Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2025. december 5. Vilma
Veszprém
6°C
2025. december 5. Vilma
Veszprém
6°C

Miért olyan jók az osztrákok borászatban?

2025. február 8. 12:21
Elcsépelt közhelynek tűnik, mégis van igazságtartalma, hogy a magyar borok világhíresek… Magyarországon. Ezzel szemben a sógorok pincészeteiben készült borok a világ szinte bármelyik szegletében felbukkannak elegánsabbnál elegánsabb éttermekben és borbárokban. Csütörtök este a veszprémi Wine&Vinyl hagyományos borklubjában Ausztria borai kerültek terítékre, ráadásul az egyik legilletékesebb személy tolmácsolásában. A Zöld veltelini és a Rajnai rizling társaságában pedig kiderült, mit lenne érdemes ellesni egykori monarchiabeli társunktól.

Harminckettedik alkalommal találkoztak a borkultúra kedvelői a belvárosi Wine&Vinyl aktuális borklubjában, ahol hónapról hónapra valamelyik hazai borász vagy borkereskedő segít eligazodni a különböző borászatok, vagy borvidékek tételei közt.

Ezúttal ráadásul az országhatárt is átlépve, de mégsem távolodva el messzire, ugyanis Gombolai Attila, a KisBécs borkereskedés tulajdonosa Ausztria legjobb borait hozta el Veszprémbe. Bár a termővidékeik legnagyobb része itt van rögtön a szomszédban, mégis felfogásukban, mind a borkészítés, mind a marketing területén merőben eltérőek a magyarokhoz képest, emiatt pedig már az első palack kibontása előtt izgalmasnak ígérkezett az este.

Gombolai Attila több mint tíz éve vezeti sikeresen a KisBécs borkereskedést és éttermét Budapesten, az ausztriai termővidékeket és dűlőket pedig úgy ismeri, mint a tenyerét. Ez összesen körülbelül 45 ezer hektár termőterületet jelent, összehasonlításképpen Magyarországon 58 ezer hektáron termelnek szőlőt. Csakhogy amíg az osztrákok alig negyven szőlőfajtát engedélyeztek, addig Magyarországon körülbelül száz fajtával dolgozhatnak a borászok. Ez még fontos adat lesz később, viszont azt is érdemes megemlíteni, hogy az osztrákok a termőterületeik 80%-án ebből a negyvenből összesen tíz fajtával dolgoznak. Főleg Zöld veltelinivel, ami a teljes 45 ezer hektár egyharmadát teszi ki, valamint Rajnai rizlinggel, újabban pedig Sauvignon blanc-al is.

Így pedig Ausztriának van egy olyan erős karaktere a borászat nemzetközi piacán, amivel könnyű megkülönböztetni a térség többi országától, ez pedig marketingben hatalmas előnyt jelent.

Persze jó marketinghez elengedhetetlen, hogy valóban jó borok is készüljenek, amiben szintén nem állnak rosszul az osztrákok. Összesen csupán négy nagy borrégiót tartanak számon, mindegyik az ország keleti határán, Magyarország mellett helyezkedik el. Északról déli irányba haladva a Alsó-Ausztria, Bécs – érdekesség, hogy Bécs az egyetlen olyan főváros a világon, amely jelentős bortermelő régióval rendelkezik – Burgenland és Stájerország.

Ezeken a területeken a klíma is kedvez a szőlőnek, nyáron nappal hasonlóan meleg van, mint a Kárpát-medencében, esténként viszont 15-18 fokra visszahűl a hőmérséklet, mindez jót tesz a savképződésnek, a borokat így pedig hosszabb ideig el lehet tenni.

De visszatérve az osztrákok stratégiájához, mert nyugodtan lehet stratégiaként is tekinteni arra, ahogy óramű pontossággal a nyolcvanas évek második felétől megtervezték a saját borkultúrájukat. Akkor megnyomták a reset gombot, majd az alapoktól indulva, magukra nézve szigorú szabályokat bevezetve álltak neki az ültetvények fejlesztésének.

Gombolai Attila azt is elmesélte, bár a Zöld veltelini az, amit a legnagyobb mennyiségben csinálnak, a Rajnai rizling mégis sokszor a „szerelemgyereke” a borászoknak. Összesen körülbelül 1300 hektáron termelik csak – ez hetede a Zöld veltelininek – és itt is rendkívül szigorú szabályokat hoztak. Ráadásul az osztrákok folyamatosan elemzik saját teljesítményüket. Évente számos konferenciát, workshopot tartanak, főleg Wachau környékén, ami a Rajnai rizlingnek olyan, mint nálunk a furmintnak Tokaj.

