Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 18. Jenő
Veszprém
2°C
2024. november 18. Jenő
Veszprém
2°C

A rendezett környezet a mentális egészséget is javítja

2024. január 17. 21:29 // Forrás: National Geographic
Kreatív káosz vagy precíz rend? Bár sokan előbbire szavaznak, testi-lelki jóllétünk múlhat rajta, mekkora rendet tartunk magunk körül.

Január közepén járunk, még épp tartanak az újévi fogadalmak, a klasszikus életmódváltást célzó tervek mellett pedig egyre többen határozták el azt is, hogy idén végre rendet tesznek az életükben és a környezetükben: megválnak a felesleges tárgyaktól, jól átlátható rendszer szerint tárolják a ruhákat meg az iratokat, és az irodai asztalukon is összepakolnak, miután felálltak tőle. Kutatások szerint pedig mindezzel nemcsak a hatékonyságukat növelhetik, de a mentális egészségüket is javíthatják.

Fotó: Samantha Gades / UnsplashFotó: Samantha Gades / Unsplash

Daniel Levitin, a Montreal-i McGill University neurológusa szerint azok, akiket rendetlenség és szervezetlenség vesz körbe, jóval gyakrabban tapasztalnak memóriazavarokat és hangulatzavarokat, hajlamosabbak az impulzivitásra, rosszabbak az étkezési szokásaik, a magasabb kortizolszint miatt pedig gyakrabban alakul ki náluk krónikus szorongásos zavar. De a rendetlen környezet az általános jóllétünknek és a biztonságérzetünknek sem tesz jót, hatására boldogtalanabbnak, kimerültnek érezhetjük magunkat, nehezebben koncentrálunk és hozunk döntéseket – derül ki egy a Journal of Environmental Psichology-ban megjelent tanulmány szerint.

Mindez azzal lehet összefüggésben, hogy a kaotikus környezetet a túlterheltségünknek és a mentális szervezetlenségünk következményének tudjuk be, amivel tulajdonképpen jól megbélyegezzük és elítéljük magunkat.

Jó hír viszont, hogy egy kis rendszerezéssel máris javíthatunk a mentális állapotunkon.

Fotó: Dane Deaner / UnsplashFotó: Dane Deaner / Unsplash

Joseph Ferrari, a DePaul University pszichológia professzora, a rendezetlen környezet elismert kutatója szerint ha megtanuljuk, hogyan éljünk szervezettebben és tartsunk rendet az otthonunkban, illetve a munkahelyünkön, azzal csökkenthetjük a kimerültségünket, növelhetjük a teljesítőképességünket és jelentősen javíthatunk a közérzetünkön. Sőt, a szorongásos tüneteket és a stressz szintünket is csökkenthetjük, jobb alvásminőségre tehetünk szert, egyes kutatások szerint pedig még a fizikai egészségünk is javulhat: egy ausztrál tanulmány szerint azok, akiknek tisztább volt a lakása, aktívabbnak bizonyultak, kevésbé híztak el és általában véve jobb fizikai egészségnek örvendtek.

Oké. De hogyan vágjunk bele a rendrakásba?

Kezdjük kicsiben! Ahelyett, hogy egy teljes szobát akarnánk rögtön „megmariekondózni”, maradjunk egyszerre egy szekrénynél, egy könyvespolcnál vagy éppen a konyhai eszközöknél. Ha közben zenét hallgatunk, majd a frissen átrendezett helyben egy kicsit kigyönyörködjük magunkat, azzal még élvezetesebbé tehetjük a dolgot.

Fotó: Sarah Brown / UnsplashFotó: Sarah Brown / Unsplash

Sokat segíthet az is, ha időkeretet szabunk a rendrakásra és fejben vizualizáljuk, milyen előnyökkel jár majd a tevékenységünk, illetve ha meghatározunk bizonyos kategóriákat, amelyek alapján eldönthetjük, hogy egy-egy tárgyat szem előtt tartunk, kidobunk vagy félretesszük későbbi, alkalomnak megfelelő használatra (tipikusan ilyenek a karácsonyi/húsvéti/őszi-nyári dekorációk).

Ne feledkezzünk meg a digitális lábnyomunkról sem. Iratkozzunk le a hírlevelekről, amelyekre nincs szükségünk, rendszerezzük mappák szerint a fényképeket, töröljük a felesleges emaileket. Ha csak öt percünk van rá, az se baj. Önmagában a tevékenység a lényeges: miközben rendszerezünk és megszabadulunk a szükségtelen dolgoktól, döntéseket hozunk, gyakorlatot szerzünk az érzelem szabályozásban megtanulunk priorizálni és türelmesebbek leszünk, összességében pedig azt üzenjünk magunknak a rendrakásra fordított idővel, hogy megérdemeljük a jobbat, a kellemeset.

Nyitókép: Freepik

Bertalan Melinda
további cikkek
A magyarok ötöde szerint az egyedül élők magányosak és boldogtalanok életmód A magyarok ötöde szerint az egyedül élők magányosak és boldogtalanok Minden ötödik ember gondolja azt, hogy az egyedül élők többnyire magányosak és boldogtalanok, és közel ugyanennyien vélik úgy, hogy egyedül élni kiszolgáltatottsággal jár, mert baj esetén nincs kihez fordulni – derül ki az Egyedülfekvők.hu megbízásából készült reprezentatív felmérésből. 2024. november 11. 10:45 Tabusítás helyett legyen közügy a demencia! egészség Tabusítás helyett legyen közügy a demencia! Ma Magyarországon 250-300 ezer ember is érintett lehet a demencia tüneteiben, ennek felismerésében pedig az egyik legnagyobb szerepe az idős emberek hozzátartozóinak van. Persze léteznek olyan szakmai szervezetek is, akik azt a célt tűzték ki, hogy a társadalomban széles körben felhívják a figyelmet a demenciára. A közelmúltban Veszprémbe látogatott a Feledhetetlen Alapítvány Ne feledd! Napja, itt beszélgettünk a demenciáról dr. Kázár Ágnessel, az alapítvány elnökével és a téma szakértőjével. 2024. november 5. 21:14 Egy-másfél évvel megelőzik kortársaikat azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak mesét közélet Egy-másfél évvel megelőzik kortársaikat azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak mesét Egy-másfél évvel megelőzik az életkoruknak megfelelő fejlődési elvárásokat azok az általános iskolások, akiknek rendszeresen olvastak mesét – többek között ilyen „kézzelfogható” előnye van annak, ha egy család beilleszti a meseolvasást a mindennapokba. 2024. november 4. 12:53 Minden harmadik magyar felnőtt plüssjátékkal alszik életmód Minden harmadik magyar felnőtt plüssjátékkal alszik A plüssök különleges szerepet játszanak az életünkben: a REGIO JÁTÉK friss kutatása szerint a magyar felnőttek kétharmadának van olyan plüssállata, amelyhez személyes emlék fűződik, és minden harmadik felnőtt rendszeresen plüssfigurával alszik. 2024. október 17. 11:31

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.