Kering néhány olyan sikertörténet az interneten, amikor egy cégvezető egy váratlan lépéssel, már-már tizenkilencre lapot húzva a lejtmenetből hirtelen a fejlődés útjára állította a vállalkozását. Viszont hiába működtek ezek a megoldások egy adott cégnél, mégsem lehet rájuk úgy tekinteni, mint varázsreceptre az üzleti életben. Egy kihívásokkal teli időszakból nem feltétlen az egyéni trükkök jelentik a kiutat, sokkal inkább az összefogás. Amikor néha még a konkurensből is partner lesz, a legfontosabb tőke pedig a tudásmegosztás lesz.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ezt ismerte fel már régóta és ennek a részeként a szervezet Veszprém vármegyei csapata egy olyan üzleti reggelit és gazdasági fórumot szervezett, aminek a legfontosabb küldetése a környékbeli vállalkozók tájékoztatása volt arról, hogy mi várható a magyar gazdaságban 2025-ben.
Mindezt Czuppon Gergő, a szervezet Veszprém vármegyei társelnöke mondta el a GUSTO 13 étterembe szervezett találkozón, ahová azt az előadót hívtak meg, aki az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatójaként már nagyon hosszú ideje, folyamatosan elemzi a változásokat, így pedig képes folyamatában látni a történéseket, amiből egyenesen következik, hogy tisztában van azokkal a realitásokkal, amik 2025-ben jellemezhetik a hazai gazdaságot.
Czuppon Gergő megnyitja a rendezvényt
Kozák Ákos előadása előtt azonban még két helyi vállalkozás képviselője mutatkozhatott be, akik saját területükön már számos sikert elértek, mostani fellépésük viszont nem a marketing jegyében történt, sokkal inkább rávilágítottak olyan tényezőkre, amelyek sokszor nem is feltétlenül számszerűsíthetőek, mégis jelentős befolyásolhatják jó, vagy rossz irányba egy cég működését akkor, amikor gazdasági lassulás tapasztalható.
Resinger Győző, a szállítmányozással és logisztikával foglalkozó Locargo Kft. ügyvezetője például felidézte, hogy az immáron harminckét éve működő cég első évtizedében többször is innoválták azokat a technológiáikat, amelyek a biztonságot növelték. Ezek a fejlesztések sokszor extra kiadásként jelentek meg a cég életében, viszont a partnereik bizalmát olyan szintre sikerült növelni, ami aztán megalapozta a későbbi stabilitásukat, még egy válságosabb időszakban is.
Egy másik helyi vállalat, az Alap Inspektor Kft. képviseletében pedig Mogyorósi Tamás beszélt arról a mentalitásról, amit leginkább előre menekülésként lehet értelmezni. A labortechnológiával és minőségbiztosítással foglalkozó cég ezért az autóipar után új területek felé is nyitott és most már épületszkenneléssel is foglalkoznak, többek közt részt vesznek a veszprémi Vár felújításában is a régészek munkáját támogatva.
Mogyorósi Tamás
A cégvezetők előadása után aztán a már említett gazdasági elemző, Kozák Ákos tartotta meg előadását „2025 a kilábalás éve” címmel, aminek a végén egy nagy „?” ott volt.
Azért, hogy ez a kérdőjel kiegyenesedjen viszont arra volt szükség, hogy a fórum résztvevői visszatekintsenek 2024-re, amit előzetesen egy gazdasági szempontból kényelmes évként aposztrofáltak, de végül nem így lett.
Ebben viszont nem feltétlenül a döntéshozóknak volt a legnagyobb szerepe. Európa gazdasága elért egy növekedési határt, a munkaerő pedig elfogyott. Az Európai Unió gazdasága csupán 0,7%-os növekedésével bőven el van maradva az USA-tól és Kínától. Így a külföldi működőtőkén alapuló gazdaságok is megtorpantak, mint amilyen a magyar.
Kazák Ákos
Ez a helyzet viszont nem egyedi eset a történelemben, sőt, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója szerint válságtünet sincs jelenleg a világgazdaságban. Ugyanakkor ahhoz, hogy mindez pozitív irányba változzon, gazdasági szemléletváltás kell.
