Szombat délelőtt a veszprémi Betekints Hotelben gyűltek össze az 1977. január 4-én alapított Veszprémi Építők Sport Egyesületet (VÁÉV SE) egykori elnökségének tagjai. A meghívottak azokról sem feledkeztek meg, akik már nem lehetnek közöttünk. Az ünnepség elején egyperces néma főhajtással emlékeztek Klein Jenőre, Fekete Lászlóra és Schmiedhoffer Józsefre.
Forró Ferenc alapító elnök elmondta, hogy a Bakony Vegyész női kézilabdacsapatának remek szereplése és a veszprémi közönség sportág iránti szeretete lebegett a szemük előtt a VÁÉV SE alapításakor.
Forró Ferenc
– A vállalat rossz gazdasági helyzetben volt, ám a társaság vezérkara elhatározta, hogy a gazdasági felemelkedéssel együtt a sporttal is foglalkozni fog. Akkor még csak tanultuk, hogy mi is az a kézilabda, amiből aztán bekövetkezett a veszprémi csoda. Évről évre osztályt léptünk, s mindig egyre magasabb célokat tűztünk ki magunk elé. Nagyon sokan tettek azért, hogy a mai színvonalat elérjük – elevenítette fel a kezdeteket Forró Ferenc.
Hozzátette: bár a név többször is megváltozott, az egyesüket mindig veszprémi maradt, ezért nemcsak a vállalati dolgozók, hanem az egész város magáénak érezte. Ráadásul minden egyes névváltoztatás egy minőségileg magasabb szint lehetőségét biztosította.
– Minden alkalommal, amikor felharsan az Építők rigmus, rátok gondolok, akikkel akkoriban együtt elkezdtük a munkát – mutatott a teremben helyet foglalókra az egyesület örökös tiszteletbeli elnöke.
Igaz Endre
Igaz Endre, a vállalat korábbi igazgatója szemlátomást meghatódottan szólalt fel. – Azért jöttem ide, hogy elköszönjek a barátaimtól, akikkel együtt dolgozunk, s halmoztuk a szakmai sikereket. Meggyőződésem, hogy Veszprém megyében rajtunk kívül nem igen lehet találni hasonló kvalitású vállalatot, amely ilyen eredményeket harcolt ki. Kívánom, hogy a hátralévő életetekben őrizzétek meg a baráti szeretet és megbecsülést – szólt az asztaltársaság tagjaihoz.
Hajnal Csabát napra pontosan negyven évvel ezelőtt, január 7-én kérte fel a megalakult egyesület vezetése, hogy vállalja el az egyesület szakmai munkájának felépítését. A klub egykori ügyvezetője csaknem négy évtizedet dolgozott a 24-szeres magyar bajnok, 25-szörös kupagyőztes, háromszoros BL-döntős, kétszeres KEK- és SEHA-liga győztes sportkör élén.
Hajnal Csaba
– Nagyon szerencsés vagyok, hogy ezt csinálhattam. Úgy ment el 39 év és két hónap az életemből, hogy annak minden pillanatát – beleértve a kudarcokat is – élveztem. Egyetlen másodperc sem volt teher számomra. Óriási élmények, ezernyi emlék köt ehhez az időszakhoz. Jószándékú, becsületes, kiváló emberekkel dolgozhattam, akiknek a segítségével ezt a klubot nagyon messzire juttattuk – húzta alá Hajnal Csaba, aki felelevenítette, hogy már a másodosztályban is 3500 néző járt ki a feljutás küszöbén álló együttes találkozóira. Ahogy fogalmazott, a királynék városában vallás lett a kézilabda, ami annak köszönhető, hogy az elmúlt négy évtizedben mindig előre tudtak lépni.
Németh Csaba
Szintén megtisztelte jelenlétével az eseményt Németh Csaba, aki a megyei bajnokságból az NB II-be vezette a gárdát. – Nem volt egyszerű a feladatom, hiszen a hozzám került tíz-tizennégy játékos mérkőzésről mérkőzésre meg akarta mutatni a tehetségét, miközben csapatot kellett építenem. Emiatt több volt a pszichikai, mint a szakmai munka. Később a kosárlabdában dolgoztam, de a veszprémi kézilabda a mai napig szívügyem – fogalmazott az első bajnokcsapat edzője.
Kiss Szilárd
A bakonyi alakulathoz ezer szállal kötődő Kiss Szilárd is részt vett a jubileumi ünnepségén. – Itt szívtam magamba azt az edzői profizmust, amit azóta is kamatoztatok a klubjaimnál. Az én időmben az adta a csapat varázsát, hogy főleg magyarok játszottak a sorainkban. Ez sajnos azóta átbillent, de be kell látni, hogy a sport ebbe az irányba halad. Nagyon szép emlékeket őrzök Veszprémből, s természetesen továbbra is drukkolok a fiúknak – jegyezte meg a szakember, aki élete fájó pontjának nevezte, hogy nem itt fejezhette be edzői pályafutását.
Állnak: Molnár Kálmán, Németh Csaba, Kiss Szilárd, Tál Ferenc, Vajsz Miklós, Hajnal Csaba, Juhász László. Ülnek: Csabai Béla, Pintér Imre, Balogh Zsigmond, Forró Ferenc, Igaz Endre, dr. Horváth László
A jelenlévők végül megtekintették Donát Tamás szerkesztő-riporter kisfilmjét, amely a klub első huszonöt évét elevenítette fel. Az újságíró megjegyezte: abban a szerencsés helyzetben van, hogy 1976. szeptember 1-jén kezdte pályáját, így végig kísérhette az egyesület negyvenéves történetét, s cikkekben, filmekben és könyvekben rögzíthette azt.
