Egyre nehezebb meghallani a természet hangját, vagy csak szimplán kevéssé figyelünk rá? Pedig a madarak éneke, ami pusztán három okból artikulálódhat (területvédelem, vészjelzés, szerelmi vallomás) jótékony hatással lehet szervezetünkre. Most jönne az a rész, hogy „brit tudósok is megállapították”…, és tényleg! Londoni kutatók egy 2022-es tanulmányban tudományosan is alátámasztották, hogy a madárdal nemcsak a közérzetünket teheti jobbá, de akár depresszióban szenvedő betegek állapotán is javíthat.
Vajon miért éppen úgy alakult, hogy a madarak éneke hat számunkra megnyugtatóan? Miért nem pont a kutyák ugatása, a macskák nyávogása, vagy a tehén bőgése? Természetesen erre van evolúciós válasz, de most arról szólnék, mi az én válaszom.
Az én megfejtésem a művészeti ágaktól indul, melynek legnépszerűbb irányzata a zene. Valamiért, talán nem is tudatosítottuk még, zenét mindenki hallgat, de a könyv olvasásról ugyanez nem mondható el. Zenét mindenki hallgat, de kevesen festenek. És sorolhatnám… Levonva a következtetést, a zene van a legnagyobb hatással az emberre, azt mindenki műveli vagy használja.
És akkor most jöjjön egy tanulmány részlet, melyből kiderül, az emberi zene alapvető jellege a természetben gyökerezik. Kodály Zoltán tanítványa, Szőke Péter a hatvanas években felvette, lelassította, majd lekottázta több mint kétezer madár csicsergését, károgását. Az eredmény népdalokra emlékeztető hangsorokat hallatott. Hogy miért volt szükség a lelassításra? Vagyis miért olyan gyors a madárének? Mert a madarak másodpercenkén akár tízezerszer több hangot képesek felfogni, mint az ember.
A végére jöjjön egy módszer, amelynek alkalmazásával saját lelki egészségünkön segíthetünk. A feladat nagyon egyszerű, csupán annyi, hogy ki kell választani a napból egy időintervallumot, amelyben leülünk valahová, becsukjuk a szemünket, és elkezdünk csak arra figyelni, hogy mit hallunk magunk körül. Érdekes felismerések születhetnek ebből, pedig valószínűleg mindennap ugyanazok a „zajok” vesznek körül bennünket.