A kulcs pedig a háztartások fogyasztásának alakulása lesz, ami a korábbi szignifikáns infláció miatt jelentősen visszaesett. Ugyan az infláció azóta mérséklődött, az árak ettől még nem csökkentek, hanem a korábbi magas szinten maradtak, ráadásul a jelenlegi, méréskeltebb infláció ehhez a bázishoz képest emeli tovább az árakat. Ezért van az, hogy nem érzékeljük azt, hogy egy bevásárlás során ugyanannyi pénzből már több terméket meg tudnánk venni. Viszont mégis a háztartások fogyasztása a korábbi, erős inflációval terhelt időszakhoz képest újra éledezni kezdett. A probléma az, hogy a magyar háztartások fogyasztásának csak kisebb részét teszik ki a magas hozzáadott értékű szolgáltatások, a háztartások költésének jelentős részét sokkal inkább az alapvető szükségleteket kielégítő termékek, szolgáltatások vásárlása teszi ki, mint például az élelmiszerek, rezsiszámlák stb. A magyar gazdaságot akkor fogja tudni fűteni a háztartások fogyasztása, ha megnő a hozzáadott értékű szolgáltatásokra való ráfordítás.
Ezzel pedig szorosan összefügg a beruházások elmaradása is.
„Azért ruházunk be, mert bízunk a jövőben. Az elmúlt két évben viszont ez kiszámíthatatlanná vált. A cégek pedig ilyenkor inkább elodázzák a saját beruházásaikat.” – Foglalta össze Kozák Ákos, hogy mi az eredője a mostani gazdasági lassulásnak. Számokkal alátámasztva ez azt jelenti, hogy a körülbelül 80 ezer milliárd forintos magyar GDP-nek, amíg korábban a 30%-át költötték beruházásokra, ez az arány már csak 20%. A helyzeten pedig nem segít a magas kamatkörnyezet sem, ami már önmagában is „hűti a gazdaságot”.
Visszakanyarodva a gazdaság paradigmaváltáshoz, Kozák Ákos szerint a kulcstényező egy konkrét statisztikai számsorban van, méghozzá a háztartások fogyasztásának emelkedésében.
„A szolgáltatásvásárlás emelkedő pályára állt, ez jelenleg képes húzni a gazdaságot. Egy modellváltásnak vagyunk a tanúi a magyar fogyasztásban.”
Az előadó kitért az infláció problémájára is, ami sokáig uralta nem csak az üzleti világot, de a teljes magyar közbeszédet. Ez viszont mára már a menedzselhető kategóriába került. A foglalkoztatottság pedig történelmi magasságokban van, ugyanakkor az egész országot nézve nem arányosan oszlik el, ezért van szüksége sok vállalkozásnak külföldi vendégmunkásokra, hiszen a stabil munkaerőpiac az egyik tartópillére a gazdaságnak, Magyarországon pedig jelenleg 4%-os a munkaerőhiány.
És hogy eljussunk Kozák Ákos előadásának címéhez, azaz valóban a kilábalás éve lesz-e 2025, szerinte a GDP növekedési pályára állhat, ehhez viszont sok tényezőnek kell jó irányba fordulnia magyar szempontból.
Először is Németországban előrehozott választást fognak tartani az év első felében, amitől azt várja, hogy stabilizálódjon a németek helyzete, így pedig nálunk is feljebb megy a keresletösztönzés majd.
A német mellett egy másik geopolitikai tényező is hatással lehet a magyar gazdaság alakulására, ez Donald Trump hivatalba lépése lesz, ami biztonságpolitikai szempontból bizakodásra adhat okot az ukrajnai háború kapcsán, mellette viszont az újrázó amerikai elnök Kínaellenessége áthat a magyar gazdaság keleti kapcsolatainak.
Az euró árfolyama 2025-ben valahol 412-420 forint között fog mozogni, ami szintén beleillik az új struktúrába.
Mindezek alapján tehát nem kell vészharangot kongatni, de az sem célszerű, hogy a vállalkozások hátra dőlve várják a folyamatok jobbá fordulását. A VOSZ gazdasági fóruma olyan összefüggésekre világított rá és reális forgatókönyveket írt le, aminek ismerete sokat segíthet majd akkor, amikor a cégvezetők megnyitják azt az üres Exel-táblát, amiben a 2025-ös üzleti tervüket készítik el.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) egy 1988-ban alapított magyar munkaadói érdekképviseleti szervezet, amely a vállalkozások érdekeinek védelmére és fejlesztésük támogatására jött létre. Több mint 53 ezer taggal és 42 társult szervezettel rendelkezik, célja a hazai és nemzetközi szinten történő érdekképviselet. Országos hálózatuk, köztük a Széchenyi Kártya Program, tanácsadást, finanszírozási lehetőségeket és digitális átállást támogató eszközöket biztosít a kis- és középvállalkozások számára.
A VOSZ fontos szerepet játszik a jogszabályok véleményezésében, a kormányzati egyeztetésekben, valamint gazdasági rendezvények, például a Prima Primissima díj, vagy az Év Vállalkozója elismerések szervezésében. Nemzetközi kapcsolatai révén támogatja a magyar vállalkozások külföldi érvényesülését is.
