Varga Judit szerda este közel kétórás interjút adott a Frizbiben, amiben elmondta, hogy milyen volt együtt élni Magyar Péterrel több, mint tíz éven keresztül. Ebben az interjúban a maga módján alátámasztotta mindazt, amitől az országos sajtó, a Megafon, a jobbos véleményvezérek már napok óta hangosak, miszerint az ellenzéki oldalon kikiáltott új messiás, ha befejezi a Facebook-élőzéseket és lejön a színpadról, akkor egy nárcisztikus önimádó, mindemellett egy párkapcsolati abuzáló.
A hangsúly a „maga módján” van, ugyanis Varga Judit gondolatai nem egy gondosan megtervezett kommunikációs füzérre voltak felaggatva, ahogy ugyanerről a témáról exférje megannyi médiumban előszeretettel beszélt már. Nincs az a rogáni gépezet, ami képes lenne mesterségesen előállítani azt a kapcsolatban terrorizált nőt, akit állítása szerint bezártak a szobába, terhesen nekilöktek az ajtónak, akinek a családja előtt egy kést szorongatva járkált fel-alá a férje, akitől majdnem az ablakon keresztül kellett elmenekülnie és akinek az intellektuális képességeit még igazságügyi miniszterként is folyamatosan megkérdőjelezte párja, aki szerint a nők amúgy sem valók a politikába. Azt a belülről jövő feszültséget, ami egy elfojtott sírás formájában ütközött ki a Kormány egykori brüsszeli bokszkesztyűjén egyszerűen nem lehet megtervezni és egy enter billentyűvel beindítani.
Az interjút minden bizonnyal kielemzik majd a pszichológusok, ahogy azt Magyar Péter partizános fellépésével is megtették. Viszont teljesen felesleges az ilyen diploma, csupán átlagos érzelmi intelligenciára van szükség, hogy valaki ezek után felhúzza a szemöldökét, amikor Magyar Péter majd hosszan elmondja, hogyan tartja sakkban egykori feleségét a hatalom, hogyan adják a szájába a meg nem történt dolgokat, talán Rogán Antal még személyesen is csepegtette a műkönnyet Varga Judit szemébe, miközben ott bujkált a Frizbi stúdiójának kanapéja mögött. Mindezt teszi majd azzal a kimért stílusával, amiben úgy tűnik, hogy minden kimondott szó egy előre megtervezett forgatókönyv szerint hangzik el. Nincs benne „ő” betű, nem változik a hangszín, ha mégis, az csakis a szöveg szempontjából a megfelelő helyen, megfelelő időben. Mint amikor lefut egy számítógépes program, ami imitálja az érzelmeket.
Viszont a Varga Judit által elmondottak önmagukban csupán kimondott szavak, elmesélt történetek egy bántalmazó kapcsolatról. Hangfelvételt ő nem készített. Az ő, vagy exférje hitelessége fölött csupán megfelelő érzelmi intelligenciával lehet pálcát törni.
Varga Judit esete viszont nem rendkívüli. Nők tömegei és némely esetben férfiak is szenvednek ettől életükben. A magyar közvélekedésben pedig egészen eddig úgy látszott, hogy a politikai ideológiákon felülemelkedve konszenzus volt a bántalmazó kapcsolatok elítélésében. Persze könnyű úgy sajnálkozni, ha a témával foglalkozó cikkekben az illusztráció csupán egy olyan, az arcát a tenyerébe temető modell nő, aki nincs megszemélyesítve, vagy amikor a bántalmazott nők érthető okokból arc és igazi név nélkül vállalják csak az interjúkat.
Itt viszont kiállt egy nő, aki mindkettőt vállalta. Az első reakciók pedig, amik a Magyar Péter által jelenleg leuralt közösségi médiában érkeztek megdöbbentőek voltak. Érzelmi diszlexiások estek neki a begyakorolt mantrával, hogy tollba mondták Varga Juditnak az összes kijelentését, sőt volt olyan is a Youtube-on megtekinthető videó alatt, aki azt kérte számon, miért nem vette fel titokban diktafonnal a veszekedéseket.
Varga Judit esete nem egy nyugati Johnny Depp és Amber Heard-ös metoo sztori. Már csak azért sem, mert az ok-okozati viszonyban megfordultak a szerepek és a bántalmazott kényszerült arra, hogy reagáljon a kijelentésekre miután a másik fél állt ki először a nyilvánosság elé. Na, meg azért sem, mert itt a közvélemény nem állt ösztönszerűen egyből a vélt bántalmazott fél mellé, ahogy azt a hollywoodi esetekben látszott.
Persze ne is álljon reflexből mellé, ahogy egyik oldalhoz se! De, amikor az alapvető emberi érzelmek kimutatásában ekkora különbség van a két fél között, nem extrém elvárás a közvéleményt megtestesítő embertömegtől, hogy legalább egy gondolatmenetet indítsanak el az agyuk neuronjaival: vajon Magyar Péter igazat mond és csak a Rogán-féle minisztérium formálja volt feleségének mondatait, vagy az egykori fideszes miniszternőnek tényleg igaziak voltak a könnyei?
Azt pedig mindenki a maga értékrendje szerint döntse el, hogy mi fenyegetőbb a magyar társadalomra nézve. Hogy egy feltételezhetően önimádó, agresszív alak próbál politikai babérokra törni, vagy az, hogy relativizálva lett a kapcsolaton belüli erőszak.