Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Latin-Amerika táncával is küzdöttek a fagyok ellen hétvégén

2024. január 8. 11:30
Amíg szombaton este a kinti hőmérséklet kezdett egyre fagyosabb lenni, az Ipari Technikum könyvtárában épp ellenkezőleg, felforrósodott. Második alkalommal szervezték meg a veszprémi tangóbált, bizonyítva, hogy az EKF-fel együtt nem értek véget a kulturálisan sokszínű programok Veszprémben.

2023-ban, amikor teljes fordulaton dübörögött az EKF-év, már szinte megszokottá vált, hogy Veszprémben hétről hétre bemutatkozik egy távolabbi kultúra valamilyen formában. Latin-Amerika kultúrája is több módon része volt a tavalyi évadnak, viszont az már most látszik, hogy mindez nem korlátozódott egy esztendőre.

2024 első hétvégéjén ugyanis már második alkalommal szervezték meg Veszprémben az újévi tangóbált, amin közel százan vettek részt, hódolva a latin életérzésnek és kifejezetten a tangótáncnak.

Ennek az argentin eredetű táncstílusnak lelkes képviselője a város alpolgármestere, Hegedűs Barbara is, aki már az első bálnak a szervezésében is közreműködött, idén pedig a Tangó és Mozgásművészeti Egyesülettel megismételték ezt.

A szombati eseményen is ő köszöntötte a megjelenteket – még Budapestről és Zalaegerszegről is érkeztek vendégek. Az alpolgármester mellett házigazdaként részt vett Pap Máté, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárja is. Ők ketten egyébként a magánéletben férj és feleség, tehát elmondható, hogy személyes kulturális érdeklődésükbe vonták be a veszprémieket, a létszámot tekintve sikeresen.

Hegedűs Barbara és Pap MátéHegedűs Barbara és Pap Máté

A tangóbál programja két részből állt, először a Puerto Tango projekt, a bandoneonos Vörös Eszter által létrehozott tangó zenei műhely adott koncertet, amelyben különféle hangszer-összeállításban hangoztak el az argentin tangó több mint 140 éves történetének slágerei és kevésbé ismert dallamai.

Ezt követően kezdődött a közös örömtánc a latin ritmusokra.

A tangótánc természetes formája a hangsúlyokra való lépkedés, ez a szabályos, a zene lüktetésére történő séta képezi a tánc alapját. A gyakorlatban rendkívül nagy tere van az improvizációnak, a zene átélése és a rendelkezésre álló tér alapján a táncosok pillanatról pillanatra döntenek a követendő lépésekről. Az „akadémikus” lépést, a salidát bár kezdetben megtanulják a táncosok, de végül szinte sosem alkalmazzák. A tangónak „iskolái” sincsenek, mindenki saját érzései, saját stílusa alapján táncol. Hogy a párok harmonikusan haladhassanak előre a parketten, nagyon nagy szerepe van a vezetés technikájának. Ezt a táncosok szoros testi közelsége is indokolttá teszi. Ez a pár férfi tagjának feladata, egyszerre kell döntenie saját, illetve partnere lépéseiről, melyet elsősorban felsőtestének mozgásával tud kommunikálni. A tangó markáns férfidominanciát mutat, ami viszont csak látszat: inkább a férfi „szolgálja ki” a nő igényeit, teszi számára a táncot élménnyé azzal, hogy „előkészíti” a nőnek a táncát.

Fotók: Pesthy Márton

vehir.hu
további cikkek
Papírra vetették a veszprémi amatőr költők szárnypróbálgatásait kultúra Papírra vetették a veszprémi amatőr költők szárnypróbálgatásait Antológiát jelentetett meg a Veszprémi Művészetek Háza a Költőtoll Irodalmi Kör amatőr szerzőinek verseiből. tegnap 12:24 Grace és Gloria: A szeretet mentőöve a halál árnyékában kultúra Grace és Gloria: A szeretet mentőöve a halál árnyékában Tom Ziegler amerikai drámaíró műve különös érzékenységgel beszél az elmúlásról, a gondoskodás szerepéről és arról, hogyan képes két idegen ember egymás lelki támaszává válni a legnehezebb pillanatokban. Az előadás Grace, az idős parasztasszony és Gloria, a New Yorkból hazatérő, nagy karriert befutott önkéntes szociális munkás kapcsolatát mutatja be – két élet találkozását, amelyet a halál közelsége tesz még élesebbé és még emberibbé. Az előadás bemutatója december 13-án lesz a Veszprémi Petőfi Színházban, a darabot Máté P. Gábor rendezte. 2025. december 12. 22:35 Jazz, ami felemel, de a bánatban is velünk marad, mégis, kétszer nem szól ugyanúgy Life&Style Jazz, ami felemel, de a bánatban is velünk marad, mégis, kétszer nem szól ugyanúgy Azt gondoljuk, hogy ismerjük a jazzt? A zenészek közti titkos összekacsintásokat, a füstös klubokat, a dallamokba rejtett érzelmeket? Aligha! Borbély Mihály, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas jazz-zenész megtanított rá, hogy ez a műfaj valójában nem misztikum, hanem a legőszintébb emberi gesztusok zenévé formálása, ahol kétszer nem tudnak eljátszani ugyanúgy egy dalt sem, még a legnagyobb zenészek sem. 2025. december 12. 1:26

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.