De mik is azok az antioxidánsok, amikre az orvosok és dietetikusok annyiszor hivatkoznak?
Ezek olyan vegyületek, amik megkötik a szervezetben a szabad gyököket, azokat a molekulákat, amikből, ha túl sok van, főleg a káros életmód, a külső természeti hatások, vagy éppen a stressz következtében, akkor az immunrendszer gyengeségéhez, ezáltal pedig betegségek kialakulásához vezethetnek.
Antioxidánsokat nem a patika polcain kell keresni, ott vannak a színes gyümölcsökben és zöldségekben.
A likopin például pirosas színt kölcsönöz a növényeknek, úgy, mint a csipkebogyónak, paradicsomnak, kápia paprikának, vagy éppen a grapefruitnak, amik kiválóak vérnyomásproblémák ellen, de a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkentik.
A sárgarépa, édesburgonya vagy éppen a sütőtök színüket a béta-karotinnak köszönhetik. Ez az antioxidáns hatású polifenol vegyület amellett, hogy megköti a szabad gyököket, nagy szerepet játszik a sejtek regenerációjában és az érelmeszesedés csökkentésében.
A xantofillekről a gyümölcsök és zöldségek sárgás színe árulkodhat. A kukorica, papaya, narancs hatásosak lehetnek a gyulladások ellen, miközben segítik az immunrendszer munkáját a betegségek ellen.
A kékes-lilás bogyós gyümölcsök, mint a szeder, áfonya, málna fitonutriense az antocianin. De említhetnénk a resveratrolt is, ami főleg a vörös szőlő héjában található meg. Ezek a vegyületek lassítják az öregedést, valamint a cukorbetegség kialakulásának veszélyét.
Az antioxidánsok mellett nem elhanyagolható ezeknek a termékeknek a vitamintartalma sem. Viszont számos vitamin különösen hőérzékeny, a megpárolt paprikában például már korán sem lesz annyi C-vitamin, mintha nyersen fogyasztanánk. Ugyanakkor az antioxidánsok hatását sokszor mégis a hőkezelés erősítheti fel. Táplálkozásunkban mégsem kell kompromisszumot kötni, csupán érdemes váltakozva elfogyasztani ezeket a hasznos és színes zöldségeket és gyümölcsöket: ebéd, vagy vacsora esetén párolva, grillezve, a délelőtti, esetleg a délutáni nassoláskor pedig nyersen.
Ha beépítjük az étkezésünkbe ezeket a színes alapanyagokat, sokat tettünk, hogy elkerüljenek járványidőszakban a betegségek. Ha mégis ledöntene valamelyik vírus a lábunkról, a gyógyulás felgyorsításáért is nyugodtan hívhatjuk segítségül a természetes élelmiszereket. A már említett antioxidánsokban dús termények mellett főleg a hideg időszakban mindig legyen otthon fokhagyma és gyömbér, amik külön-külön, de akár együtt is rendkívül hatásosak gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatásuk miatt.
A hideg időszakban érdemes betárazni otthon különböző gyógynövényekből is. Ráadásul a legtöbb ilyen hasznos termék nem számít már különlegesnek, beszerezhető bármelyik üzletben és kiváló teákat lehet főzni belőlük, vagy ételízesítőként használni őket. Ilyen lehet a fahéj, a hársfa-, bodza- és kamillavirág, vagy éppen a lándzsás útifű, hibiszkusz és csipkebogyó. Utóbbit a magas C-vitamin tartalma miatt forrázás helyett érdemes hosszan áztatni negyven fokos vízben.
Mindezek mellett a forró levesek jótékony hatása sem légből kapott. Betegség alatt, amikor a tüneteket étvágytalanság is kíséri a legtöbb esetben, egy nem túl zsíros húsleves, vagy forró zöldségleves kiváló megoldás lehet, hogy felgyorsítsuk a gyógyulás folyamatát.
A cikkben Nyikos Ráhel dietetikus, a tudatosdieta.hu tulajdonosa volt a segítségünkre.
