Január közepén járunk, még épp tartanak az újévi fogadalmak, a klasszikus életmódváltást célzó tervek mellett pedig egyre többen határozták el azt is, hogy idén végre rendet tesznek az életükben és a környezetükben: megválnak a felesleges tárgyaktól, jól átlátható rendszer szerint tárolják a ruhákat meg az iratokat, és az irodai asztalukon is összepakolnak, miután felálltak tőle. Kutatások szerint pedig mindezzel nemcsak a hatékonyságukat növelhetik, de a mentális egészségüket is javíthatják.
Daniel Levitin, a Montreal-i McGill University neurológusa szerint azok, akiket rendetlenség és szervezetlenség vesz körbe, jóval gyakrabban tapasztalnak memóriazavarokat és hangulatzavarokat, hajlamosabbak az impulzivitásra, rosszabbak az étkezési szokásaik, a magasabb kortizolszint miatt pedig gyakrabban alakul ki náluk krónikus szorongásos zavar. De a rendetlen környezet az általános jóllétünknek és a biztonságérzetünknek sem tesz jót, hatására boldogtalanabbnak, kimerültnek érezhetjük magunkat, nehezebben koncentrálunk és hozunk döntéseket – derül ki egy a Journal of Environmental Psichology-ban megjelent tanulmány szerint.
Mindez azzal lehet összefüggésben, hogy a kaotikus környezetet a túlterheltségünknek és a mentális szervezetlenségünk következményének tudjuk be, amivel tulajdonképpen jól megbélyegezzük és elítéljük magunkat.
Jó hír viszont, hogy egy kis rendszerezéssel máris javíthatunk a mentális állapotunkon.
Joseph Ferrari, a DePaul University pszichológia professzora, a rendezetlen környezet elismert kutatója szerint ha megtanuljuk, hogyan éljünk szervezettebben és tartsunk rendet az otthonunkban, illetve a munkahelyünkön, azzal csökkenthetjük a kimerültségünket, növelhetjük a teljesítőképességünket és jelentősen javíthatunk a közérzetünkön. Sőt, a szorongásos tüneteket és a stressz szintünket is csökkenthetjük, jobb alvásminőségre tehetünk szert, egyes kutatások szerint pedig még a fizikai egészségünk is javulhat: egy ausztrál tanulmány szerint azok, akiknek tisztább volt a lakása, aktívabbnak bizonyultak, kevésbé híztak el és általában véve jobb fizikai egészségnek örvendtek.
Oké. De hogyan vágjunk bele a rendrakásba?
Kezdjük kicsiben! Ahelyett, hogy egy teljes szobát akarnánk rögtön „megmariekondózni”, maradjunk egyszerre egy szekrénynél, egy könyvespolcnál vagy éppen a konyhai eszközöknél. Ha közben zenét hallgatunk, majd a frissen átrendezett helyben egy kicsit kigyönyörködjük magunkat, azzal még élvezetesebbé tehetjük a dolgot.
Sokat segíthet az is, ha időkeretet szabunk a rendrakásra és fejben vizualizáljuk, milyen előnyökkel jár majd a tevékenységünk, illetve ha meghatározunk bizonyos kategóriákat, amelyek alapján eldönthetjük, hogy egy-egy tárgyat szem előtt tartunk, kidobunk vagy félretesszük későbbi, alkalomnak megfelelő használatra (tipikusan ilyenek a karácsonyi/húsvéti/őszi-nyári dekorációk).
Ne feledkezzünk meg a digitális lábnyomunkról sem. Iratkozzunk le a hírlevelekről, amelyekre nincs szükségünk, rendszerezzük mappák szerint a fényképeket, töröljük a felesleges emaileket. Ha csak öt percünk van rá, az se baj. Önmagában a tevékenység a lényeges: miközben rendszerezünk és megszabadulunk a szükségtelen dolgoktól, döntéseket hozunk, gyakorlatot szerzünk az érzelem szabályozásban megtanulunk priorizálni és türelmesebbek leszünk, összességében pedig azt üzenjünk magunknak a rendrakásra fordított idővel, hogy megérdemeljük a jobbat, a kellemeset.
Nyitókép: Freepik