Nem véletlen, hogy itt találkozunk. Mesélnél a helyről?
A Katedra Coworking Veszprém közösségi irodája június elején nyitott, amelynek négyen vagyunk alapítói és üzemeltetői: Véh Balázs és Zimonyi Barbara, a veszprémi Katedra Nyelviskola tulajdonosai, Filep Szilvia marketing szakember, coworking specialista, valamint a BENT Egyesület. Szerettünk volna egy olyan helyet, ahol szabadúszók és távmunkában foglalkoztatottak is profi körülmények között tudnak dolgozni. Viszonylag szokatlan, hogy egy 50 ezer fős megyeszékhelyen nincsen coworking iroda – Szegeden, Győrött, nagyobb vidéki városokban legalább egy működik, ezért is gondoltuk, talán eljött az a pillanat, amikor Veszprémben is érdemes belevágni egy létesítésébe. Megfelelő az internet, kényelmes munkaállomások vannak, plusz monitort tudunk biztosítani, a székek pedig ergonómiailag is megfelelnek a munkavégzésnek. Másrészt egy olyan helyszínt akartunk létrehozni, ahol meg tudjuk tartani az egyesület rendezvényeit. Erre több lehetőség is van, az előtérben 10-12 embernek van hely, itt tartjuk az esti beszélgetős eseményeket, a belső fókuszirodában is elfér ugyanennyi fő akár asztalokkal együtt, így egy előadást vagy workshopot is meg lehet tartani. Emellett van egy 14-16 fős workshop termünk, egy 8 fő befogadására alkalmas tárgyalónk, valamint a Katedrával együttműködve egy 30 fő befogadására alkalmas előadóterem.
Gondolom az sem mindegy, milyen kreatív energiák szabadulnak fel egy ilyen hely lévén.
Így van. Az egyesületünk egyik célja, hogy teret biztosítsunk a balatoni régióban működő vállalkozóknak, szabadúszóknak a találkozásra, tapasztalatcserére, üzleti együttműködésekre. Emellett tudásmegosztó alkalmakat is szervezünk. Ennek nagyon jó kiegészítője, hogy itt különböző szakmák tudnak találkozni, hiszen nem egy cégnél dolgozunk, hanem mindenki más területről érkezik, valami mással foglalkozik.
A te személyes utad hogyan kapcsolódik a BENT-hez?
Öt éve vagyok szabadúszó, munkaerő toborzással foglalkozom, kkv-knak segítek kiválasztani a megfelelő kollégát. Emellett van néhány szerelemprojektem, ilyen a Restart_Mom, ahol munkába visszatérő anyukáknak segítek, és a BENT is. HR-esként nekem nagyon hiányzott a csapat, a közösség, amikor elkezdtem vállalkozóként dolgozni, illetve nagyon furcsa volt, hogy mindennel nekem kell foglalkoznom, a marketingtől kezdve a pénzügyig. Ekkor kezdtem el keresni egy olyan közösség lehetőségét, ahol hasonló gondolkodású vagy hasonló területen dolgozók kapcsolódni tudnak. Kezdetben ez egy Facebook csoport volt, a magyar vállalkozó anyukák alkotta Mompreneurs, majd ennek mellékága lett a balatoni csoport. Ez ma már több mint 1100 tagot számlál. Egy Facebook csoportnak azonban megvannak a korlátai: ötletcserére nagyon jó, de mint érdekvédelmi szervezet vagy rendezvények szervezője nem tud megjelenni. Így jött létre a Balatoni Női Vállalkozói Egyesület 2019-ben, amely picit lazább, mint egy cég vállalkozás, mégis ad némi keretet.
Jelenleg hány tagja van az egyesületnek?
Jelenleg tizennégyen vagyunk, illetve tizennyolc pártoló tagunk is van – a kettő között különbség igazából csak az alapszabályban szereplő feladatok leosztásában van. Mindenkinek egyéni döntése, mennyit szeretne beletenni aktivitásban az egyesületbe. Bárkit szívesen látunk, aki érez vágyat magában, hogy tegyen a helyi vállalkozói közösségért, szélesítse kapcsolatrendszerét és üzleti lehetőségeit.
Általában milyen területről érkeznek a tagok, illetve akik hozzátok fordulnak segítségért?
