Gyakran elhangzik ez a kifejezés a kultúrával kapcsolatban is. Csakhogy a kultúra nem lesz kevesebb, nem erodálódik, nem fogy el attól, hogy befogadod, megnézed, sőt: több lesz általad. A megtekintett festményt nem koptatja el az, hogy ránézel, a koncert hangulata csak jobb lesz attól, hogy jelen vagy és részt veszel benne. A fantáziád, az értelmezésed nem elvesz, hanem hozzáad a regényhez, amit olvasol.
Persze azért vannak pillanatok, amikor a fogyasztói társadalom vasfoga megrágcsálja a kultúrát is. Példa erre Banksy Lány léggömbbel című műve, ami valóban elfogyott a vásárlás hatására, mert az alkotó a képkeretbe épített iratmegsemmisítővel ledarálta abban a pillanatban, amikor az árverésen kihirdették a győztes licitálót. A kivétel azonban csak erősíti a szabályt: az a(u)kció nem tönkretette a művet, hanem még növelte is az értékét. Mert az értéket nem a vászon meg a festék ára, hanem a sztori adja, ez pedig hatalmas sztori! Azóta új címet kapott (Kukában a szerelem), és új jelentésréteggel gazdagodott. Szóval felejtsük el azt a szót, hogy kultúrafogyasztás, mert a kultúrát még az sem fogyasztja, amikor az alkotó ténylegesen nekiesik az alkotásnak.
Aki az utolsó pillanatra hagyta a karácsonyi ajándékvásárlást, annak itt egy tipp: vegyetek élményeket! Színházjegyet, koncertjegyet, múzeumi belépőt! Attól mindannyian csak többek leszünk.