A bormarketing élére is egy olyan embert neveztek ki egyszemélyben, aki világon a top 5 legkiválóbb szakember közé tartozik. Willi Klinger azon kívül, hogy szaktudásában a legnagyobb nevek közé tartozik, stand upos múlttal is rendelkezik, ami pedig szintén nem hátrány, amikor népszerűsíteni kell egy ország borát.

„Az osztrákok kiválasztották, hogy miben jók és tartották magukat ehhez.” – Foglalta össze Gombolai Attila az elmúlt negyven évet, ami a határ túloldalán lévő dűlőkön történt.

Persze a Zöld veltelinin és a Rajnai rizlingen túl is van borászat Ausztriában. A Wine&Vinyl borklubjába Attila ezeken kívül hozott például Olaszrizlingből készült pezsgőt, amivel érdekes módon Magyarországon, ahol az Olaszrizling az egyik legnépszerűbb fajta, nem lehet találkozni. Ezen kívül Pinot noir és Kékfrankos is szerepelt már a vörös tételek között, utóbbiról Attila úgy nyilatkozott, mint a legközelebbi kapcsolat a magyar és az osztrák borászat között.

A Wine&Vinylben a jövőben is folytatódnak a borklubok, viszont a következő ilyen alkalom előtt még, március 7-én érkezik az idei első borszalon a Dubniczay-palotában, ami immáron portálunk, a Vehir.hu nevét viseli.

Hajas Bálint
Vámosi Patrik
további cikkek
Ne az ünnepre várjunk, hanem legyen a palack megbontása az ünnep! közélet Ne az ünnepre várjunk, hanem legyen a palack megbontása az ünnep! Sajnos nem ritka jelenség az, hogy a legjobb és legdrágább borok a szekrények vitrinjében pusztulnak el, ahelyett, hogy a hozzájuk illő rangon és miliőben elfogyasszák őket. Mert a legtöbb embernek van legalább egy olyan palack bora, amit „csak akkor nyit ki….” Csakhogy az a bizonyos „akkor”, általában sosem jön el. Zsandár Tamás, a Vehír Borszalon megálmodója és főszervezője szerint tudatos borfogyasztóként ne az alkalmat keressük a palack megbontásához, hanem éppen fordítva, az alkalomhoz válasszuk ki a megfelelő bort. Így nem fogja a többputtonyos aszúk palackjait a pince nemespenésze helyett az otthoni háziport befedni. 2025. november 28. 16:06 Veszprémnek szüksége volt a borszalonra, a borszalonnak pedig szüksége volt a veszprémiekre kultúra Veszprémnek szüksége volt a borszalonra, a borszalonnak pedig szüksége volt a veszprémiekre Csak a képzelet szab határt azoknak a különleges és sokszor meghökkentő rendezvényeknek, amelyek mindegyike a borkultúra köré szerveződik, olykor évszázados hagyományokat fenntartva. Veszprémnek is van ilyen, ami a Vehír Borszalonban ölt testet. 2025. október 1. 13:10 Meg kell találni a bor magyar hangját! Life&Style Meg kell találni a bor magyar hangját! „Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél…” – áll a Himnusz sorai közt is, bizonyítva, hogy a bort, a borfogyasztást a magyar kultúrába nem az újkori marketingügynökségek installálták. Mégis, a hazai borász szakma egyik keserédes szólása szerint a magyar bor világhírű, de ezt valójában csak mi tudjuk. Hogy a magyar borok kimozduljanak ebből az állapotukból, 2022-től kormányzati szinten is külön feladatkört hoztak létre erre. Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztosnak pedig nem csak annyi a feladata, hogy a Tokaji aszú mellé felzárkóztasson más magyar bort is az ismertségben. Szembe kell nézni a borfogyasztás globális szinten tapasztalható csökkenésével és azokkal a társadalmi trendekkel, amik ezt generálják. Szerencse viszont, hogy a szőlőültetvények fölött csoportosuló fellegek között még így is átdereng a fény, amelyre az új magyar borstratégia is alapoz. 2025. október 1. 13:03

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.