Az Iparkamara immáron hagyományos évnyitó rendezvényén a helyi vállalkozások ügyvezetői mellett szép számmal képviseltették magukat a térség polgármesterei, társintézmények és kamarák vezetői is. Őket elsőként Dr. Markovszky György, a vármegyei iparkamara elnöke köszöntötte. Beszédében elsőként kihangsúlyozta, hogy a mai kor számos kihívást tartogat a gazdasági élet szereplőinek, de ezekkel csak akkor lehet felvenni a versenyt, ha elég tudással rendelkeznek a folyamatok, a miértekről.
Rövid világpolitikai kitekintőjében megemlítette, hogy a háborúk és ebből következő feszültségekből egy ország sem tud kimaradni, ráadásul a kisebbeket a kitettség miatt, mint Magyarország esetében is tapasztalható sokkal jobban sújtja. Az iparkamara elnöke ezért az együttműködést és a közös gondolkodást sürgette a vállalkozások között, hogy legalább a mostani szintet meg tudják őrizni, amíg túllendül a világ a mostani helyzeten. Ahogy fogalmazott, reális célokat kell kitűzni, ez pedig most a szinten tartás.
Mrkovszky György első mondatához, azaz a megfelelő tudás megszerzéséhez kapcsolódott az évnyitó első előadójának fellépése is. Pogátsa Zoltán, szociológus, habilitált egyetemi docens, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője számos országos elemzőműsor vendége, Veszprémben pedig legutóbb a Madách 200 gondolatfesztivál beszélgetésein járt itt tavaly ősszel.
Pogátsa Zoltán szerint abban, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után az infláció hazánkban ugrott meg leginkább az EU tagállamai közt – Magyarországon 25% közelében volt, normál esetben ez 15%-on szokott tetőzni – főleg az ország fosszilis energiáknak való kitettsége Oroszország felé játszott szerepet, illetve az, hogy kevés volt az ország valutatartaléka, ez a kettő tényező együtt pedig elüldözte a befektetőket.
A közgazdász itt is kiállt azon álláspontja mellett, hogy Magyarország attól messze volt, amivel sokan riogattak, miszerint államcsődöt jelentsenek, de a fizetésképtelenség sokáig ott lebegett az ország fölött.
Az infláció azóta visszatért a Kormány által megjósolt egy számjegyű értékhez, ebben annak is nagy szerepe volt, hogy az EU azóta lecsatlakozott az orosz gázról, ez pedig visszakorrigálta az árakat, valamint stabilizálta a forint és euró árfolyamát. Zárójelben megemlítette, hogy az orosz gáz helyett az unió már sokkal környezetszennyezőbb palagázt vásárol az USA-ból, vagy éppen katari cseppfolyós gázt, az arab országgal kapcsolatban pedig sokszor felmerült, hogy nem is annyira burkoltan támogatja a Hámász terrorszervezetet, de ez a kérdés más lapra tartozik.
A jelenlegi problémák közt egyértelműen a költségvetési hiányt jelölte meg. Pogátsa itt is felvázolt egy ok-okozati térképet, miszerint az energiapolitika monetáris problémákat okozott, annak kezelése pedig együtt járt a most tapasztalható költségvetési hiánnyal.
Azaz a jegybank folyamatosan kamatot emelt, ami ugyan visszacsábította a befektetőket, ezeket a kamatokat viszont most kell kifizetni, főleg a lakosságnak nyújtott rendkívül kedvező állampapírok után. Ezen a ponton megjegyezte, hogy bár valóban komoly terhet jelent mindez az államkasszára nézve, de legalább az állampapírok után kifizetett kamat a magyar embereknél marad, nem külföldi hitelezőkhöz vándorol.
Előadásában szót ejtett a 27%-os ÁFA-kulcsról is, amivel Magyarország az élen jár Európában, ellenben nálunk a társasági adó és más adónemek is kisebbek, mint a többi országban. Ez az állapot azt eredményezi, hogy, ha pörög a gazdaság, akkor az állam ÁFA-bevétele is nagyobb, így meredeken tud fejlődni az ország, recesszió esetében viszont ennek ellenkezője érvényesül, ezt nyögi most az ország.
Az egyébként rendkívül tényszerű és objektív előadásában a közgazdász a gazdasági statisztikákra alapozva elmondta, hogy lassan, de már kifelé tart az ország ebből a gödörből. 2025 és 2030 között pedig elindulnak azok az autóipari gyárak, amelyek főleg az elektromos autók gyártására specializálódtak – itt kifejezetten az akkumulátor gyárakra és az erre épülő külföldi befektetőkre gondolt – ez pedig önmagában megpörgeti majd a magyar gazdaságot. Hozzátette, hogy személyes véleménye szerint a híresztelésekkel ellentétben még csak ökológiai katasztrófát sem fognak okozni ezek a gyárak.
Az idei év nehézségeit még ki kell bírnia a magyar cégeknek, de utána már egyértelműen körvonalazódik egy stabil és fejlődőképes gazdaság.
Az ünnepség további részében a megjelentek meghallgathatták még Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatójának előadását a megújult a Széchenyi Kártya Programról, majd az iparkamara és a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete együttműködési megállapodást írtak alá ünnepélyes keretek közt.
