A Bloomberg írt róla először, hogy Európában a dízel ára 60%-kal emelkedett csupán a nyár vége óta, de ez a folyamat a közeljövőben nem fog megtorpanni. Mindez visszavezethető több kiváltó okra, amelyek egymást erősítve a nemzetgazdaságok és az átlagemberek szintjén is csattanhatnak.
Az első, hogy a finomítók a nyári hónapok alatt csak alacsonyabb kapacitással tudtak működni és a meglévő készletek is alacsonyan maradtak.
Eközben a kereslet inkább a benzinre és a repülőgép-üzemanyagra összpontosult, így a dízel előállítása háttérbe szorult a finomítókban. Ugyanakkor a dízel létfontosságú az ipari szállítmányozásban, ha pedig tényleg hiány alakul ki, akkor ez visszavetheti a nemzetgazdaságokat is.
A helyzeten az sem segít, hogy a nagyobb termelő nemzetek, mint Oroszország, vagy Szaúd-Arábia bejelentették, hogy visszavesznek a termelésből. Callum Bruce, a Goldman Sachs elemzője viszont kitért egy bíztató tényezőre is, miszerint a tél beálltával a hidegebb idő lehetővé teszi, hogy a finomítók ismét teljes erőbedobással működjenek, ami enyhíthet a kialakulni látszó helyzeten.
A témában az Index idézte Pletser Tamást, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzőjét, aki emlékeztetett rá, hogy tavaly hasonló folyamatok zajlottak a világpiacon, csak erre a magyar átlagfelhasználók, akik az autójukat tankolták a dízellel nem emlékeznek, mert akkor még élt a hatóságilag befagyasztott 480 forintos ár, holott a valós ára 851 forintot is elérte.
Jelenleg 676 forint a dízel literenkénti ára, ezt szerdán a MOL bruttó 10 forinttal fogja emelni.