Közismert tény, hogy a magány súlyosan károsítja az egészségünket, és a dohányzáshoz hasonlítható mértékben rövidíti meg az életünket. A párkapcsolat nyújtotta folyamatos társaság gyógyír az elmagányosodás ellen, de a barátságok is fontos szerepet töltenek be abban, hogy ne csak jobban érezzük magunkat, de valóban jobban is legyünk.
A társas kapcsolódásnak számos bizonyítottan pozitív hatása van az egészségünkre: erősíti az immunrendszert, csökkenti a magas vérnyomás kockázatát, segít az alvásban, gyorsítja a gyógyulást.
A barátságnak megvannak a maga előnyei a többi kapcsolódási formával szemben – a családunkkal ellentétben a barátainkat mi választjuk meg, így figyelhetünk arra, hogy a mentális és fizikai egészségünket támogató emberekkel vegyük körül magunkat. És ellentétben a párkapcsolattal, a barátságokat lazábban kezelhetjük, egy igazi barátságnak meg se kottyan, ha hónapokra háttérbe szorul az életünkben, míg egy párkapcsolat ezt az esetek többségében megsínyli. Ez persze nem azt jelenti, hogy a barátság kiváltaná a többi kapcsolódási formát, inkább azt, hogy megvannak a maga előnyei.
A tudományos kutatások abban szinte teljesen egyetértenek, hogy a barátságok ápolása a teljes életünk során hasznos – noha jellemzően nem figyelünk oda erre mindig. Míg kamaszkorban és idősebb korban nagyobb szerepet kapnak a barátaink, a családalapítás és gyereknevelés időszakában hajlamosak vagyunk háttérbe szorítani őket, pedig éppen ők segíthetnének az otthon termelődő stresszt feloldani, ami végső soron a családon belüli működésünket is magasabb szintre emelné. Arról nem is beszélve, hogy ha másfél-két évtizedre kihullunk a barátkozásból, egyszerűen „elfelejtjük”, hogyan kell csinálni, megkopnak a szociális készségeink, és idősebb korunkban már hiába vágynánk újra barátságokra, sokkal nehezebben vesszük fel újra a ritmust. Olyan ez, mint újra randizni húsz év házasság után. Az ember teljesen elveszettnek érzi magát. Ápoljuk tehát a kapcsolatainkat, mert idős korban meglesz ennek a gyümölcse: a szoros kapcsolatok a demencia kialakulásának esélyét is csökkentik, illetve lassítják a leépülés mértékét.