A negatív körülmények összejátszanak: nemcsak a fény mennyisége kevés az évnek ebben a szakaszában, de hideg is van, a kettő együtt pedig sokak hangulatát letöri, elveszi a kedvet a kimozdulástól, és szorongást, lehangoltságot okozhat, ami depresszióhoz is vezethet. Mit tehetünk ez ellen, és mit tanulhatunk azoktól, akik a sarkkörön túl élve novembertől februárig egyáltalán nem is látják a napot?
Arne Lowden, a Stockholmi Egyetem alváskutatója a BBC kérdésére kifejtette: a testünk számára a fény változása segít az éjszakai alvásban és a nappali aktivitásban is. (Mint korábban írtuk, emiatt többet is alszunk télen.) Napfényre van szükségünk ahhoz, hogy a belső óránkat a külvilághoz igazítsuk: a napfény hatására állítja le az agyunk a melatonin nevű, alvást segítő hormon termelését. Kellő mennyiségű fény hiányában a belső ritmusunk elcsúszik a külvilághoz képest.
A napsütés és a mozgás a kulcs (Fotó: Daniel Frank on Unsplash)
A fény emberekre gyakorolt hatását kutató brazil-kubai tudós, Mariana Figueiro szerint ez sokaknak problémát okoz az életritmusuk fenntartásában, olyan időszakokban kell ugyanis ébren lenniük, amikor az agyuk szerint még/már aludniuk kellene. Ez kiválthat szorongást, depressziót, és hatással lehet a táplálkozásra és ezáltal az elhízásra.
Lowden szerint már az is segíthet rendet tenni a szervezetünkben, ha legalább napi húsz percig intenzív napfénynek tesszük ki magunkat – ez praktikusan valamilyen a szabadban végzett tevékenységet jelent, lehetőleg a reggeli, kora délelőtti órákban. Természetesen a testmozgás is sokat segíthet abban, hogy kellő energiaszintre kerüljünk, de ezen a téren is érdemesebb a kinti sportolási lehetőségeket választani a konditermek helyett.
Bár az igazán hideg téli hetek még előttünk állnak (ha lesznek egyáltalán…), a világosságra már csak alig több mint két hónapot kell várnunk. Idén március 20-án következik be a tavaszi nap-éj egyenlőség, attól kezdve pedig egészen szeptemberig hosszabbak lesznek a nappalok, mint az éjszakák.
