Van az a vicc, amikor két alternatív művész sétál az utcán, megállnak egy kocsma előtt és megszólal az egyik: - Szerinted odasz***ak az ajtó elé? – mire a másik: Hagyd, úgysem értenék!
Akár meg is történhetett volna, de lehet, hogy meg is történt ez a kis színjáték valamikor a közelmúltban, mindenesetre jól példázza, hogy amikor az alkotó lusta időt szentelni az alkotására, ezt az űrt tökéletesen be tudja tölteni hitványsággal.
Persze van olyan is, aki már továbbfejlesztette ezt és nem elégedett meg a meg nem értett művészek romkocsmákban olcsó sör mellett merengő státuszával. Jens Haaning dán knceptuális művészt még 2021-ben kérte fel az aalborgi Kunsten Modern Művészeti Múzeum, hogy gondolja újra korábbi képeit és alkossa meg újra azt a koncepciót, amelyben a dán átlagkereset témáját járja körül. A múzeum ehhez 28 millió forintnak megfelelő dán koronát is küldött a művésznek készpénzben, kvázi, mint az alkotása alapanyaga. Emellett kétmillió forintnak megfelelő honoráriumra is szerződést kötöttek.
Jens Haaning 2007-es képe, ami az osztrák átlagkereset témáját dolgokzta fel euró bankjegsekkel. (forrás: Jens Ziehe/Courtesy Sabsay Gallery)
Amikor lejárt a határidő a múzeum meg is kapta az alkotásokat, de a legnagyobb megdöbbenésükre a Haaning két töküres vásznat postázott el nekik. Az „alkotásoknak” azt a címet adta, hogy „Fogd a pénzt és fuss!”.
Az igazi komédia csak ezután következett.
A múzeum kiállította a két üres vásznat – ezzel értékes falfelütetet lefoglalva a valódi műalkotások elől – ugyanazzal a lendülettel be is perelte a művészt.
Az ügy végére idén szeptemberben tett pontot a dán bíróság. Ők végül kötelezték a művészt, hogy fizesse, vagyis adja vissza a 28 millió forintnak megfelelő dán koronát, amit alapanyagnak kapott, de nem használt fel. De most figyelj, a kétmilliós honoráriumot megtarthatta!
Haaning egyébként korábban azt mondta egy rádióműsorban az eset kapcsán, hogy ő egyszerűen csak szerződést szegett, ez pedig része a műnek.
Az ominózus "műalkotás" (Forrás: Henning Bagger/Ritzau Scanpix/AFP/Getty Images)
Ennek a felfogásnak a meghonosításával akár itt Veszprémben is könnyebb is lenne elviselni azt, ha valaki talál egy eldobott papírzsebkendőt az utcán és fröcsögve kiposztolja azt azzal, hogy „na… ez a város Európa Kulturális Fővárosa?”. Elég csak az állunkat vakarva megjegyezni, hogy biztos egy kortárs alternatív művészeti alkotás. És talán lenne is olyan művészettörténész, aki partner lenne ebben.
Ez persze csak egy vízió, itt a nyugattól lemaradott vidéken még mindig inkább az számít művészetnek, amire az alkotó érzékelhetően mérhető időt szentelt a saját életéből és nem egy betépett este után pattant ki a fejéből, majd három másodperc alatt meg is alkotta azt.
