

TENISZ. Kis létszámmal, tömegsport szinten működött a szakosztály az 1970-es években. A csapat a megyei bajnokságban szerepelt, és egyéniben is csak itt léptek pályára a teniszezők említésre méltó eredmény nélkül. Egy „kiugró” évük volt, amikor 1976-ban feljutottak az OB III-ba.

TERMÉSZETJÁRÁS. A BVTC 1970-ben elnyerte a megye legeredményesebb szakosztálya címet. Egy évvel később már 110 taggal működtek. Rengeteg túrát szerveztek, melyek zöme gyalogos volt, de gazdag programjukban szép számmal akadt kerékpáros-, autós-, sí- és barlangtúra is. 1980-ban is a legeredményesebbek voltak a megyében, tevékenységük vízitúrák szervezésével bővült. Öt arany-, hét ezüst- és 14 bronzjelvényes túravezetője volt a Simon Ágoston által példamutatóan vezetett szakosztálynak. A túrázáson kívül nagy segítséget nyújtottak az erdők és természeti területek tisztaságának megőrzésében.

Horváth Péter a legtehetségesebb tanítványaivalHorváth Péter a legtehetségesebb tanítványaival

TORNA. Folyamatosan fejlődött a szakosztály, amely kezdetben az országos középmezőnyhöz tartozott. Versenyeken csak 18-an indultak 1971-ben, de a klub sportiskolájában 119-en tornásztak. Veszprém megyében Perczel Éva szerzett elsőként aranyjelvényes minősítést, az első olimpiai pont pedig Székelyhidi Noémi nevéhez fűződött ugyancsak 1975-ben. Három évvel később Polt Éva bemutatkozott a felnőtt válogatottban.

1979-ben átadták a stadionban a nagyrészt társadalmi munkában felépített tornászgyakorlót, ami sokkal minőségibb munkavégzést tett lehetővé, előtte ugyanis iskolák tornatermeiben edzhettek a sportolók. 1981-ben Horváth Péter lett a vezetőedző, aki eredménycentrikusan dolgozott, s ez meglátszott tanítványai teljesítményén. A következő évben öt magyar bajnoki címet és 50 olimpiai pontot szerzett a BVTC, Bartalfi Krisztina és Földy Katalin válogatott viadalokon képviselték az egyesületet. 1983-ban Földy világbajnokságon, Bartalfi, Árkovits Krisztina és Németh Helga pedig IBV-n volt a magyar csapat tagja. Egy évvel később A-kategóriás minősítést szerzett a szakosztály. A BVTC-s időszak utolsó esztendejében már 76 olimpiai pontot szereztek a veszprémi tornászok, akik számos aranyérmet nyertek a korosztályos bajnokságokban.

Fiatal BVTC-s vívók egy csoportjaFiatal BVTC-s vívók egy csoportja

VÍVÁS. Jól indult a szakosztály részére a BVTC-s időszak: a párbajtőrcsapat megnyerte az OB II-t,  tőrben a hatodik helyet szerezték meg a férfi csapatbajnokságon, a kardozók ötödikek voltak. 1971-ben összesen 15 első osztályú minősítést értek el a veszprémiek – Tiszttartó Tibor három fegyvernemben is. A 17 éves Kovács Edit és Kovács Judit, valamint a 18 esztendős Bodor Beáta és Imreh László a junior válogatott tagja lett. Megelőzve a vidéki szakosztályokat, a BVTC a hetedik helyet foglalta el az országos szakosztályi rangsorban. A következő évben Imreh László párbajtőr egyéniben megnyerte az egyetemi-főiskolai magyar bajnokságot. Veszprém Kupa elnevezéssel rangos versenyt rendeztek hagyományteremtő szándékkal, melyen hosszú éveken át kiváló hazai és külföldi vívók léptek pástra.

Később a minősítési rendszer szigorítása és eligazolás miatt visszaesett a szakosztály eredményessége, elsősorban az utánpótlás-nevelésben jeleskedtek – Felföldy Sándor ezüstérmet szerzett a junior ob-n. Nehezítette a helyzetet a tárgyi feltételek hiánya és a vívók számához képest alacsony edzői létszám. 1983-ban a női és a férfi tőrcsapat feljutott az OB I-be, de a következő évben kiesett. A várt eredmények elmaradása és a magas költségek miatt az egyesület vezetése 1985-ben megszüntette a vívó szakosztályt.

(Folytatjuk.)

Darcsi István
további cikkek
Egy ezüstérem, ami bearanyozta a karácsonyt sporttörténet Egy ezüstérem, ami bearanyozta a karácsonyt Futballból sosem elég és semmi sem sok – állították, akik több mint fél évszázada megálmodták majd nagy közönségsikerrel lebonyolították Magyarországon az első rangos teremfocitornát. Ezzel kiengedték a szellemet a palackból, és már nem volt megállás. Harmincöt évvel ezelőtt az akkor NB I-es újonc Veszprémi SE is elindulhatott az élvonalbeli csapatok terembajnokságán, és nem csak játszhatott, hanem csupán hajszálnyival maradt le az aranyéremről. 2023. december 26. 6:02 Ötkarikás játékok egykor és ma sporttörténet Ötkarikás játékok egykor és ma A 33. nyári olimpiai játékokat rendezik jövőre Franciaország fővárosában, Párizsban, ahol remélhetően népes magyar csapat fog versenyezni az érmekért. Közöttük lesz a veszprémi Rasovszky Kristóf is, aki nyíltvízi úszásban a dobogó második fokára állhatott a legutóbbi ötkarikás játékokon Tokióban. 2023. december 5. 6:02 Veszprémi kézilabdázók a magyar válogatottban sporttörténet Veszprémi kézilabdázók a magyar válogatottban Eddig 416 férfi kézilabdázó ölthette magára a felnőtt korcsoportos magyar válogatott mezét. Közöttük szép számmal akadnak olyanok, akik válogatottságuk idején veszprémi csapatban játszottak. 2023. október 30. 22:25 Veszprém és a labdarúgó Magyar Kupa (4. rész) sporttörténet Veszprém és a labdarúgó Magyar Kupa (4. rész) A bajnokság után a Magyar Kupa a második legpatinásabb hazai labdarúgó trófea, melyet először 1910-ben emelhettek a magasba. Sorozatunkban visszatekintünk a torna 114 éves történetére, melynek számos helyi vonatkozása van, annak ellenére, hogy a veszprémiek sosem értek el kiemelkedő sikert ebben a versengésben. 2023. október 17. 5:00

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.