Az első férfi kézilabda-világbajnokságot 1938-ban rendezték Németországban mindössze négy csapat részvételével. Két nap alatt eldöntötték a végső sorrendet: 1. Németország, 2. Ausztria, 3. Svédország, 4. Dánia. Sokat kellett várni a második tornára, melyet 1954-ben Svédországban bonyolítottak hat csapattal. Ezúttal is a házigazdák bizonyultak a legjobbnak, a címvédő németek a második helyen végeztek.
A harmadik világbajnokság már nem villámtornára hasonlított, hiszen 1958-ban tizenhat válogatott mérte össze tudását Kelet-Németországban, az NDK-ban. Itt már a magyarok is pályára léptek. Válogatottunk a románok elleni döntetlennel (16-16) mutatkozott be, majd végül a hetedikként végzett, miután a helyosztón 24-16-ra legyőzte Jugoszláviát. A svédek megvédték a világbajnoki címüket, az ezüstérmet Csehszlovákia szerezte meg. Ekkoriban még nem azonos időközönként írták ki a vb-t – hol három, hol pedig négy év telt el két torna között. 1993 óta rendezik rendszeresen kétévente.
A folytatásban legjobbjaink többnyire a nyolcadik hely körül végeztek, néha eggyel alatta vagy fölötte. Nem egyszer csak a balszerencse miatt nem sikerült elcsípni egy jobb helyezést, mint például 1982-ben, amikor úgy lett kilencedik a csapat, hogy két győzelem és egy vereség mellett négy mérkőzésen végzett döntetlenre. Négy évvel később Magyarország megszerezte a mindeddig egyetlen érmet, amikor a fiatal szövetségi kapitány, Mocsai Lajos irányításával hat győzelem után csak a döntőben szenvedett 24-22-es vereséget az akkor kétségtelenül jobb jugoszlávoktól. Válogatottunk jobbszárnyát két veszprémi alkotta – a jobbátlövő Gyurka János, és a jobbszélső Horváth Gábor. A világbajnoki ezüstérmes csapat teljes névsora: Bíró Imre, Bordás József, Debre Viktor, Fodor János, Gyurka János, Hoffmann László, Horváth Gábor, Iváncsik Mihály, Kenyeres József, Kontra Zsolt, Kovács Mihály, Kovács Péter, Marosi László, Szabó László, Oross Tibor. Érdekesség, hogy az aranyérmes jugoszlávok egyik erőssége az a Zlatko Saracevic volt, aki később Veszprémben is kézilabdázott, és 2002-ben az első Bajnokok Ligája döntőjéig segítette a klubot. Az 1986. március 8-án Zürichben lejátszott vb-döntőben Horváth Gábor három, Gyurka János és Zlatko Saracevic két-két gólt szerzett.
Legközelebb 1997-ben Japánban voltak érem közelében a magyarok, amikor a bronzmeccsen 28-27-re kikaptak a franciáktól. Az az együttes majdnem teljes egészében a veszprémiekre épült. Vass Sándor szövetségi kapitány – aki egyben a Fotex KC Veszprém vezetőedzője volt – ezzel a kerettel végzett a negyedik helyen: Bendó Csaba, Bergendi Zoltán, Csoknyai István, Éles József, Gulyás István, Kertész Balázs, Kis Ákos, Mezei Richárd, Pásztor István, Perger Zsolt, Rosta Miklós, Sótonyi László, Szathmári János, Tyetyák Tibor, Zubjuk Igor, Zsigmond György.
Ezután gyengébb időszak következett a magyar válogatott vb-történetében – kétszer nem sikerült túljutni a selejtezőkön sem. 2003-ban a hatodik helyre vezette a csapatot Skaliczki László, aki egy évvel később az athéni olimpián negyedik lett ugyanazzal a társasággal. 2009-ben újabb hatodik hely, ez már Hajdú János szakmai irányításával, majd 2021-ben ötödik lett válogatottunk Gulyás Istvánnal úgy, hogy a negyeddöntőben csak hosszabbításban szenvedett vereséget a franciáktól.
Az eddigi vb-k eredményei alapján összeállított ranglistán 18 dobogós csapat található. Franciaország az első 6 arany-, 2 ezüst- és 4 bronzéremmel. A második svédek is 12 érmet nyertek összesen 4-4-4 eloszlásban. Az 1960-as és ’70-es évek legjobbja, Románia még őrzi a harmadik helyét 4 arany- és 2 bronzéremmel, őket követik a címvédő dánok 3-3 arannyal és ezüsttel, valamint 1 bronzzal. Magyarország két másik ezüstérmessel – Ausztriával és Katarral a 15-17. helyen áll.
A magyar válogatott január 15-én mutatkozik be az idei világbajnokságon Észak-Macedónia ellen. Két nappal később Guinea, 19-én pedig Hollandia lesz az ellenfél. Mindhárom mérkőzés 20.30-kor kezdődik az 5033 nézőt befogadó Varazdin Arenában. Ugyanitt játsszák majd a középdöntőt is, ahol a csoport 1-3. helyezett csapatai folytatják majd a küzdelmet.
Fotó: MKSZ
