A rangos kézilabdaversenyek sorában az Eb rendelkezik a legrövidebb múlttal, mivel csak 1991. november 17-én alapították meg Berlinben az Európai Kézilabda Szövetséget (EHF), melynek székhelye a kezdetek óta Ausztria fővárosában, Bécsben található. Portugáliában rendezték 1994-ben az első kontinensviadalt 12 csapat részvételével, melyet Svédország nyert meg. Az eddig lejátszott 15 Európa-bajnokságon ötször állhattak fel a dobogó legmagasabb fokára a svédek, akik begyűjtöttek még egy második helyezést is. A legtöbb érmet viszont a spanyolok szerezték, összesen kilencet – két-két arany és bronz mellett öt ezüstöt. Összesen 12 nemzet szerepel az érmesek listáján, Magyarország nincs köztük.
Válogatottunk két kivétellel rendre ott volt az Eb-n. Az elsőn a hetedik helyen végzett a veszprémi klubra épített együttes. Kaló Sándor szövetségi kapitány egy csapatra való játékost – Csoknyai Istvánt, Éles Józsefet, Gulyás Istvánt, Pásztor Istvánt, Perger Zsoltot, Sótonyi Lászlót és Zsigmond Györgyöt – válogatott be a bakonyi klubból. A legjobb eredményt 1998-ban érte el a magyar együttes, amikor hatodikként zárt Olaszországban. Ekkor Vass Sándor volt a szövetségi kapitány, aki ugyancsak a Fotexre építette a nemzeti gárdát, melynek soraiban nyolc veszprémi volt: Csoknyai István, Gulyás István, Kis Ákos, Mezei Richárd, Pásztor István, Sótonyi László, Szathmári János és Zsigmond György.
A magyar válogatott Montenegró ellen kezd az Eb-b - Fotó: MKSZ/Cseh Péter
A magyar Eb-történet fontos része, hogy a szlovákokkal közösen rendezhettük két évvel ezelőtt, 2022-ben a 15. kontinensviadalt. Pozsony és Kassa mellett Debrecenben, Szegeden, valamint a fővárosunkban játszották a meccseket, a végjáték az erre az alkalomra felépített, több mint 20 ezer nézőt befogadó budapesti MVM Dome-ban volt. Tény, hogy válogatottunk teljesítménye elmaradt a rendezés színvonalától, játékosainkat „agyonnyomta” a nagy várakozás. De ez már történelem, most a következő feladatra, az idei németországi Európa-bajnokságra kell koncentrálni Chema Rodriguez szövetségi kapitány csapatának.
A magyar válogatott vereséggel zárta a felkészülést, miután a pénteken Tatabányán megrendezett mérkőzésen az utolsó másodpercben kapott góllal 25-26-ra kikapott a csehektől. De kapaszkodjunk bele a színházi babonába, mely szerint a rossz főpróbát jó premier követi. Legjobbjaink a C csoportban fognak játszani sorrendben Montenegró (január 12-én), Szerbia (14-én) és Izland (16-án) ellen 20:30 órai kezdettel. A kvartett valamennyi mérkőzését Münchenben, a 12.150 nézőt befogató olimpiai csarnokban rendezik. Az első két helyezett jut tovább a középdöntőbe, ahová magukkal viszik az egymás elleni eredményt. Továbbjutás esetén nehéz ágon folytathatják a küzdelmet a magyarok, ugyanis itt szerepelnek a házigazda németek, a franciák, a spanyolok és a horvátok.
A Telekom Veszprémet egyedül Ligetvári Patrik fogja képviselni a kontinensviadalon.
Az Európa-bajnokságok dobogósai:
1994: 1. Svédország, 2. Oroszország, 3. Horvátország
1996: 1. Oroszország, 2. Spanyolország, 3. Jugoszlávia
1998: 1. Svédország, 2. Spanyolország, 3. Németország
2000: 1. Svédország, 2. Oroszország, 3. Spanyolország
2002: 1. Svédország, 2, Németország, 3. Dánia
2004: 1. Németország, 2. Szlovénia, 3. Dánia
2006: 1. Franciaország, 2. Spanyolország, 3. Dánia
2008: 1. Dánia, 2. Horvátország, 3. Franciaország
2010: 1. Franciaország, 2. Horvátország, 3. Izland
2012: 1. Dánia, 2. Szerbia, 3. Horvátország
2014: 1. Franciaország, 2. Dánia, 3. Spanyolország
2016: 1. Németország, 2. Spanyolország, 3. Horvátország
2018: 1. Spanyolország, 2. Svédország, 3. Franciaország
2020: 1. Spanyolország, 2. Horvátország, 3. Norvégia
2022: 1. Svédország, 2. Spanyolország, 3. Dánia
A magyar válogatott szereplése:
1994: 7. hely (résztvevők száma 12)
1996: 10. hely (12)
1998: 6. hely (12)
2000: nem jutottunk ki (12)
2002: nem jutottunk ki (16)
2004: 9. hely (16)
2006: 13. hely (16)
2008: 8. hely (16)
2010: 14. hely (16)
2012: 8. hely (16)
2014: 8. hely (16)
2016: 12. hely (16)
2018: 14. hely (16)
2020: 9. hely (24)
2022: 15. hely (24)
