Budapesten született, mégis tősgyökeres veszpréminek vallotta magát, mert itt járt általános és középiskolába, majd 1963-ban a Testnevelési Főiskola elvégzése után visszatért a királynék városába. Huszonkét évesen középiskolai tanár lett, előbb a közgazdaságiban, majd a Lovassy gimnáziumban. Futballkedvelő édesapja – aki a Veszprémi Vasasnál tevékenykedett – szerettette meg vele a sportot.
Első sportága a vívás volt, középiskolásként országos harmadik helyezést ért el egyéniben és csapatban, többek között olyan ellenfelekkel küzdve a páston, mint a későbbi világbajnok és olimpiai ezüstérmes Kamuti Jenő. Később Németh Csaba felhagyott a vívással, mert jobban évonzották a labdajátékok. A kézilabda volt a kedvence, de szerette a kosárlabdát és a futballt is. A sport mellett zenei téren is kiemelkedett: zongorázni tanult, majd az első városi zenekarban első csellistaként játszott.
Felnőttként három területtel kötelezte el magát. Első számú feladatának a tanítást tartotta. Szorosan kapcsolódott ehhez a diáksport, melyben országos sikereket ért el kézilabdacsapataival. A harmadik a sportegyesületekben végzett munka volt. Annyira szeretett tanítani, hogy akkor sem váltott, amikor főfoglalkozású edzői állást kínáltak számára a férfi kézilabdaklubnál, az Építőknél. Amikor 1982-ben létrehozták a Közlekedésgépészeti Szakközépiskolát, ultimátumként közölték az illetékesek, hogy vagy neki, vagy egykori tanárának és mentorának, Bakos Istvánnak át kell menni az új tanintézetbe. Egyértelmű volt számára, hogy neki kell váltani, ezért önként vállalta.
A Veszprémi Építők SE Németh Csaba irányításával nyerte a klub első aranyérmét
A tanítás mellett Németh Csaba kimagasló munkát végzett a diáksportban – huszonöt éven át volt a megyei szervezet elnöke. Ezekkel párhuzamosan dolgozott sportegyesületi szinten is. Előbb a kéziseket edzette, majd a kosarasokat, akikkel két éven át szerepeltek az NB I-ben.
A kezdetektől foglalkozott az 1977-ben alakult Veszprémi Építők SE kézilabdázóival, akikkel megnyerte a klub első aranyérmét, amikor a megyei bajnokságból felvitte a csapatot az NB II-be. Később Kiss Szilárd segítőjeként másodedzőként dolgozott az egyesületnél.
Aranydiplomáját 50 év elteltével 2013-ban vette át a Testnevelési Főiskolán. A Tanár – mindig így emlegették a barátai és ismerősei. Ez elsősorban nem a státuszának, hanem a szakmai elhivatottságának szólt. Amit elvállalt, azt mindig teljes odaadással végezte – tanári módon.
