Ezt Fábián László mondta el MTI-nek a Művészetek Palotájában, ahol a magyar sportolók hétfő délután tették le esküjüket. Hozzátette: bár vasárnap este még szóba került egy atlétikai kvóta, de ez úgy tűnik, nem jön össze, így a 180 fős magyar versenyzői létszám szinte véglegesnek tekinthető. Ez több mint 2021-ben Tokióban, ahol 173 magyar állt rajthoz. Most a férfi kézilabda-válogatott révén eggyel több csapat lehet ott az olimpián, viszont vannak olyan egyéni sportágak, például az atlétikai és az úszás, ahol Párizsban kevesebb lesz a magyar résztvevő, mint három éve a japán fővárosban.
A külföldről átvett példák alapján kinevezett két csapatkapitánynak, Szilágyi Áronnak és Kapás Boglárkának a főtitkár szerint az lesz a feladata, hogy az eddig megszerzett rutinjukat átadják a fiatalabbaknak, továbbá lelkesítsék és fogják össze a csapatot. A sportvezető úgy gondolja, "Áron és Bogi személyisége és olimpiai ismerete is olyan mély, hogy valóban tudnak segíteni a fiatalabbaknak". Jobb ugyanis ha a versenyzők olyan valakihez fordulhatnak, aki közéjük való. A két csapatkapitány az olimpia végéig jelen lesz Párizsban, Szilágyi Áron azért is, mert kandidál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói bizottsági tagságára.
Tóth Krisztián cselgáncsozó (b2) átveszi a magyar csapat zászlóját Lőrincz Tamás birkózótól (j2) a párizsi ötkarikás játékokon szereplő magyar csapat eskütételén a Művészetek Palotájában 2024. július 8-án. Mellettük az eskü szövegét előmondó Szilágyi Áron vívó és Kapás Boglárka úszó (takarásban). MTI/Kovács Tamás
Fábián László arról is tájékoztatott, hogy a korábbi ötkarikás játékokkal ellentétben Párizsban nem lesz Magyar Ház, a szurkolók pedig egyénileg szervezik meg az útjaikat, mert olyan drágák voltak a jegyek, illetve a francia szervezők olyan fizetési feltételeket szabtak meg a magyar utazási irodáknak, hogy hivatalosan egyik sem vállalta fel, hogy az utaztatásukkal foglalkozzon.
A főtitkár szerint ezúttal nem volt egységesen megszabva, hogy a magyar olimpikonoknak a párizsi részvételhez hány negatív doppingmintát kellett adniuk - ennek az az oka, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) kockázatkezelési elvei alapján más előírás vonatkozik például egy íjászra és egy súlyemelőre. A lényeg, hogy minimum egy negatív mintával azért mindenkinek kell rendelkeznie.
Mivel az orosz és a fehérorosz sportolók a sportágak többségében nem indulhatnak, ez számos országnak előnnyel fog járni, de szerinte kérdés az, hogy ez mennyire kedvez majd a magyaroknak. Fábián László emlékeztetett rá, hogy Oroszország általában dobogós szokott lenni a nyári olimpiák éremtáblázatán, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a 206 résztvevő ország mintegy háromnegyede szerzett érmet legutóbb Tokióban, miközben például 1988-ban a 140 országból még csak körülbelül a felének sikerült.
