Majdnem minden európai sajtóban vezető hír volt az, ami múlt héten történt Brüsszelben. Egyrészről, mindaz, ami a parlament falain belül történt, másrészről pedig az, ami az utcákon zajlott.
Előbbi hírek az Európai Tanács üléséről és az ott meghozott döntésekről szóltak. Ez az a plénum az unión belül, amelyben a tagállamok kormányfői gyűlnek össze, Magyarországot a miniszterelnök, Orbán Viktor képviseli. A csúcstalálkozót azért hívták össze, hogy felülvizsgálják az EU 2021-2027-es költségvetését és megszavazzanak további 50 milliárd eurót Ukrajnának. Sokáig úgy tűnt, hogy Magyarország ezt a határozatot vétózni fogja, végül kompromisszumos megoldásként a magyar miniszterelnök is megszavazta, de úgy hogy a záródokumentumba bekerültek azok a fékek is, amelyek azt biztosítják, hogy Kijev az EU szigorú ellenőrzése mellett az ország működésének fedezésére költheti majd a támogatást.
Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik, miután a Brüsszel belvárosában tüntető gazdákkal találkozott 2024. január 31-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Amíg a falakon belül zajlott a diplomáciai húzd meg - ereszd el, addig a környező utcákat gyakorlatilag megbénították azok a belga, holland és francia tüntető traktorosok, akiknél most telt be a pohár az EU több intézkedése miatt, amelyeknek csak egy szelete az Ukrajnának nyújtott támogatás, de erről majd kicsit később.
Ebbe a miliőbe érkezett meg Hegedűs Barbara is, akinek nem ez volt az első brüsszeli útja, hiszen 2020 óta az egyik magyar tagja a Régiók Európai Bizottságának. Ez a testület egyfajta véleményezési feladatot lát el a brüsszeli döntéshozatalban. Tagjai olyan politikusok, akik saját országukban – közigazgatási berendezkedéstől függően – egy városban, vagy régióban politizálnak, az uniós bizottságban pedig az ott élő emberek érdekeinek adnak hangot. Így a Régiók Bizottsága egy rendkívül sokoldalú és sok véleményt tükröző testület, akik időről időre megtárgyalják azokat az ügyeket, amelyek a bizottság és az Európai Parlament elé kerülnek.
Hegedűs Barbara portálunknak elárulta, hogy a mostani ülésen központi téma volt a közelgő EP-választás, ami kapcsán végeredménytől függetlenül az egyik legfontosabb cél, hogy minél több fiatal is elmenjen szavazni. Veszprém egyébként pozitív példaként jelent meg a többi európai város képviselője előtt, hiszen az alpolgármester felszólalásaiban hosszasan mutatta be, hogy például az ifjúsági stratégia megalkotásába hogyan vonták be a helyi fiatalok tömegét, holott végeredményében ez is egy bürokratikus folyamat volt, mégis sikerült aktivizálni őket.
Hegedűs Barbara
Visszatérve arra, ami az utcákon történt, a veszprémi alpolgármester sem tapasztalt még hasonló volumenű tüntetést Brüsszelben, pedig időről időre vannak kisebb megmozdulások az EU némely intézkedése ellen. Most viszont „a valóság tényleg szembejött a brüsszeli bürokráciával” – fogalmazott portálunknak Hegedűs Barbara.
A traktorok gyakorlatilag teljesen megbénították Brüsszel azon negyedét, ahol az EU központja is található. Először csak dudálás hallatszott, majd egyre több traktor érkezett, amikkel folyamatosan zárták le az utcákat. A tüntetés egyébként bejelentett volt és láthatóan jól koordinált, számolt be a tapasztalatairól Hegedűs Barbara.
Az EU épületeinek bejáratához viszont a rendőrség szögesdrót-kerítést húzott fel és csak szigorú ellenőrzés után lehetett belépni.
De miért is lepték el Brüsszel utcáit a tüntetők? A választ nem csupán egy konkrét uniós intézkedés adja meg. Gyakorlatilag egy olyan negatív folyamat érett meg tömeges tüntetéssé, ami akkor indul, amikor a brüsszeli döntéshozók végleg elkezdtek eltávolodni az átlagemberek valóságától, legyen szó spanyol, vagy például román emberektől.
Az utóbbi években sorra születtek olyan határozatok, amelyek nevükben környezetvédelmi megfontolásból korlátozták, vagy drágították meg a mezőgazdasági termelést, egyre nehezebb helyzetbe hozva a gazdákat. Ezt tetézte Ukrajna eddigi feltétel nélküli támogatása, valamint az olyan különmegállapodások, amit például az ukrán gabonabehozatalra is hoztak, ezzel megpróbálva elárasztani az európai piacot olcsó, ám az uniós előírásoknak kicsit sem megfelelő gabonával. Mindezt úgy, hogy közben az unió tagországainak gazdáit továbbra is korlátozták a saját jogszabályaik.
Az EU bürokráciáján túl vannak olyan tagállamok is, akik saját hatáskörben is felültek erre a valóságtól távolodó vonatra. Németországban például eltörölték az adójóváírást a mezőgazdasági járművek dízelolajára, válaszul a gazdák megbénították a frankfurti reptérre vezető utakat. Romániában pedig a már említett ukrán gabonabehozatal elleni tiltakozásul barikádoztak el határátkelőket többször is a tüntetők. De volt tüntetés Görögországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Franciaországban, Hollandiában és Olaszországban is.
Magyarországon viszont nem. Ennek Hegedűs Barbara szerint egészen egyszerű oka van: a magyar kormány még az EU-val szemben is felvállalta a konfliktust azért, hogy megvédje a hazai gazdák érdekeit, legyen szó a mezőgazdasági támogatások odaítéléséről, vagy éppen az ukrán gabonabehozatal tilalmáról. (Utóbbit egyébként Lengyelország is meglépte.)
„A magyar politika nem rugaszkodott el a valóságtól. Erre jó példa volt az, hogy amíg az EU több vezetője szögesdróttal zárta el magát a valóságtól, addig Orbán Viktor személyesen ment ki a tüntetőkhöz a brüsszeli utcákra, hogy beszéljen velük” – mondta Hegedűs Barbara.
