Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Amikor elfogy a művészi kreativitás, töltsd ki az űrt hitványsággal!

2023. szeptember 24. 23:56
Hol a határ, ami elválasztja a művészetet a pofátlanságtól? Sokan próbálják eltüntetni azt, de néha még visszanyal a fagyi.

Van az a vicc, amikor két alternatív művész sétál az utcán, megállnak egy kocsma előtt és megszólal az egyik: - Szerinted odasz***ak az ajtó elé? – mire a másik: Hagyd, úgysem értenék!

Akár meg is történhetett volna, de lehet, hogy meg is történt ez a kis színjáték valamikor a közelmúltban, mindenesetre jól példázza, hogy amikor az alkotó lusta időt szentelni az alkotására, ezt az űrt tökéletesen be tudja tölteni hitványsággal.

Persze van olyan is, aki már továbbfejlesztette ezt és nem elégedett meg a meg nem értett művészek romkocsmákban olcsó sör mellett merengő státuszával. Jens Haaning dán knceptuális művészt még 2021-ben kérte fel az aalborgi Kunsten Modern Művészeti Múzeum, hogy gondolja újra korábbi képeit és alkossa meg újra azt a koncepciót, amelyben a dán átlagkereset témáját járja körül. A múzeum ehhez 28 millió forintnak megfelelő dán koronát is küldött a művésznek készpénzben, kvázi, mint az alkotása alapanyaga. Emellett kétmillió forintnak megfelelő honoráriumra is szerződést kötöttek.

Jens Haaning 2007-es képe, ami az osztrák átlagkereset témáját dolgokzta fel euró bankjegsekkel. (forrás: Jens Ziehe/Courtesy Sabsay Gallery)Jens Haaning 2007-es képe, ami az osztrák átlagkereset témáját dolgokzta fel euró bankjegsekkel. (forrás: Jens Ziehe/Courtesy Sabsay Gallery)

Amikor lejárt a határidő a múzeum meg is kapta az alkotásokat, de a legnagyobb megdöbbenésükre a Haaning két töküres vásznat postázott el nekik. Az „alkotásoknak” azt a címet adta, hogy „Fogd a pénzt és fuss!”.

Az igazi komédia csak ezután következett.

A múzeum kiállította a két üres vásznat – ezzel értékes falfelütetet lefoglalva a valódi műalkotások elől – ugyanazzal a lendülettel be is perelte a művészt.

Az ügy végére idén szeptemberben tett pontot a dán bíróság. Ők végül kötelezték a művészt, hogy fizesse, vagyis adja vissza a 28 millió forintnak megfelelő dán koronát, amit alapanyagnak kapott, de nem használt fel. De most figyelj, a kétmilliós honoráriumot megtarthatta!

Haaning egyébként korábban azt mondta egy rádióműsorban az eset kapcsán, hogy ő egyszerűen csak szerződést szegett, ez pedig része a műnek.

Az ominózus "műalkotás" (Forrás: Henning Bagger/Ritzau Scanpix/AFP/Getty Images)Az ominózus "műalkotás" (Forrás: Henning Bagger/Ritzau Scanpix/AFP/Getty Images)

Ennek a felfogásnak a meghonosításával akár itt Veszprémben is könnyebb is lenne elviselni azt, ha valaki talál egy eldobott papírzsebkendőt az utcán és fröcsögve kiposztolja azt azzal, hogy „na… ez a város Európa Kulturális Fővárosa?”. Elég csak az állunkat vakarva megjegyezni, hogy biztos egy kortárs alternatív művészeti alkotás. És talán lenne is olyan művészettörténész, aki partner lenne ebben.

Ez persze csak egy vízió, itt a nyugattól lemaradott vidéken még mindig inkább az számít művészetnek, amire az alkotó érzékelhetően mérhető időt szentelt a saját életéből és nem egy betépett este után pattant ki a fejéből, majd három másodperc alatt meg is alkotta azt.

Hajas Bálint
további cikkek
Mit tud a dubai csoki, amit más nem? - Marketinget legfőképp Hétvezér Mit tud a dubai csoki, amit más nem? - Marketinget legfőképp Valamit rosszul tudtunk a marketingről. Amikor már komplett tudományterületté nőtte ki magát a közgazdaságtanból az, hogy egy terméket megszerettessenek a vevőkkel és minden szelet csokoládé eladására külön stratégiát is alkotnak az irodaházak minimalista stílusában berendezett tárgyalóiban a marketingcsapat fiatalosan dinamikus tagjai, akkor az ember olyan értetlenül áll a dubai csoki népszerűsége előtt, mint John Travolta a Ponyvaregény mémmé vált jelenetében. Hiszen egy óriásplakáton sem köszön vissza, egy televíziós reklám sem szól arról, de még a Youtube-videók elején sem idegesít tizenöt másodpercen keresztül az a bejátszás, hogy milyen jó ez a tejcsokiba burkolódzó pisztáciakrémes tahinises – pirított török cérnametéltes – arab édesség-csoda. 2024. december 19. 15:49 Minek nevezzelek? Hétvezér Minek nevezzelek? A köztereknek van egy hivatalos neve, de néha a köznyelv felülírja ezeket és általában az utóbbi nyer. Veszprém egyik lépcsőjénél pár év múlva kiderül, hogy valóban törvényszerű-e mindez. 2024. október 20. 23:06 Pillanatfelvétel 2024-ből, ami egyszer majd olyan nosztalgia lesz, mint a 90-es évek kóláskupak akciója Hétvezér Pillanatfelvétel 2024-ből, ami egyszer majd olyan nosztalgia lesz, mint a 90-es évek kóláskupak akciója Mennyit ér egy eldobott sörösdoboz, vagy műanyag flakon? A válasz sokkal relatívabb, mint elsőre tűnik. 2024. július 28. 22:36 Senki sem nézi, de mindenki látja – bizonyítottan tévéfüggő a magyar Hétvezér Senki sem nézi, de mindenki látja – bizonyítottan tévéfüggő a magyar A csattanót az elején lelövöm: minden korosztályt beleértve a magyarok átlagosan 4 óra 49 percet tévéznek egy nap. Ezzel hazánk a top 10-ben van világszinten, ami azért is furcsa, mert egyre többször hangzik el a mondat: „Nekem tévém sincs, vagy már rég felmondtam a kábelszolgáltatónál. Csak a Netflix van.” Akkor mégis hogyan jön ki a matek? Kik ezek a tévéfüggő emberek és mit néznek a fekete dobozban? 2024. április 22. 1:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.