A többség segítő szakmákból érkezett – coach, tréner, HR szakember –, de van köztünk képzőművész, marketinges, rendezvényszervező és pályázatíró is. Büszkék vagyunk rá, hogy vegyes a kép; talán pont ez az egyik erőssége az egyesületnek, hogy mindenki megtalálja azt, akivel kapcsolódni tudna, illetve a problémákra közösen találunk megoldást. Eseményeinkre az egyéni vállalkozótól a vezető beosztású szakemberig érkeznek mindenféle területről.
Van különbség egyébként abban, milyen úton jutnak el férfiak és nők a vállalkozói létig?
Az Opten évek óta vizsgálja a magyarországi vállalkozások összetételét, amelyből kiderül, noha még mindig kevesebb a női vállalkozó, egyre emelkedik a számuk. A 2022-es adatok szerint a hazai vállalkozások 17%-a van női, 43%-a pedig férfi kézben, míg a fennmaradó százalék vegyes menedzsmentű. Több oka is van annak, miért dönt egyre több nő a szabadúszás, vállalkozás mellett; én azt gondolom, vidéken elsősorban az, hogy nem feltétlenül találnak olyan rugalmas munkavégzési lehetőséget a klasszikus alkalmazotti felállásban, ami összeegyeztethető lenne a családi szerepekkel. Ez magyarázhatja azt is, miért 35 éves kor fölött jelennek meg inkább a női vállalkozók, míg a férfiak között több Z generációst is találunk. Emellett gyakorta tapasztaljuk, hogy valaki nagyon jó szakember a területén, és a tudására szeretne felhúzni egy vállalkozást – legyen az kétkezi, kézműves vagy éppen szellemi tevékenység.
A történelem mennyire alakíthatja a számokat? Még mindig az a megszokott, hogy a családi vállalkozást a férfi örökös vigye tovább?
Részben. A kutatás érdekes tapasztalata az is, hogy sok olyan női tulajdonban lévő vállalkozás van, amelybe behívják a gyerekeket, így azok családi vállalkozásként működnek tovább. A férfiak által tulajdonolt vállalkozásoknál ez ritkábban fordul elő.
És mi a helyzet az előítéletekkel? Előfordul, hogy valakit kevésbé vesznek komolyan akár épp azért, mert anyukaként a hobbijára kezdett el vállalkozást felépíteni?
Szerintem a többségünk már találkozott ezekkel az előítéletekkel, sztereotípiákkal, noha természetesen mindig akad ellenpélda. Ugyanakkor azt is érzékelem, hogy nagyon nagy a bizonyítási vágy ezekben a vállalkozónőkben, éppen azért, mert család mellett indították el a vállalkozásukat, és szeretnék megmutatni, hogy egy másik területen is megállják a helyüket, képesek sikereket elérni. Szerencsére van erre több pozitív példa a környéken.
De nem csak egyénenként kell megküzdeni az általánosítással. Időnként mi is belefutunk abba az előítéletbe, hogy az egyesület abban merül ki, hogy összeülünk és együtt kávézunk, miközben a valóságban sokszor szakmai előadásokról van szó – például egy pénzügyi vagy marketing workshopról –, amelyek pont a fejlődésünket szolgálják, hogy ezt a tudást aztán a vállalkozásra tudjuk fordítani. Persze az üzleti kapcsolódás is nagyon fontos. Ezért jók az olyan kötetlen rendezvényeink, mint a Switch üzleti reggelik, ahol szabadon fel lehet mérni a terepet, meg lehet nézni, érdemes-e csatlakozni a közösséghez, és amelyekből később profitálhatnak is, hiszen gyakran nagyon fontos üzleti kapcsolódások színterei ezek a programok.
Végül is egykor a férfiak is a szivarklubokban beszélték meg az üzleti kérdéseket…
Igen, mondhatjuk, hogy ez meg egy modern női szivarklub.
Általában milyen területeken jön jól a támogatás?
