A beszélgetést Gerstmár Ferenc vezette, aki érzékeny kérdéseivel szép és kerek történetet beszéltetett el a főszereplőkkel. Noha a négy év történéseit nem lehet teljességgel a közönség elé tárni, azért fogódzkodókat, ötleteket, és persze izgalmasabbnál izgalmasabb sztorikat bőven kaptunk.
A vállalkozó kedvű Zita és Árpád egy farsangi bálban találkozott, akkor még csak Árpád volt a biciklizés szerelmese. Később, randiról randira lett Zita számára is izgalmas a sportág, azért fogalmazhatok így, mert a házaspár még randinaplót is vezetett, sőt, mi több, a tizenharmadik, a tizennegyedik… randevú már Európa különböző pontjain voltak.
Bár Zitának ekkor még nagyban tartott a vizsgaidőszaka, később ő is csatlakozott ahhoz az úthoz, amelyet Árpád Európa-szerte folytatott. Árpádnak rendkívül tetszett Zita nyitottsága, vagánysága, s bár Zita édesanyja humorosan figyelmeztette lányát, hogy ne szaladjon férfi után, végülis örültek, hogy saját magára hallgatott.
Zita Gerstmár kérdésére, minthogy szerelem volt-e első látásra úgy fogalmazott: nem, sőt, az első randevún Árpád csak a sportról tudott beszélni, végül mégis elment a második randevúra. S milyen jól tette… A világ körüli út mibenléte a kezdetben még kérdéses volt, Zita felvetette, hogy stoppolhatnának Indiáig. Végül rájöttek, ha már egyszer Indiában vannak, igazán tovább mehetnének Indonéziába. Végül jött a tervbe Ausztrália, Új-Zéland, és persze akkor már a hazaút se visszafelé legyen, hanem körbe…
A közös világ körüli út hatalmas lendületet, erőt, hitet adott saját maguknak is, de a kapcsolatnak is. A házaspár vallja, a házasság egy ház, amelyhez rendkívül erős cölöpök szükségesek. A cölöpök – véleményük szerint – a közösen szerzett élmények. Mára három gyermeket nevelnek, mint mondták, teljesen tudatosan építik az életüket, csak úgy, mint egykor a négyéves útjukat. Fontos számukra a gyermekekkel együtt töltött idő, hiszen ezek az évek soha nem fognak visszajönni. A gyermekek napról napra változnak, valódi csoda látni fejlődésüket.
Gerstmár rákérdezett arra is, milyen volt a visszatérés az országba, miután véget ért a kaland. Zita egyébként pedagógusként, Árpád informatikusként dolgozott korábban. Zita a világ körüli utat követően nem tudott ráhangolódni a gyerekekre, ezért pályát váltott, és a pszichológia felé fordult, ahol már életmódtanácsadóként segít felnőtteken.
A hit kérdése is szóba került, hiszen Zitának mindig is fontos volt az Istenhit. A világ különféle országait járva látta meg az egyetemes szeretetet, s úgy fogalmazott, mindegy is, ki hogyan hívja azt, amiben hisz, ha van szeretet.
A házaspár elmondta, voltak az út során mélypontok, egészségügyi gondok, de mindenen túllendültek, s ez is csak tovább mélyítette kapcsolatukat, ami a mai napig erős cölöpökön áll.
