Tudvalevő, hogy korábban is rajongtál a Cholnoky-testvérekért. Pontosan hogyan „találkoztál” velük, mi fogott meg igazán?
A két író közül Viktor novelláival találkoztam először. Eleve szeretem ezt a korszakot, az egyébként is gazdag magyar irodalomnak ezt az időszakát, telis tele van jobbnál jobb alkotókkal, olyanokkal, akik nem részei a kánonnak, talán soha nem is lesznek, pedig jelentős figurák saját világképpel, stílussal, jellemvonásokkal. László műveit később ismertem meg behatóbban. Teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, hogy minden, amit tőle olvastam, valóban az ő szellemi teljesítménye, hiszen a fivérek lopkodtak egymástól szövegeket, nemcsak bekezdéseket, hanem időnként konkrét novellákat is. Sőt. Saját maguktól is átemeltek egyes részeket, László eladta ugyanazt a novellát több címen.
Honnan jött az ötlet, hogy írsz róluk?
Az Európa Kulturális Fővárosa program keretében valósul meg az előadás, az ötlet nem az enyém, tudtommal Géczi János költő javaslatára keresett meg Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója. János tudja, hogy - hozzá hasonlóan - szeretem a Cholnoky-testvéreket, ezért jutottam eszébe.
Dilemmáztál, vagy rögtön igent mondtál a felkérésre?
Nem dilemmáztam, bár nagyobb a felelősség ilyen esetekben, azaz ha valóban létezett emberekről ír az ember. Ugyanakkor van tapasztalatom, hiszen életem első színdarabját Reviczky Gyuláról írtam, de született drámám Madáchról is. Örültem a lehetőségnek, talán hozzájárulok ahhoz, hogy jobban megismerjék az emberek ezeket a különleges alkotókat, azt pedig kifejezetten izgalmasnak találom, hogy Horváth Csaba rendezi az előadást.
Mi az, amit leginkább ki akartál domborítani a történetükből?
Azt mindjárt az elején eldöntöttem - pontosabban eldöntöttük, hiszen időnként találkoztunk négyesben: János, Laci, Csaba és én -, hogy nem hagyományos értelemben vett életrajzi darabot írok majd. Ki kellett találnom a stílust, a formátumot, a valóság és a fikció keveredésének helyes arányát.
Mennyire tudhatjuk meg a darabból, hogy valójában milyenek voltak?
Nem ez az elsődleges cél, hanem egy élvezetes előadás létrehozása, de rengeteg eredeti szöveg szerepel a műben, tehát óhatatlanul kialakul majd egy viszonylag pontos kép a főhősökről.
Ha néhány mondatban össze kéne foglalni, hogy milyenek voltak, mit mondanál?
Egyéniségek voltak, és nagyon tehetséges alkotók, akik egymást is inspirálták. Egyikük sem volt könnyű ember, azt hiszem, ez is kiderül majd az előadásból. Szeptember 23-án lesz a premier. Nagyon várom...
Nyitókép: fortepan