A top háromban még mindig a marketing szerepel az első helyen: milyen marketing trendek, fogások vannak, ezen belül mire érdemes odafigyelni a social mediában, a reklámozásnál. A második helyen önmagam megfogalmazása és az önérvényesítés áll. Sokszor nehéz kiállni és bátran kimondani, kik vagyunk, mivel foglalkozunk, miben vagyunk jók. A harmadik helyen pedig a pénzügyi tervezés szerepel. Nem azért, mert nem jó tervezők a nők, egészen egyszerűen sokan úgy vágnak bele a vállalkozásba, hogy nincs meg minden ahhoz szükséges ismeretük. Hogy is lenne, hiszen az iskolában nincs olyan tantárgy, ami ezt oktatná, hacsak nem speciális intézményről van szó.
Nem sokkal az indulásotok után ütötte fel a fejét a világjárvány, ami tűzpróbája lehetett annak, milyen fontos a támogatás. Ebből az időszakból mit tudtatok továbbvinni?
A Covid kezdetekor még nagyon gyerekcipőben járt az egyesület. Akkor indítottuk volna a rendezvényeket, amelyeket rögtön le is állítottunk és inkább a belső folyamatokra koncentráltunk. Igyekeztünk úgy támogatni a tagokat, ahogy egy vállalat is tenné, mentálisan, heti bejelentkezésekkel, online kávézásokkal, illetve pár hét után ingyenes támogató beszélgetéseket ajánlottunk fel – coach-csal, karriertanácsadóval, nyelvi képzéssel foglalkozó szakemberrel, kinek mire volt szüksége. Ez nagyjából fél évig ment, majd az elmaradó konferenciák, találkozók kiváltására belevágtunk az online Switch üzleti reggelikbe. Ez azért volt nagyon jó tapasztalat, mert országosan „jöttek” érdeklődők: Debrecenből, Békéscsabáról ugyanúgy voltak bejelentkezések, ahogy a Balaton-partról. Fél évig zajlottak online az üzleti reggelik, majd amikor kinyitott Vászolyon a PortusHome, már személyesen tudtunk találkozni, októberben pedig a második évadot indítjuk.
Hogyan kell elképzelni ezeket a reggeliket?
Minden üzleti reggeli konkrét téma köré szerveződik, amiről kezdésként egy szakmai előadást hallhatnak a résztvevők. Olyan témákat keresünk, amelyek a vállalkozói vagy a vezetői létet érintik. Volt szó már az árképzésről, a marketingről, de a stresszkezelésről és a kiégésről is. Ezek az előadások, témák nagyon jó lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők utána kötetlen formában beszélgessenek, tapasztalatokat osszanak meg, kapcsolódjanak, amiből később együttműködések is kialakulhatnak.
A rendezvényeken való részvétel mennyire feltételezi a vállalkozói létet? Érkezhet „kívülálló” is?
A rendezvényeink teljesen nyitottak. Vannak köztük kisebbek és nagyobbak, részvételi díjasak és ingyenesek – ilyen ingyenes rendezvény például a Street Training, amit már negyedik alkalommal szerveztünk meg Balatonalmádiban, és ahol ugyancsak a tanuláson, az önfejlesztésen van a fókusz. Egy nagyobb rendezvényünk volt szeptember végén az EmpowerHER, ahol több kerekasztal beszélgetés és workshop keretében foglalkoztunk olyan témákkal, mint a self branding, a magabiztos megjelenés, a célmeghatározás, a tervezés, illetve egyedi és érdekes helyi történeteket is lehetett hallani. Jó érzés volt, hogy több országos cég is mellénk állt, elismerve a támogató női rendezvények létjogosultságát. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy egy feminista klub lennénk. Úgy gondolom, nagyon fontos a diverzitás, hogy mindkét nem tudja képviselni magát bármilyen témában, és a rendezvényeinken is szeretettel várjuk a férfiakat is, de fontos, hogy legyen egy olyan fórum, ahol a nők is össze tudnak jönni.
A jövőt illetően milyen terveitek vannak még?
Indultunk a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület pályázatán, aminek köszönhetően egy tízalkalmas ingyenes rendezvénysorozatot fogunk megvalósítani jövő év szeptemberéig Balatonalmádiban. Ebben lesz két mini konferencia, három tréning és öt műhelymunka, amelyek mindegyikén nagyon fontos szerepet fog kapni a tudás- és tapasztalatmegosztás. A következő időszakban a coworking iroda népszerűsítése mellett szeretnénk tovább bővíteni az egyesületet.
Fotó: Kovács Bálint, Csokonai Krisztina Mazsola Fotó
